Mátyás Szabolcs

Szemelvények a magyar kriminológia történetéből

a kezdetektől 1990-ig

1.4.3. Kriminológiai témájú konferenciák és rendezvények

Az alábbiakban időrendi sorrendben kerül bemutatásra néhány hazai és külföldi kriminológiai tematikájú konferencia és szakmai rendezvény, amelyek jól mutatják azt, hogy hogyan fejlődött a hazai kriminológusok és társadalomtudósok nemzetközi kapcsolatrendszere, illetve a kriminológia magyarországi elismertsége.

Igazodva az egyetemi reformhoz, az Igazságügyi Minisztérium az 1964/65. oktatási év során két-két konferenciát szervezett a büntető és polgári bírók részére.

„A büntető bírák részére »A bűnügyi segédtudományok (kriminológia, kriminalisztika stb.) eredményeinek felhasználása a bírói munkában«, a polgári bíráknak »A jogszabály értelmezése a polgári jogalkalmazásban, figyelemmel a jogpolitikai elvekre, a jogszabályok alapelveire és az analógia szerepére című anyagból” (Krasznainé Erdély 1964, 5).

1965-ben már a pártvezetés is úgy látta, hogy szükség van a kriminológiára, ezért parancsszóval ugyan, de elrendeltek egy kriminológiai témájú tanácskozást, amelyről a Magyar Rendőr is tudósított.

„A Belügyminisztérium Pártbizottsága június 11-i ülésén foglalkozott a Központi Bizottság ideológiai irányelveivel, s meghatározta a főbb tennivalókat az irányelvek érvényesítése érdekében. Határozatában többek között feladatul adta. Meg kell rendezni 1965 őszén a kriminológiai tanácskozást, amely ösztönözzön e tudományág továbbfejlesztésére, a belügyi munkában való hatékonyabb alkalmazására. A határozatban foglalt útmutatásnak megfelelően november végén a Rendőrakadémián a BM Bűnügyi, valamint a Tanulmányi és Kiképzési Csoportfőnökség által szervezett kriminológiai tanácskozásra kerül sor. A résztvevők – gyakorlati szakemberek és az elmélet művelői – eszmecserét folytatnak a bűnüldözés több fontos és időszerű kérdéséről” (Katona 1965, 3).

A tanácskozáson a korabeli rendészettudomány nagyjai vettek részt, többek között Katona Géza, Kertész Imre és Györök Ferenc.

1969-ben „szintet lépett” a hazai kriminológia, ugyanis november 17–23. között már Magyarországon is tartottak nemzetközi kriminológiai konferenciát „A bűnözés struktúrája a szocialista társadalomban” (A szocialista országok kriminológusainak nemzetközi munkaértekezlete 1969. november 17–23 között a Magyar Tudományos Akadémián) címmel. A tudományos tanácskozáson az európai szocialista országok többsége képviseltette magát. A nemzetközi konferencia tanácskozásai és vitái az előzetesen szétküldött hét pontból álló tézisek alapján folyt (Szabó 1970).

1970-ben Madridban tarották a VI. Nemzetközi Kriminológiai Kongresszust, amelyen 82 tagország, köztük a szocialista országok – Csehszlovákia és az NDK kivételével – képviseltették magukat. Hazánkból Vermes Miklós, Kádár Miklós és Szabó András jutott el a spanyol fővárosba. A konferencia központi témája ,,A tudományos kutatás a kriminológiában” volt, ezzel párhuzamosan pedig három szekcióban cserélhették ki gondolataikat a jelenlévők (Vermes 1971a). Innentől kezdve azt mondhatjuk, hogy ha korlátozottan is, de egyes kutatóknak volt lehetőségük a nyugati országokba utazni, amely fontos impulzusokat adott az egyre jobban feléledő hazai kriminológiának.

A kriminológia erősödésének újabb „bizonyítéka”, hogy az 1970-es évektől kezdve már szélesebb publikum előtt is megismerhetővé vált a terület. Egy 1972-ben, a Magyar Hírlapban megjelent újsághirdetés arról ad hírt, hogy TIT (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat) József Attila Szabadegyetem előadás keretében a Fővárosi Bíróságon „Kriminológia – kriminalisztika” címmel dr. Lukács Tibor, a Fővárosi Bíróság elnökhelyettese tart előadást (sz. n. 1972). Lukács bíró ezt az előadását – a korabeli napilapok tanúsága szerint – a későbbiekben többször is megismételte.

Az 1963-ban tanulmányaikat megkezdő joghallgatók már rendelkeztek kriminológiai ismeretekkel, viszont a korábban végzett jogászok nem. Ezt orvosolandó, az ELTE Jogi Továbbképző Intézet 1974 októberében induló tanfolyamai között már szerepelteti „A modern kriminológia” kurzust is (sz. n. 1974).

A Könyvvilág című folyóiratot böngészve, 1978-ban Vermes Miklós könyvének hirdetését fedezhetjük fel. A könyvet az alábbi szöveggel ismertetik: „Elemzi és összegezi a kriminológia tudomány elméleti kérdéseit és mindazokat a tételeket, melyek a bűnözésre és a bűncselekményekre mint társadalmi jelenségre vonatkoznak” (sz. n. 1978, 5). Ez alapján azt láthatjuk, hogy ismét kezdett oda eljutni a kriminológia, mint a második világháború előtt volt, hogy egy tudományos, kriminológiai témájú könyvet folyóiratban is reklámozzanak. (A későbbiekben más kriminológiai témájú könyveket is, így például Vigh József „Kauzalitás, determináció és prognózisa kriminológiában” című munkáját is hirdették a Könyvvilág folyóiratban.)

1979. március 26–27-én „A magyar büntető törvényhozás 100 éve” címmel az ELTE-n nemzetközi tudományos jogi konferenciát szerveztek az ELTE és a Magyar Jogász Szövetség szervezésében, melyen a kriminológia témakörében is hangzottak el előadások (sz. n. 1979b). A kriminológiával foglalkozók közül megtalálható az előadók között Földvári József, Gönczöl Katalin, Bócz Endre és Szabó András is.

1979 őszén Pécsett „A valószínűség szerepe az igazságszolgáltatásban” címmel szerveztek magyar nyelvű konferenciát, ahol a kriminológia szintén szerepelt a konferencia tematikájában (h. 1979).

1969 után ismét rangos nemzetközi kriminológiai konferenciának adott otthont Magyarország. 1979-ben Visegrádon rendezték meg ugyanis „a szocialista országok IV. regionális kriminológiai szimpóziumát”.

„A tudományos tanácskozáson képviseltette magát az Igazságügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség, az Országos Kriminológiai és Kriminalisztikai Intézet, valamint az egyetemek e tárgyat oktató tanszékének képviselői mellett részt vesznek bolgár, csehszlovák, lengyel, NDK-beli, román és szovjet társintézmények képviselői, szakértői” (sz. n. 1979c, 5).

A konferencia kapcsán a cikk szerzője egy nevet, Vígh József tanszékvezető nevét emeli ki, aki feltételezhetően a szervezők között is volt. Megfigyelőként jelen voltak az Egyesült Államokból, Norvégiából, NSZK-ból és Svédországból is, illetve a Nemzetközi Kriminológiai Társaság részéről Szabó Dénes. A szimpóziumon a témák között szerepelt a fiatalkori bűnelkövetés, a szabadságvesztés büntetés hatékonysága, a visszaeső bűnözés és az utógondozás aktuális kérdései (sz. n. 1979d).

1984-ben a Társadalomvédelem Nemzetközi Társaságának a kezdeményezésére, az ELTE Bűnügyi Tudományok Intézete és a Magyar Jogász Szövetség szervezésében „A társadalom védelme és a bűnözés megelőzése” címmel háromnapos nemzetközi konferenciát szerveztek Visegrádon. A résztvevők 10 európai országból és Argentínából érkeztek (MTI 1984).

1985-ben ugyancsak ELTE-s rendezvényről számoltak be a korabeli folyóiratok, amelyet a büntetéshez való jog témájában tartottak. A Noszvajon megrendezett három napos német nyelvű konferencián hét országból negyven szakember vett részt. A konferenciát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bűnügyi Tudományok Intézete, a Magyar Kriminológiai Társaság és a Nemzetközi Büntetőjogi Társaság Magyar Nemzeti Csoportja szervezte. A hazai szakemberek közül a korabeli sajtó megemlíti a résztvevők között Szabó András, Király Tibor, Szabó Dénes, Gödöny József, Sajó András, Gönczöl Katalin, Vígh József és Nyíri Sándor nevét (Hack–Polt 1986).

A szegedi József Attila Tudományegyetem csak a nyolcvanas évek közepén „ült fel” az ELTE és a pécsi egyetem által elindított kriminológiai lokomotívra, és 1985-ben a fiatalkori bűnözés témakörében nemzetközi konferenciát szerveztek. Így ír erről a Csongrád Megyei Hírlap.

„A Magyar Jogász Szövetség Büntető Bizottsága és Csongrád megyei szervezete, valamint a József Attila Tudományegyetem nemzetközi kerekasztal-konferenciát rendez Szegeden a fiatalkori bűnözés okairól. A kétnapos tanácskozás holnap, csütörtökön a Tisza Szállóban kezdődik és a szocialista országok legkiválóbb társadalomtudósai és jogászai vesznek azon részt” (sz. n. 1979e).

