Mátyás Szabolcs

Szemelvények a magyar kriminológia történetéből

a kezdetektől 1990-ig


2.4. Debrecen

A magyar Genfben nagy hagyományai vannak a jogi oktatásnak, ennek ellenére egyetemi szinten csak 1912-től tanítják a jogtudományt. A kriminológia oktatása más felsőoktatási intézményekhez képest megkésve indult csak el. A jogi kar Bernolák Nándortól (1880–1951), aki az egyetem első jogászrektora volt, 1914-ben Kriminológiai Intézet felállítását kérte (Hollósy 2007), a kérés azonban nem teljesült, amiben bizonyára közrejátszott az első világháború kitörése is.
Debrecenben sem volt előzmény nélküli a kriminológiaoktatás, az 1915/1916. tanévben már illyefalvi Vitéz Géza hirdetett „Magyarország statisztikája” címen tárgyat, amelyről feltételezhető, hogy tartalmazott kriminológiai ismereteket is.
A tanrendek tanúsága szerint az 1918/1919. tanév II. félévében Bernolák Nándor heti 3 órában „Kriminál politika” néven tartott órát, azonban más olyan tárgy, melynek a neve alapján feltételezhető lenne a kriminológiai tartalom, nem volt megtalálható a tanrendben. Ennek ellenére feltételezhető, hogy a hallgatók a büntetőjog keretében is jutottak kriminológiai ismeretekhez. Ezt követően majd csak az 1943/1944. tanév I. félévében találkozhatunk újra kriminológiai jellegű tárggyal (Kriminológiai problémák, heti 1 óra), amit Hacker Ervin tanított. Az 1946/1947. tanév II. félévében és az 1947/1948. tanév I. félévében Kriminológia tárgynév alatt Cséka Ervin tanított Debrecenben kriminológiát (heti 2 óra).
Dobi István, a hat elemit végzett miniszterelnök, 1949. augusztus 30-ai hatállyal, egy tollvonással megszüntette a többszáz éves jogi képzést Debrecenben, így 47 éven keresztül nem volt sem jogi, sem kriminológiai oktatás a cívisvárosban.


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 235 8

Bár a magyar kriminológiai gondolkodás kétszáz, a képzés pedig több mint százéves múltra tekint vissza, a hazai kriminológia fejlődését részletesen bemutató, történeti jellegű összefoglaló művekből eddig meglehetősen kevés született. A leginkább meghatározó elmélettörténeti áttekintést Lévay Miklós készítette el a 2016-ban megjelent Kriminológia tankönyvben, ám az a munka elsősorban az elméletekre koncentrált. Ezzel szemben jelen tanulmány főként a tudománytörténeti megközelítésre fókuszál. A mű elsődleges célja a kriminológia hazai fejlődésének áttekintése, valamint a legfontosabb fordulópontok bemutatása. A címben tudatosan szerepel a „szemelvények” kifejezés, ami egyértelműen jelzi, hogy ez az írás nem egy minden részletre kiterjedő monográfia. Ez sokkal inkább egy olyan rövid, összefoglaló jellegű tanulmány, amely strukturált áttekintést nyújt a kriminológia hazai múltja iránt érdeklődőknek. Emellett kiváló szakmai segédanyagként szolgálhat a rendészettudományi és jogtudományi hallgatók számára, érdemben hozzájárulva a kriminológia mint önálló tudományág sokkal mélyebb megértéséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/matyas-szemelvenyek-a-magyar-kriminologia-tortenetebol-a-kezdetektol-1990-ig//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave