Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Mátyás Szabolcs

Szemelvények a magyar kriminológia történetéből

a kezdetektől 1990-ig

2.2. Kolozsvár – Szeged

A szegedi és a kolozsvári egyetemeknek közös gyökerük van. A trianoni impériumváltás következtében a Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemet Szegedre menekítették, míg Kolozsváron új, román állami egyetem szerveződött. A kincses városban 1872-ben alapították meg az egyetemet, a tanrendje az alapítás évétől kezdve hiánytalanul elérhető, így az iratokból jól rekonstruálható a több mint másfél évszázados kriminológiaoktatás.
Már az alapítás évében is volt jogi kar az egyetemen, azonban ekkor még nem tartottak kriminológia néven tárgyat, ami semmiképp sem meglepő, hisz Raffaele Garolfalo 1885-ben jelentette csak meg „Kriminológia” (olaszul: Criminologia) címmel korszakos munkáját.
 
 
Kolozsvárott elsőként Finkey Ferenc (1870–1949) oktatott kriminológiát (A kriminológia alapelvei) az 1913/1914-es tanév I. félévtől kezdve. Az új tárgyat heti 1 óra időtartamban tanította, hétfőnként délután 16.00 és 17.00 óra között. Érdemes megemlíteni Finkeynek az újdonságok iránti nyitottságát.
 
A maga idejében a kriminológia egy kifejezetten új területnek számított, akárcsak a kriminalisztika, amit szintén ő oktatott elsőként Kolozsvárott (1912/1913. II. félév), vagyis egy szemeszterrel korábban kezdett bele a nyomozás tudományának is az oktatásába.1
 
Finkey Ferenc a középiskolát és jogakadémiát a „Bodrog parti Athénban” (Sárospatak) végezte, majd a jogi tanulmányait Kolozsvárott fejezte be, ahol jogi diplomát kapott. Tanított Sárospatakon, Kolozsvárott és Pozsonyban. Koronázó városunkban dékán és rektor is volt. Rövid ideig a szegedi egyetemen tanított, majd koronaügyész lett (ma: legfőbb ügyész). Kutatásai során foglalkozott anyagi büntetőjoggal, eljárásjoggal, kriminológiával, kriminalisztikával és börtönüggyel is. 1929-ről az MTA rendes tagjává választották.
 
Irk Albert (Országos Széchényi Könyvtár, Kézirattár)
 
Nem sokáig tanította a tárgyat, mivel az 1914/1915-ös tanév I. félévében már Irk Albert nevét találjuk a tanrendben (ugyancsak „A kriminológia alapelvei” című tárgyat oktatta), majd a tanév II. félévében „Kriminalpolitikai problemák” címmel hirdetett tárgyat. Az 1915/1916-os tanév II. félévében „Kriminológia” néven heti 1 óra, míg „Kriminálpolitika” címmel heti 2 órában tartott előadást Irk professzor.
 
A Kriminológia című tárgyat az 1917/1918-as tanév I. félévében ismét meghirdette, illetve heti 2 órában a „Fiatalkorúak és közveszélyesek” című stúdiumot is. A tárgy tematikája nem áll rendelkezésre, azonban a cím alapján feltételezhető, hogy ez is kriminológiai tematikájú volt. A kolozsvári kriminológia oktatással kapcsolatban a tanrendek alapján más releváns adat nem érhető el, a következő fontosabb momentum már csak a Kolozsvárról és Pozsonyból elmenekült egyetem összevont jogi képzésének tanrendjeiből ismerhető meg.
 
Irk Albert a középiskolát Brassóban végezte, majd Kolozsvárott szerzett jogi diplomát. A végzést követően a berlini Humboldt Egyetemen töltött egy évet, ahol a nagyhírű kriminológus, Franz von Liszt óráit is látogatta (1910–11) (Kőhalmi–Lengvári é. n.). 1913-tól a kolozsvári egyetemen büntetőjogot tanított, emellett pedig minisztériumi tisztségviselőként is dolgozott (miniszteri fogalmazó). 1917 és 1919 között a nagyváradi jogakadémia rendes tanára volt (Kozák 2013b).
A trianoni békediktátumot követően menekülnie kellett neki is Erdélyből. Pécsett talált új otthonra, ahol 1922 és 1948 között tanított. Két alkalommal a kar dékánjának is megválasztották. 1932-ben a Szent István Akadémia rendes tagja, 1936-ban pedig az MTA levelező tagja lett (1950-ben tanácskozó taggá minősítették vissza) (Kozák 2013b).
 
A szomorú helyzetet a tanrend neve is mutatja: „Az átmenetileg Budapesten együttműködő Kolozsvári M. Kir. Ferenc József Tudományegyetem és Pozsonyi M. Kir. Erzsébet-Tudományegyetem tanrendje az MCMXX–XXI. tanév II. felévére”.
 
Irk Albert Kriminológia című könyvének borítója (URL11)
 
A jogi oktatás a Budapest, Jurányi utca községi iskolaépület I–II. emeletén folyt (II. kerület), addig míg a pozsonyi egyetem Pécsett, a kolozsvári pedig Szegeden nem talált új otthonra. A vészterhes időkben továbbra is Irk Albert tanította heti 2 órában a kriminológiát és a kriminálpolitikát, aki ekkor „egyetemi m.-tanár, nagyváradi kir. kath. jogakadémiai ny. r. tanár”-ként szerepelt a tanrendben.
A tanrendek tanúsága alapján az 1921/1922. tanév II. félévétől kezdve Kriminológia tárgynév alatt bő két évtizeden keresztül nem hirdettek tárgyat. A korábban a tárgyat oktató Irk Albert Kolozsvárról Pécsre (előbb rövid időre Budapestre) került, más pedig a kolozsvári időkben nem oktatta a tárgyat (Finkey-t leszámítva).
 
Irk Albert publikációs listáját tanulmányozva azt láthatjuk, hogy a kriminológiai témájú műveinek döntő többsége a kolozsvári évek alatt született, így Hunyadi Mátyás szülővárosában született a Kriminológia. I. Kriminálaethiologia (1912) című műve is,2 amely az első olyan kriminológiai jellegű könyvnek tekinthető, amelyben a szerző a kriminológia egészét bemutatja.
„Ebből a szempontból rendkívül nagy fontossággal bír annak a tudománynak a megteremtése, mely a kriminalitás mibenlétével, fejlődésének tényezőivel és leküzdésével foglalkozik. (…) Igaz, hogy a bűntettesi lélek tanulmányozása, úgy mint minden lélektani kutatás, nem kecsegtet valami fényes sikerekkel. De a fürkésző emberi elme mégis a legrégibb idők óta vágyik azon a fátyolon, melylyel a természet az egyén lelkének valódi mivoltát szemeink elől elrejti, keresztülhatolni s az ember tekintetén és arczvonásain keresztül a lélekbe bepillantani. (…) Ennek a tudománynak a mai állapotáról rajzolt képet Irk Albert kriminológiájának első részében” (sz. n. 1912, 517–518).
Ebben a munkájában vizsgálta Irk a bűnözés területi elhelyezkedését is, melynek során hasonló megállapításokra jutott, mint néhány évtizeddel korábban Földes Béla: a bűncselekmények gyakoriságát vizsgálva továbbra is fennáll az országban Kelet-Nyugat dichotómia.
 