1988-ban az ELTE-n ismét kriminológiai tudományos rendezvényt tartottak, melyről az Esti Hírlap az alábbi rövid hírben számolt be:

„KRIMINOLÓGIA. A reform büntetőjoga – a büntetőjog reformja címmel tudományos ülést tart ma délután az ELTE-n, a Magyar Kriminológiai Társaság” (Kriminológia, 1988).

Az 1988-as év bővelkedett az ELTE-s kriminológiai rendezvényekben. Az előzőnél is nagyobb volumenű tudományos seregszemlét tartottak szeptemberben, ugyanis az ELTE Kriminológia Tanszék Vígh József irányításáva ismét nemzetközi konferenciát szervezett, melyet Siófokon tartottak szeptember 19–24. között, „Felelősség és társadalom. Felelősségre vonás a bűncselekményekért és szabálysértésekért” címmel. Közel 80 külföldi és magyar kriminológus, büntetőjogász, szociológus és pszichológus vett részt a konferencián. A témák között szerepelt a büntetőjogi büntetés, a szabálysértési jog, a szociálpolitika, a felelősség és a halálbüntetés kérdése (Polt 1989).

A pártállam időszakát összegezve megállapítható, hogy a hatvanas évek elejétől kezdve egyértelmű fejlődés figyelhető meg a magyar kriminológiában, amit a gyűjteményes munkák, a monográfiák, valamint a tudományos fokozatok számának látványos emelkedése is jól mutat.

A kezdeti kutatások főként a rendszertani és módszertani alapelvek feltárására, illetve a tudományági részterület önállóságának a hangsúlyozására törekedtek. A hatvanas és hetvenes évektől kezdve azonban jelentősen nőtt a kutatási területek száma és egyre több, korábban tabunak számító területtel lehetett már foglalkozni, s egyre inkább lehetőség nyílt a nemzetközi tudományos vérkeringésbe történő becsatlakozásra (Sz. 1982).

∗

Az alfejezet a szocialista időszak szakmai rendezvényeivel foglalkozott, amelyek a kriminológiai gondolkodáshoz szükséges szellemi táplálékot szolgáltatták a kutatók száma. A konferenciák és tudományos ülések a hivatalos publikációkon túlmutató, létfontosságú szakmai platformot biztosítottak a kutatók számára. Ezek a fórumok nem csupán a legfrissebb kutatási eredmények bemutatására szolgáltak, hanem óvatos ideológiai határfeszegetést is lehetővé tettek.

Az 1960-as évektől indult meg a nemzetközi kapcsolatok lassú kiépülése. A látszólag szabadabb légkör lehetőséget teremtett először a szocialista, majd a kapitalista országokban szervezett konferenciákra eljutni, illetve hazánkban is nemzetközi konferenciákat szervezni, az 1980-as évektől kezdve pedig egyre több kutatónak adódott lehetősége arra, hogy külföldi ösztöndíjakat fogadjanak el. Ezzel párhuzamosan egyre szélesebb lett kutatók és a kutatott témák száma egyaránt, s mind többen szereztek tudományos fokozatot kriminológiai témájú értekezéssel.

Szemelvények a magyar kriminológia történetéből

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 235 8

Történelem

Bár a magyar kriminológiai gondolkodás kétszáz, a képzés pedig több mint százéves múltra tekint vissza, a hazai kriminológia fejlődését részletesen bemutató, történeti jellegű összefoglaló művekből eddig meglehetősen kevés született. A leginkább meghatározó elmélettörténeti áttekintést Lévay Miklós készítette el a 2016-ban megjelent Kriminológia tankönyvben, ám az a munka elsősorban az elméletekre koncentrált. Ezzel szemben jelen tanulmány főként a tudománytörténeti megközelítésre fókuszál. A mű elsődleges célja a kriminológia hazai fejlődésének áttekintése, valamint a legfontosabb fordulópontok bemutatása. A címben tudatosan szerepel a „szemelvények” kifejezés, ami egyértelműen jelzi, hogy ez az írás nem egy minden részletre kiterjedő monográfia. Ez sokkal inkább egy olyan rövid, összefoglaló jellegű tanulmány, amely strukturált áttekintést nyújt a kriminológia hazai múltja iránt érdeklődőknek. Emellett kiváló szakmai segédanyagként szolgálhat a rendészettudományi és jogtudományi hallgatók számára, érdemben hozzájárulva a kriminológia mint önálló tudományág sokkal mélyebb megértéséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/matyas-szemelvenyek-a-magyar-kriminologia-tortenetebol-a-kezdetektol-1990-ig//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero