Mátyás Szabolcs

Szemelvények a magyar kriminológia történetéből

a kezdetektől 1990-ig

2.6. Miskolc

A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen 1981-ben alapították meg az Állam-és Jogtudományi Intézetet, amely később karrá fejlődött. Az oktatás az ELTE Állam- és Jogtudományi Karáról változatlanul átvett tanterv alapján kezdődött (Ruszoly 1982). Nemcsak a tantervet, hanem oktatót is „vettek át” a fővárosból, Lévay Miklóst, aki a Fővárosi Főügyészség ügyészségi fogalmazója volt.

A Miskolci Egyetem esetében, az 1990 előtti kriminológiaoktatással kapcsolatban, a kari tanácsi jegyzőkönyvekből, az intézeti és tanszéki beszámolók anyagaiból és a tanrendekből lehetséges információhoz jutni (utóbbi sajnos erősen hiányos).

A kriminológia oktatás nem az alapítástól kezdve zajlott, ugyanis a tárgyat – más egyetemekhez hasonlóan – csak a felsőbb évfolyamokban oktatták. A tárggyal kapcsolatban már az 1982/1983. tanévben döntés született arról, hogy ne a 4., hanem a 8. félévben oktassák (2 óra előadás), a levelező tagozaton pedig a 4. félév helyett a 6. félévben (8 óra előadás) történjen az oktatás (Horváth 1982).

A Kriminológia tárgy a Bűnügyi Tudományok Tanszékhez kapcsolódott (a későbbiekben: Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék), amely az oktatási tevékenységét 1982-ben kezdte meg. A kriminológia egyféléves tárgy volt, amit heti 2 órában oktattak (a nappali tagozaton a későbbiekben 3 órára növekedett az előadások száma). A Kriminológia tárgy programját – a felmenő rendszernek köszönhetően –1983-ban hagyták jóvá (lásd: melléklet).

A miskolci kriminológia oktatás megteremtése elsősorban Lévay Miklós nevéhez köthető, aki tudományos ösztöndíjas gyakornokként került az újonnan alapított Állam- és Jogtudományi Intézetbe. A nappali tagozaton kizárólag ő tanította a tárgyat, a levelező tagozaton viszont rövid ideig Gönczöl Katalin és Bakóczi Antal (OKKRI) is, a nyolcvanas évek közepétől pedig a Kriminológia tárgy keretében a pécsi Korinek László a latenciáról tartott előadásokat. Az 1985-ös tanrendben Finszter Géza kandidátus nevével is találkozhatunk, aki speciális kollégiumot tartott „Az állam elleni bűncselekmények kriminológiája” címmel heti 2 órában, a IV. évfolyam részére.

Az oktatók személyével kapcsolatban érdekességképpen említsük meg az ún. Karközi Bizottság nevét, amely a három akkori jogi kar (ELTE, JATE, JPTE1) képviselőiből állt. Éveken keresztül ők döntöttek arról, hogy az újonnan alakult miskolci jogi képzésen kik oktathatnak (Lévay Miklós írásbeli közlése alapján).

A Kriminológia tárgy mellett más tárgy keretében is szerezhettek a hallgatók kriminológiai ismereteket. Az 1982/1983. tanévben már volt „Igazságügyi statisztika” című tárgy, amely részeként büntetés-végrehajtási és polgári jogi statisztikával, az ERÜBS-sel, illetve a bűnözés okainak kutatására szolgáló statisztikai módszerekkel is megismerkedhettek a hallgatók. A tárgy szoros kapcsolatban volt a kriminológiával, melyet bizonyít, hogy tantervmódosítási javaslat született arról, hogy a 8. félévben legyen a tárgy oktatva „A tananyagnak a Kriminológia c. tárggyal való szoros kapcsolata” miatt (sz. n. 1984).

Az 1984-es tanszéki beszámolóban azt olvashatjuk a „Beszámoló a Bűnügyi Tudományok Tanszékének munkájáról” című dokumentumban, hogy „Egyedüli probléma a kriminológia területén jelentkezik, ahol csupán egy, tematikájában a mi felfogásunktól eltérő tankönyv áll rendelkezésre” (sz. n. 1984, 3). Ebben az időszakban a Vígh József–Földvári József által írt könyvből oktattak. A más „felfogásra” vonatkozólag nem volt semmilyen későbbi utalás.

Az intézeti és tanszéki beszámolókban rendszeresen megemlítik az egyes tanszékek főbb kutatási területeit és a megjelent publikációkat. A Bűnügyi Tudományok Tanszék esetében a kriminológia kapcsán kiemelik többek között a „Kriminológiai tényvizsgálatok a fiatalkori bűnözés és a városi bűnözés körében”, a „Kriminológiai kutatások a megye bűnözésére vonatkozólag” című kutatási témákat. A kriminológiai témájú publikáció többségében Lévay Miklóshoz köthető, Lévay mellett azonban a tanszékvezető, Horváth Tibor és Farkas Ákos nevét is megtaláljuk a publikálók között. Farkas bár nem tanított kriminológiát, szintén végzett kriminológiai kutatásokat. A beszámolók alapján foglalkozott többek között „Az alkoholizmus és a bűnözés összefüggései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében” című kutatási témával.

Más jogi képzésekhez hasonlóan Miskolcon is létrejött a tudományos diákkör. A miskolci TDK-t az 1982/1983. tanévben hozták létre, amelynek vezető oktatója Lévay Miklós, titkára pedig az első évfolyamon végzett Róth Erika volt.

1	Janus Pannonius Tudományegyetem

Szemelvények a magyar kriminológia történetéből

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 235 8

Történelem

Bár a magyar kriminológiai gondolkodás kétszáz, a képzés pedig több mint százéves múltra tekint vissza, a hazai kriminológia fejlődését részletesen bemutató, történeti jellegű összefoglaló művekből eddig meglehetősen kevés született. A leginkább meghatározó elmélettörténeti áttekintést Lévay Miklós készítette el a 2016-ban megjelent Kriminológia tankönyvben, ám az a munka elsősorban az elméletekre koncentrált. Ezzel szemben jelen tanulmány főként a tudománytörténeti megközelítésre fókuszál. A mű elsődleges célja a kriminológia hazai fejlődésének áttekintése, valamint a legfontosabb fordulópontok bemutatása. A címben tudatosan szerepel a „szemelvények” kifejezés, ami egyértelműen jelzi, hogy ez az írás nem egy minden részletre kiterjedő monográfia. Ez sokkal inkább egy olyan rövid, összefoglaló jellegű tanulmány, amely strukturált áttekintést nyújt a kriminológia hazai múltja iránt érdeklődőknek. Emellett kiváló szakmai segédanyagként szolgálhat a rendészettudományi és jogtudományi hallgatók számára, érdemben hozzájárulva a kriminológia mint önálló tudományág sokkal mélyebb megértéséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/matyas-szemelvenyek-a-magyar-kriminologia-tortenetebol-a-kezdetektol-1990-ig//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero