2.5. Rendőrtiszti Főiskola

A magyar rendészet történetében az egyik legfontosabb mérföldkőnek a Rendőrtiszti Főiskola (RTF) 1970-es megalapítása tekinthető, amely a Belügyminisztérium Rendőrtiszti Akadémiája és az Idegennyelvi Főiskola jogutódjaként jött létre. Az oktatás az 1971/72-es tanévben indult (Sárkány 2021), amely évtizedeken keresztól kizárólag a hivatásos hallgatók számára nyújtott képzést (Christián–Lippai, 2021).

Az RTF-fel kapcsolatos adatok főként az NKE Levéltárának és Könyvtárának anyagaiból, illetve az Arcanum Adatbázisból származnak.

Egy egyetem esetében a legfontosabb források az intézményi levéltárban lelhetők fel, azonban sajnos ez az RTF esetében nem így van. Az iktatókönyvek elérhetők ugyan az 1971/1972. tanévtől, azonban az iktatott anyagok csak 1974-től kezdődően állnak rendelkezésre. Ezek is nagyon hiányosak, a személyi állományra vonatkozólag pedig szinte semmilyen adat nem érhető el. Ezt nehezíti az a tény is, hogy önálló kriminológiai tanszék sokáig nem volt, hanem csak más tanszékkel összevonva működött, így egyes esetekben hiába szerepel a tanszéki állomány egy korabeli iratban, abból nem derül ki, hogy az egyes személyek pontosan melyik szakcsoporthoz tartoztak.

A kriminológia az intézmény megalakulásakor a Bűnügyi Tanszékhez tartozott. A szigorúan titkos minősítésű 16-291/1970. számú ideiglenes állománytábla szerint a tanszéken 1 fő tanszékvezető és 3 fő főtiszt teljesített szolgálatot. A konkrét személyekkel kapcsolatban nem érhető el információ. 1988-tól rövid ideig a Kriminalisztikai és Kriminológiai Tanszék Kriminálmetodikai és Kriminológiai Szakcsoportja „fogadta be” a kriminológiát,1 1990-től pedig rövid időre ugyan, de önálló Kriminológiai Tanszék alakulhatott (Németh–Budaházi 2006, Barabás 2014).2

A Rendőrtiszti Főiskola kriminológia oktatása az ELTE tematikájának alapulvételével alakult ki, kezdetben a fővárosi intézményből érkeztek az oktatók (Vígh József, Gönczöl Katalin, Tauber István). Az önálló Kriminológiai Tanszék első vezetője is az ELTE-ről érkezett Tauber István személyében (Barabás 2014).

A kriminológia általános és különös része kezdettől fogva szerepelt a Rendőrtiszti Főiskolán a tantárgyak között (Egressy 1975, Virányi 2019). A „Tájékoztató az 1979/1980-as tanév 2. félévi oktatás rendjéről” című anyagból lehet a kriminológia tárgy heti óraszámaira vonatkozólag ismereteket szerezni. Az 1979/1980-as tanévben a 3. éves nappalis hallgatók heti 2 órában hallgatták a tárgyat. A hat hónapos átképző tanfolyam bűnügyi és állambiztonsági szakos hallgatói pedig ugyancsak heti két órában, azonban ők összességében jóval kisebb óraszámban kaptak ismereteket (Kriminológiai ismeretek: 66 óra). Az átképzős tanfolyam a Karolina úti objektumban volt.

Hamar népszerű lett a tárgy a hallgatók körében, melyről számos korabeli forrás is említést tett. Az intézményalapítást követően nem sokkal már az RTF hallgatói is részt vettek a Tudományos Diákköri Konferencián (1973). A III. Alszekcióban (Büntetőjog, Büntető Eljárásjog, Kriminológia) több RTF-es diák is indult, a címek alapján pedig feltételezhetően már némelyik dolgozatnak volt kriminológiai relevanciája is (Nagy 1973).

A Rendőrtiszti Főiskola által 1976-ban megjelentett „A Rendőrtiszti Főiskola közös tantárgyainak tematikái és programjai” című dokumentum ismertet minden olyan tantárgyat, amelyet az RTF-en oktattak. A dokumentumban szerepel, hogy ki készítette és ki bírálta, illetve a tantárgyi tematika. A Kriminológia tárgy esetében a készítők dr. Márk László r. százados és Gönczy Jánosné dr. tanársegéd voltak, míg Magyar Béla r. alezredes tanszékvezető és dr. Kovács József r. őrnagy főtanár nevét a bírálók között találjuk. A Kriminológia tárgyat 30 óra előadás és 34 óra gyakorlat keretében oktatták az 5. félévben.