A második világháborút követően – egy szemesztert kivéve – sokáig nem volt kriminológiaoktatás a szegedi egyetemen. Azt azonban érdemes megjegyezni, hogy annak ellenére, hogy közel fél évszázadon keresztül valóban nem volt kriminológiaoktatás a Tisza parti városban, a kriminológiai gondolkodás bizonyára megvolt az oktatókban, és még ha külön stúdiumként nem is tárgyiasult a kriminológia, az számos tárgyban jelen lehetett (pl. büntetőjog, statisztika, szociológia).
A kérész életű kriminológiaoktatás Illyés Tivadar főállamügyész-helyetteshez köthető, aki az 1947/1948-as tanév I. félévében a kiskollégiumok között tanította a tárgyat a III. éves hallgatóknak, heti 2 órában. Ezt követően sokáig nem szerepelt a kriminológia a tanrendben.
A rendszeres kriminológiaoktatás – az immár József Attila Tudományegyetem néven működő intézményben – az 1963/1964. I. félévétől indult.3 Mindenképp érdekes, hogy ekkor még csak a levelező tagozat tantervében szerepelt a tárgy, oktató pedig nem volt hozzárendelve. Esetükben a IV. évfolyamon, 6 óra időtartamban kellett hallgatniuk a stúdiumot, mely kollokviummal (szóbeli vizsga) záródott. A későbbiekben a kriminológia tárgy oktatása a nappali, az esti és a levelező tagozatokon is szerepelt már a tanrendben. A fenti tanév II. félévében már nevesítve volt az oktató: Szabó András meghívott előadó tartotta a kétféléves tárgyat, heti 1 órában a II–IV. éves hallgatók számára.
A következő tanévben (1964/1965. I. félév) annyi változás történt, hogy már csak a II. és III. éveseknek volt választható a speciálkollégium, és a korábbi 2 féléves képzési idő 1 félévre csökkent. Az 1965/1966. tanév I. félévétől kezdve már mindhárom tagozaton egységesen megjelent a kriminológia. A nappali tagozaton heti 2 óra, az esti tagozaton összesen 12 óra, míg a levelező tagozaton 6 óra időtartamban oktatta a tárgyat Szabó András meghívott előadó. Mindhárom tagozaton kollokviummal záródott a tárgy.
Ebben a félévben a tanrendben már az Állam- és Jogtudományi Kar pályatételei között is megtaláljuk a kriminológiát. A „pályatétel” szó ma már kevésbé használatos, azonban a korabeli szóhasználat szerint valamilyen szóbeli vagy írásbeli követelményt jelent, amit ma tételsornak, kérdéskörnek vagy kérdéslistának mondanánk. Ez segítheti egy vizsgára való felkészülést vagy kijelölheti egy beadandó dolgozat témaköreit is. A kiírás a következő volt:
 
„AZ ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR PÁLYATÉTELEI
Büntetőjogból: a) A foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés kriminológiai és jogalkalmazási kérdései. b) A szándékos testi sértés bűntettének kriminológiai és minősítési kérdései. c) A rendszeres alkoholfogyasztásnak, illetve az alkoholos állapotnak vizsgálata a konkrét bűncselekmények elkövetésében való közrehatása tekintetében.”
 
Ez mindenképp jól mutatja azt, hogy a kriminológia egyre fontosabb szerepet töltött be a szegedi jogi karon is.
Az 1966/1967. tanév I. félévétől kezdve több évtizedes állandóság következett a kriminológia oktatásában, mivel ekkortól Merényi Kálmán tanársegéd (1934–2019), későbbi megyei főügyész vette át a tárgy oktatását, aki e mellett egy ideig kriminalisztika gyakorlatvezető is volt.
A nappali tagozaton heti 2 órában tanították a tárgyat, amely kollokviummal zárult. A pályatételek között új kriminológiai témát is találunk: „Az ifjúság elleni bűntett elkövetését előidéző körülményeinek kriminológiai problémái” címmel.
 
 
Sok nehézséggel indult Merényi Kálmán élete, ugyanis az édesapja ellen indult koncepciós per miatt sokáig nem vették fel az egyetemre, így csak 1964-ben végezhetett a JATE jogász szakán. A végzést követően a Büntetőjogi Tanszéken maradt, ahol tanársegédi beosztást kapott. 1985-ben kandidátus, 1987-ben pedig egyetemi docens lett. 1992-ben a Csongrád Megyei Főügyészség vezetője lett. Negyvennégyszer volt válogatott a férfi kosárlabda válogatottban, mellyel 1959-ben Európa-bajnoki bronzérmet szerzett (URL12).
 
Az, hogy melyik évfolyamon tanították a tárgyat, a kezdeti években folyamatosan változott (II–V. évfolyam), egyes években pedig 1 óra elmélet volt csupán, amely a későbbiekben kiegészült 1 óra gyakorlattal is.
Az 1969/1970. tanév I. félévében a II. folyam számára a Büntetőjog című tárgy „kriminológiai bevezetéssel” volt ellátva, amely a tanrendben is így lett megadva (oktató: Tokaji Géza). A fenti tanévben Cséka Ervin egyetemi docenst szintén a kriminológia tárgy előadói között találjuk.4
Merényi Kálmán szélesítette az oktatott tárgyak palettáját, és az 1975/1976. tanév I. félévében, speciálkollégium keretében, heti két órában meghirdette „Az erőszakos bűncselekmények kriminológiája” című tárgyat a III–V. évfolyam részére.
A tanév II. félévétől kezdve a nappalis képzésen az 1 óra előadáshoz 1 gyakorlati óra is társult, így a kollokvium mellett gyakorlati jegyet is kellett szereznie a hallgatóknak a tárgy sikeres abszolválása érdekében. A gyakorlatvezető szintén Merényi Kálmán volt. A gyakorlati órákat (szemináriumokat) csoportbontásban tartották. Az 1970-es évek végétől egyes években 8 csoport is volt, ezért Merényi adjunktusnak Csiszár Tibor, Pócsik Ilona és Varga Edit egyetemi tanársegédek is besegítettek. A későbbiekben esti tagozaton Csiszár előadásokat is tartott.
 
Az 1978/1979. tanév II. félévében egy új speciálkollégiumot hirdetett meg Merényi: „TEAM KERETÉBEN VÉGZETT KRIMINOLÓGIAI KUTATÁS TAPASZTALATAI. II–IV. évfolyam hallgatói részére. Kéthetenként 2 óra. A tematika egyféléves.” címmel. A tárgy csak a fenti félévben található meg a tanrendben.
Az 1979/1980. tanév II. félévében – mindössze egy szemeszterben – a Büntetőjogi és Büntető Eljárásjogi Tanszék kéthetente 2 órában a Kriminálstatisztika című tárgyat hirdette meg a III. évfolyamos hallgatók részére. Az előadók Balázs József egyetemi docens és Halász Kálmán c. egyetemi docensek voltak. A tárgy tematikája nem áll rendelkezésünkre, a cím alapján azonban feltételezhető a kriminológiai relevancia.
Az 1980/1981. tanév I. félévében Szakkriminológia címen hirdetett egyféléves tárgyat a nappalis hallgatóknak Merényi adjunktus, heti 2 órában. Az 1982/1983. tanév I. félévében pedig a II–III. évfolyamos nappalisok részére „Évfolyamdolgozat előkészítő szeminárium a kriminológia köréből II–III. évfolyam hallgatói részéré”, míg a IV. évesek részére „Szakdolgozat előkészítő szeminárium a kriminológia köréből IV. évfolyam hallgatói részére” címmel tartott Merényi Kálmán szemináriumot. Két utóbbi gyakorlati jellegű óra a későbbiekben is megtalálható a tanrendben.
Az 1986/1987. tanév II. félévében a III–IV. éves nappali tagozatos hallgatók egy új, egy féléves tárggyal bővíthették kriminológiai tudásukat, a Merényi adjunktus által meghirdetett „A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények kriminológiája” című tárggyal.
A rendszerváltozás hajnalán, az 1989/1990. tanév II. félévében Merényi Kálmán egyetemi docens szintén egy új, egyféléves tárgyat hirdetett a II–IV. évfolyamos hallgatók részére, az Alkalmazott kriminológiát. A zárójeles rész megjegyzi, hogy „Egyes bűncselekménycsoportok kriminológiai vizsgálata”.
 
Szabó András (1928–2011) több tudományos intézethez is köthető (MTA Állam- és Jogtudományi Intézete, ELTE), de a szegedi József Attila Tudományegyetem volt az az intézmény, ahol több mint egy évtizeden keresztül megszakítás nélkül oktatott, és végül egyetemi tanárrá is kinevezték (1992). A volt alkotmánybíró saját korában a magyar kriminológia egyik legmeghatározóbb alakja volt, számos olyan kérdésben foglalt állást, amely válaszút elé állította a kriminológia képviselőit (Lippai–Sallai, 2022). Ilyen kardinális kérdés volt, hogy milyen tudományterülethez tartozzék a kriminológia. Szabó A kriminológiai kutatások (1960) című munkájában határozottan az önállóság mellett foglalt állást, vagyis nem részterülete a kriminológia egyetlen más tudománynak sem (Lévay 2016).
 
 
Szabó András a középiskolát Székelyföld fővárosában, Marosvásárhelyen végezte, majd Kolozsváron kezdett jogi tanulmányokba, amit az ELTE-n fejezett be. A végzést követően az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetében helyezkedett el (politikai okok miatt az ELTE-n erre nem volt lehetőség), azonban az 1956-os tevékenysége miatt börtönbe került, ahonnan 1959-ben szabadult, és ismét a jogtudományi intézetben kapott állást. Fontos szerepe volt a rendszerváltozás során, később a JATE egyetemi tanára, az Alkotmánybíróság és az MTA rendes tagja lett, valamint a Magyar Kriminológia Társaság elnöke.
 
1 Finkey már több mint száz évvel ezelőtt is a veszélyes és a visszaeső bűnelkövetőkkel szemben hasonló kívánalmakat (súlyos szankciók) fogalmazott meg, mint amit a 2012. C tv.-ben később megfogalmaztak (Domokos 2020).
2 Irk Albert (1912): Kriminológia. I. Kriminálaethiologia. Politzer Zsigmond és fia kiadása, Budapest
3 A kriminológia kötelező jelleggel történő oktatása először – kísérlti jelleggel – Szegeden indult (Lévay 2019).
4 Cséka a kriminalisztika területén is maradandót alkotott, a Vass Kálmánnal közösen írt könyvük (Bevezető ismeretek a kriminalisztikába, 1959) fontos szakanyag volt az ügyészek számára.
Szemelvények a magyar kriminológia történetéből

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 235 8

Történelem

Bár a magyar kriminológiai gondolkodás kétszáz, a képzés pedig több mint százéves múltra tekint vissza, a hazai kriminológia fejlődését részletesen bemutató, történeti jellegű összefoglaló művekből eddig meglehetősen kevés született. A leginkább meghatározó elmélettörténeti áttekintést Lévay Miklós készítette el a 2016-ban megjelent Kriminológia tankönyvben, ám az a munka elsősorban az elméletekre koncentrált. Ezzel szemben jelen tanulmány főként a tudománytörténeti megközelítésre fókuszál. A mű elsődleges célja a kriminológia hazai fejlődésének áttekintése, valamint a legfontosabb fordulópontok bemutatása. A címben tudatosan szerepel a „szemelvények” kifejezés, ami egyértelműen jelzi, hogy ez az írás nem egy minden részletre kiterjedő monográfia. Ez sokkal inkább egy olyan rövid, összefoglaló jellegű tanulmány, amely strukturált áttekintést nyújt a kriminológia hazai múltja iránt érdeklődőknek. Emellett kiváló szakmai segédanyagként szolgálhat a rendészettudományi és jogtudományi hallgatók számára, érdemben hozzájárulva a kriminológia mint önálló tudományág sokkal mélyebb megértéséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/matyas-szemelvenyek-a-magyar-kriminologia-tortenetebol-a-kezdetektol-1990-ig//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave