2.3. Pozsony – Pécs

Ami a szegedi univerzitásznak Kolozsvár, az a pécsi egyetemnek Pozsony. Eredetileg ősi koronázó városunkban, Pozsonyban működött az Erzsébet Tudományegyetem (1912), azonban a trianoni diktátumot követően a frissen alakult csehszlovák állam ellehetetlenítette az egyetem működését (akárcsak a románok a kolozsvári egyetem esetében). Az intézmény állami tulajdonba került, a tanárokat kilakoltatták, elbocsátották vagy kiutasították az országból, így 1921. augusztus 20-án végleg lezárult a rövid életű pozsonyi egyetem története (Gazda 2020). Rövid ideig – mint az a kolozsvári egyetem esetében is bemutatásra került – a két intézmény Budapesten közösen működött, majd a kolozsvári tanárok Szegeden, míg a pozsonyiak Pécsett találtak új otthonra.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1441samkt_388/#m1441samkt_388 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1441samkt_388/#m1441samkt_388)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1441samkt_388/#m1441samkt_388)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

A pozsonyi jogi kar épülete (Gazda, 2020)

 

Ebben a vészterhes időben a korábban Kolozsvárott tanító Irk Albert tanított kriminológiát és a kriminálpolitikát, heti 2 órában. A pozsonyi évek alatt nem volt kriminológiaoktatás a jogi karon.

Érdekes, hogy Irk Albert a kolozsvári évek alatt tanított kriminológiát, a pécsi évek alatt viszont több mint két évtizeden keresztül szüneteltette a tárgy meghirdetését. Feltételezhető, hogy a büntetőjog anyagába építette be a hallgatók számára szükséges kriminológiai ismereteket.

Azt viszont érdemes megemlíteni, hogy bár a baranyai vármegyeszékhelyen nem volt a kriminológia tárgy a tanrendben meghirdetve, azonban volt olyan oktató, aki foglalkozott a területtel. 1917-ben a Pécsi Napló arról írt, hogy a katolikus Szociális Missziótársulat tanfolyamot szervezett a szociális munkát ellátók részére.

„A Társulat egyik fő feladatának vallja, hogy azoknak, akik komoly, állhatatos, szakszerű szociális munkára vállalkoznak, alkalmat nyújtson a kiképzésre. Ezt a célt akarja előmozdítani a nálunk is felállított Szociális Iskolájával.” Ennek során különböző tárgyakat tanítottak, „az iskola igazgatója a kriminológia alaptanait ismerteti, különös tekintettel a gyermek-kriminalitástényezőire” (sz. n. 1917, 2).

 

Az iskola igazgatója Faluhelyi Ferenc (1886–1944), a pécsi püspöki jogakadémia tanára volt, aki közjogot, nemzetközi jogot és jogbölcseletet tanított.

 

Irk professzor több mint húsz esztendő múlva hirdette csak meg újból a Kriminológia című tárgyat, az 1946/1947. tanév I. félévében (lásd: lenti ábra). Kezdeteben heti 1 órában tanította. Az 1947/1948. tanév I. félévében az óraszám heti 2 órára növekedett, s a nem túl hallgatóbarát, péntek 16.00–18.00 órás idősávban tartotta az előadásait. A tárgy az ún. kiskollégiumok között szerepelt.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1441samkt_396/#m1441samkt_396 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1441samkt_396/#m1441samkt_396)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1441samkt_396/#m1441samkt_396)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

Az Erzsébet Tudományegyetem Tanrendje az 1946/1947. tanév I. félévében (részlet) (Erzsébet Tudományegyetem 1946, 7.)

 

Ettől kezdve sokáig nem volt kriminológia tárgynév alatt oktatás, s feltételezhetőleg a büntetőjog című tárgy keretében is nagyon csínján bántak a kriminológiai ismeretek átadásával. A Pécsi Tudományegyetem levéltárának korabeli jogi tanrendjei meglehetősen hiányosak. A második világháború utáni időszak első tanrendje az 1966/1967. tanév I. félévétől érhető el. Ebben Földvári József szerepel a kriminológia tárgy előadójaként. A hézagos tanrendek között néhány alkalommal még találkozhatunk Földvári professzor nevével, bár nyilvánvaló, hogy ő volt éveken keresztül a tárgy oktatója.

Földvári József a pécsi kriminológia egyik felvirágoztatója volt. Irk Albert 1952-es halálát követően ő volt az a kutató a pécsi jogi karon, aki a területtel behatóan foglalkozott. Ezt jól mutatják az általa írt cikkek és számos társszerzőségben megjelent tankönyv és egyetemi jegyzet, amely a nevéhez köthető.

Az 1971/1972. tanév I. félévében a Baranya Megyei Bíróság elnökének, Tamásfy József nevével találkozhatunk, aki a kriminológiai témájú, „A fiatalkori bűnözés” című tárgyat oktatta heti 1+1 órában, később pedig Farkas Gábor a „Kriminálpszichológia” tárgyat hirdette meg az 1975/1976. tanév II. félévében, szintén heti 1+1 órában.

1984-ben a Jog- és Államtudományi Karon docensi pályázatot írtak ki a büntetőjog és a kriminológia tanítására, mely több folyóiratban is olvasható. A pályázatot Ferencz Zoltán (1951–1984) adjunktus részére írták ki, aki sajnos nem élhette meg a kinevezést. Az irodalmi vénával is megáldott Ferencz 1975-től oktatott a Büntetőjogi Tanszéken. Néhány éven belül a kriminológia tárgy oktatója lett, kutatási területe főként a viktimológia volt, amely ebben az időben még csak születőben lévő tudomány volt. Ferencz Zoltán a kandidátusi értekezését még megvédte 1983-ban, azonban 1984 év elején elhunyt (Korinek et al. 2004).

Szintén fiatalon hunyt el Bodnár Imre (1947–1997), aki 1973-tól dolgozott a Büntetőjogi Tanszéken, ahol a bűntetőjog mellett kriminológiát is tanított. Bodnár adjunktus főként a fiatalkorú visszaeső bűnözéssel, a fiatalkorúak társadalmi beilleszkedésének problémájával foglalkozott. A PhD fokozat megszerzése előtt hunyt el (Nagy 2014).

A recens pécsi kriminológia legnevesebb képviselője Korinek László, aki az 1970-es évek második felétől kezdve foglalkozik kriminológiával. Kutatásai során a kriminológia számos területét érintette, így foglalkozott bűnözésméréssel, kriminálprognosztikával, áldozattannal, bűnmegelőzéssel, korrupcióval és a rejtett bűnözéssel is. Utóbbi területen érte el legnagyobb eredményeit, amely külföldön is jelentős visszhangra talált. Korinek akadémikus a nemzet egységét szimbolizáló „Magyarok kenyere program” ötletgazdája (2011). 2010-ben megjelent kétkötetes Kriminológia című tankönyve enciklopédikus tudást ad a kriminológia szerteágazó kutatási területeiről.

Nevéhez és a pécsi egyetemhez köthető hazánk első nagyobb volumenű latenciakutatása. Ennek során Baranya megyében 3500 fő részére küldtek ki egy 71 kérdésből álló kérdőívet (1982). Ennek eredménye már lehetővé tette a nemzetközi összehasonlításokat is (Katona 2006).

Tartalomjegyzék

• Szemelvények a magyar kriminológia történetéből
• Impresszum
• Előszó
• chevron_right1. A magyar kriminológiatörténet főbb mérföldkövei
  • 1.1. A kriminológia hazai hajnala
  • 1.2. A kriminológia szó első hazai megjelenésétől 1922-ig
  • 1.3. 1923-tól a második világháború végéig
  • chevron_right1.4. 1945-től a rendszerváltozásig
    • 1.4.1. A második világháború végétől az ötvenes évek végéig
    • 1.4.2. 1957-től a rendszerváltozásig
    • 1.4.3. Kriminológiai témájú konferenciák és rendezvények
• chevron_right2. A kriminológia magyarországi oktatási helyei
  • 2.1. Eötvös Loránd Tudományegyetem és elődintézményei
  • 2.2. Kolozsvár – Szeged
  • 2.3. Pozsony – Pécs
  • 2.4. Debrecen
  • 2.5. Rendőrtiszti Főiskola
  • 2.6. Miskolc
  • 2.7. Határon túli kriminológia oktatás
  • 2.8. A kriminológia jogakadémiai oktatása
• 3. A kriminológia fogalmának változása
• 4. Idézetek a könyvben szereplőktől
• 5. A könyvben szereplő személyek sírhelyei
• Felhasznált irodalom
• Záró gondolatok
• Melléklet

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 235 8

Bár a magyar kriminológiai gondolkodás kétszáz, a képzés pedig több mint százéves múltra tekint vissza, a hazai kriminológia fejlődését részletesen bemutató, történeti jellegű összefoglaló művekből eddig meglehetősen kevés született. A leginkább meghatározó elmélettörténeti áttekintést Lévay Miklós készítette el a 2016-ban megjelent Kriminológia tankönyvben, ám az a munka elsősorban az elméletekre koncentrált. Ezzel szemben jelen tanulmány főként a tudománytörténeti megközelítésre fókuszál. A mű elsődleges célja a kriminológia hazai fejlődésének áttekintése, valamint a legfontosabb fordulópontok bemutatása. A címben tudatosan szerepel a „szemelvények” kifejezés, ami egyértelműen jelzi, hogy ez az írás nem egy minden részletre kiterjedő monográfia. Ez sokkal inkább egy olyan rövid, összefoglaló jellegű tanulmány, amely strukturált áttekintést nyújt a kriminológia hazai múltja iránt érdeklődőknek. Emellett kiváló szakmai segédanyagként szolgálhat a rendészettudományi és jogtudományi hallgatók számára, érdemben hozzájárulva a kriminológia mint önálló tudományág sokkal mélyebb megértéséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/matyas-szemelvenyek-a-magyar-kriminologia-tortenetebol-a-kezdetektol-1990-ig//