A „Javaslat a Rendőrtiszti Főiskola tantervének korszerűsítésére” című dokumentum azt írja, hogy a Rendőrtiszti Főiskola végleges tantervét 1976-ban hagyták jóvá, ami 1981. szeptember 1-jéig volt hatályos, azonban az oktatási miniszter 1983. szeptember 1-jéig meghosszabbította. Ebben azt javasolják, hogy a kriminológiát minden szakon oktassák, az általános részére 15–40 órát, míg a különös részére 25–60 órát kell fordítani (15-21/1/1983. számú irat).

A kriminológia rendvédelmi felsőoktatásban betöltött szerepét és elismertségét jól mutatja egy 1982-ben írt jelentés.

„A kriminológia oktatása jól kapcsolódik a szolgálati ismeretekhez, és kiegészíti a szabálysértési jog és a rendészet egyes témáinak anyagát, ezzel megfelelő alapot nyujtanak a későbbi gyakorlati munkához” (15-50/8/82. számú jelentés).

 

Érdekességképpen megemlítendő, hogy az RTF-en képeztek „baráti”, szocialista országokból származó hallgatókat is, például Vietnámból és Mozambikból. A mozambiki diákok képzési terve elérhető az irattári anyagok között. Ebből az látható, hogy a tanterv közel azonos a magyar hallgatókéval, azonban a kriminológia tárgy hiányzik belőle. De nem csak ebben a képzésben hiányzott a kriminológia, hanem a rendőri vezetői képzésben is (a Rendőrtiszti Főiskola végezte a rendőri vezetők képzését is). Az 1980-as évektől elérhető anyagok tanterve itt sem tartalmazza a kriminológia tárgyat (15-5/2/1982. számú tananyag).

Az ELTE-s oktatók mellett már az alapítást követő években is a kriminológia tárgy oktatója volt Györök Ferenc (1928–2006), az RTF iskolaalapító parancsnoka, aki másfél évtizedet töltött el az intézmény élén. A fiatalkori bűnözéssel kapcsolatos munkássága mai szemmel is említésre méltó. 1977-ben alakult meg a Kriminológiai Szakcsoport, melynek Kovács József, Dános Valér és Dénes Sándor voltak az oktatói (Dános Valér írásbeli közlése alapján). Dénes Sándor r. ezredes (?–2003) a kriminológia mellett a kriminalisztikával is foglalkozott. Rövid ideig megbízott főigazgatóként pedig a Rendőrtiszti Főiskola parancsnoka is volt (1994) (Palló 2022). Az RTF későbbi főigazgatója (2004), Dános Valér, többek között a szervezett bűnözéssel, a kábítószer-bűnözéssel és a bűnmegelőzéssel foglalkozott. Dános professzornak jelentős szerepe volt az RTF Tudományos Diákkörének a megerősítésében.

Szintén a kriminológia oktatója volt a fiatalon elhunyt, dr. Balogh Sándor r. alezredes (kandidátus, főiskolai docens) dr. Kovács József r. alezredes (kandidátus, Kriminológiai Csoportvezető) (Blaskó Béla írásbeli közlése alapján), illetve dr. Szabó Kovács Judit.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1441samkt_427/#m1441samkt_427 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1441samkt_427/#m1441samkt_427)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1441samkt_427/#m1441samkt_427)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

Diczig István r. ezredes (Nemes 1981, 4.)

 

A főiskola alapítását követően nem sokkal (1974) kezdte meg a kriminológiai oktatói karrierjét Diczig István r. ezredes (1930–2015). Neve kevésbé van benne a köztudatban, mint a Déri–Katona–Kertész „tudós rendőrtábornokoké”, azonban életműve alapján ő is ahhoz a nemzedékhez sorolható, akik sokat tettek a rendészettudomány megalapozásáért.

 

Diczig kriminológiai témájú értekezésével szerezte meg a kandidátusi fokozatot, majd a bűnözés prognózisáról szóló disszertációjával az MTA doktora címet is megkapta (URL14).

Több olyan személy neve megemlítendő, akik bár RTF-es oktatók voltak és kriminológiával foglalkoztak, azonban a tárgyat nem tanították. 1977 és 1981 között tanított a Rendőrtiszti Főiskolán Finszter Géza. Finszter őrnagy büntetőeljárás-jogot tanított a leendő tisztek számára. Irk Ferenc (az édesapja Irk Albert volt) a Közlekedésrendészeti Tanszék vezetője volt, aki a közlekedésrendészeti tárgyak mellett közlekedési kriminológiát is tanított.

A rendszerváltozás idején, a könyv kutatási időintervallumának utolsó évében, egy a kriminológia szempontjából rendlívül tetszetős gondolat fedezhető fel a nappali tagozatos graduális képzéssel kapcsolatban

„…a főiskolán elsősorban nem jogász –, nem társadalomtudós-képzés, hanem a szó igazi értelmében vett profi rendőr –, büntetésvégrehajtási, vámnyomozói és 1992-től határőrtiszt-képzés folyik. (Ezt a célt a levelező és másoddiplomás -képzésben is meg kell valósítani!) Tehát a szakmai, a kriminalisztikai, a kriminológiai, a büntetőjogi és a büntetőeljárás-jogi tantárgyaknak kell uralniuk a nevelő-oktató munkát.” (15-1072/1990. számú irat, 6.)

 

A fenti dokumentum keletkezése óta több mint három évtized telt el. Sajnos azt láthatjuk, hogy nem minden tárgy esetében valósult meg az ambiciózus elképzelés.

1	Az Illés György szerkesztette 30 éves jubileumi kötetben nem 1988-at, hanem 1987-et írnak: „1987-ben a Kriminalisztikai Tanszék feladat lett a kriminológia oktatása…”,
2	Az Illés György szerkesztette 30 éves jubileumi kötetben nem 1990, hanem 1989 szerepel az önálló tanszék megalakulásának dátumaként: „1989 novemberében megalakult az önálló Kriminológiai Tanszék, dr. Dénes Sándor r. alezredes (jelenleg ny. r. dandártábornok) vezetésével.”

Tartalomjegyzék

• Szemelvények a magyar kriminológia történetéből
• Impresszum
• Előszó
• chevron_right1. A magyar kriminológiatörténet főbb mérföldkövei
  • 1.1. A kriminológia hazai hajnala
  • 1.2. A kriminológia szó első hazai megjelenésétől 1922-ig
  • 1.3. 1923-tól a második világháború végéig
  • chevron_right1.4. 1945-től a rendszerváltozásig
    • 1.4.1. A második világháború végétől az ötvenes évek végéig
    • 1.4.2. 1957-től a rendszerváltozásig
    • 1.4.3. Kriminológiai témájú konferenciák és rendezvények
• chevron_right2. A kriminológia magyarországi oktatási helyei
  • 2.1. Eötvös Loránd Tudományegyetem és elődintézményei
  • 2.2. Kolozsvár – Szeged
  • 2.3. Pozsony – Pécs
  • 2.4. Debrecen
  • 2.5. Rendőrtiszti Főiskola
  • 2.6. Miskolc
  • 2.7. Határon túli kriminológia oktatás
  • 2.8. A kriminológia jogakadémiai oktatása
• 3. A kriminológia fogalmának változása
• 4. Idézetek a könyvben szereplőktől
• 5. A könyvben szereplő személyek sírhelyei
• Felhasznált irodalom
• Záró gondolatok
• Melléklet

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 235 8

Bár a magyar kriminológiai gondolkodás kétszáz, a képzés pedig több mint százéves múltra tekint vissza, a hazai kriminológia fejlődését részletesen bemutató, történeti jellegű összefoglaló művekből eddig meglehetősen kevés született. A leginkább meghatározó elmélettörténeti áttekintést Lévay Miklós készítette el a 2016-ban megjelent Kriminológia tankönyvben, ám az a munka elsősorban az elméletekre koncentrált. Ezzel szemben jelen tanulmány főként a tudománytörténeti megközelítésre fókuszál. A mű elsődleges célja a kriminológia hazai fejlődésének áttekintése, valamint a legfontosabb fordulópontok bemutatása. A címben tudatosan szerepel a „szemelvények” kifejezés, ami egyértelműen jelzi, hogy ez az írás nem egy minden részletre kiterjedő monográfia. Ez sokkal inkább egy olyan rövid, összefoglaló jellegű tanulmány, amely strukturált áttekintést nyújt a kriminológia hazai múltja iránt érdeklődőknek. Emellett kiváló szakmai segédanyagként szolgálhat a rendészettudományi és jogtudományi hallgatók számára, érdemben hozzájárulva a kriminológia mint önálló tudományág sokkal mélyebb megértéséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/matyas-szemelvenyek-a-magyar-kriminologia-tortenetebol-a-kezdetektol-1990-ig//