2.7. Határon túli kriminológia oktatás

Természetesen nem kerülheti el a figyelmünket a jelenlegi országhatáron túli jogi felsőoktatás, azon belül pedig a kriminológia oktatása. Nyilvánvaló nem célszerű és nem is lehet az egyes tudományágakat és -területeket rangsorolni, mivel minden terület fontos és nélkülözhetetlen. Semmikép sem a jogtudomány főségét szeretném hangsúlyozni (már csak azért sem, mivel magam sem rendelkezem jogi végzettséggel), azonban a jogtudás hiánya halmozott hátrányként jelentkezik a kisebbségi létben, így a Magyarországtól elcsatolt területeken is. Gondolhatunk a jogérvényesítés és a jogvédelem területére vagy csak egy egyszerű jogi tudást igénylő ügyintézésre. A jog ismerete és az anyanyelvi jogi oktatás ezért különösen fontos. Sajnos a fentiek miatt tudatosan sorvasztották el a magyar nyelvű jogi képzést az összes elcsatolt területen, hatalmas hátrányba hozva ezzel az ott élő őshonos magyarságot.

Az 1919-es impériumváltáskor a megmaradt kolozsvári egyetemen román nyelven folyt tovább az oktatás. Más erdélyi felsőoktatási intézményben nem oktattak magyar nyelven jogtudományt, így kriminológiát sem. A II. bécsi döntést (1940. augusztus 30.) követően a kolozsvári román nyelvű egyetemet Nagyszebenbe költöztették, amely nem tért vissza az anyaországhoz, így az továbbra is román fennhatóság alatt maradt. A II. világháborút követően Nagyszebenből Kolozsvárra visszaköltözött a román nyelvű egyetem, s egy ideig a magyar és román nyelvű jogászképzés párhuzamosan folyt. A két jogtudományi kar 1959-ben egyesült, innentől kezdve egészen a rendszerváltozásig nem volt lehetséges Erdélyben magyar nyelven kriminológiát tanulni.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1441samkt_450/#m1441samkt_450 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1441samkt_450/#m1441samkt_450)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1441samkt_450/#m1441samkt_450)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

Dáné Tibor (Kokoly, 30.)

 

Az erdélyi kriminológiaoktatás kapcsán két név említése válik szükségesség: Dáné Tibor és Mócsy T. László. A második világháború utáni zűrzavaros időszakban, csak az 1947/48-as tanévtől kezdve lehetett kriminológiát oktatni. Elsőként Dáné Tibor, majd Mócsy Tibor László tanította a tárgyat. Dáné törvénykezési jogot, kriminalisztikát, kriminológiát és törvényszéki orvostant tanított (Veress–Kokoly 2016).

 

A doktori disszertációját pedig a bűncselekmények elkövetésének gazdasági okairól írta (Vallasek Magdolna írásbeli közlése alapján). 1952 a nagy „tisztogatások” éve volt Romániában, amely különösen sújtotta az erdélyi magyarságot. Ennek esett áldozatul Dáné Tibor is, akinek ugyan felajánlották a főügyészhelyettesi posztot Máramarosban, azonban ő ezt nem vállalta el, ezért az egyetemet is el kellett hagynia (Kokoly 2016). 1958-tól kezdve szinte kizárólag csak az irodalommal foglalkozott.

 

Dáné Tibor a Kolozsvári Református Kollégiumban végezte a középiskolai tanulmányait, majd a második világháborúban magyar katonaként szolgált. Fogságba esett, ahonnan sikerült megszöknie. Miután hazatért, a Bolyai Tudományegyetemen jogi, közgazdasági és pedagógiai szakképesítést szerzett (Csire 1988). Már diákkorában is rendkívül aktív közösségi életet élt, amelyről a korabeli erdélyi újságok beszámoltak: előadást tartott Petőfi Sándorról, ünnepi beszédet mondott március 15-én és lelkesen szervezte a kolozsvári magyar fiatalok kulturális életét.

A végzést követően Turnowsky Sándor büntetőjogász mellett tanársegéd lett a Bolyai Tudományegyetem Bűnügyi Tudományok Tanszéken (1946–1952). Büntető törvénykezési jogot, kriminológiát, kriminalisztikát és törvényszéki orvostant tanított. Előbbi tárgyból egyetemi jegyzetet is írt. Ő volt az, aki a háborút követően Kolozsvárott elsőként oktatott kriminológiát, kriminalisztikát és törvényszéki orvostant.

 

Harvard

(): . : . : /hivatkozas/m1441samkt_455/#m1441samkt_455 ()

Chicago

. . . : . (: /hivatkozas/m1441samkt_455/#m1441samkt_455)

APA

(). . . (: /hivatkozas/m1441samkt_455/#m1441samkt_455)

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

search

Mócsy T. László (Sapientia EMT/Kolozsvár, Erdély/) (a szerző felvétele)

 

Dáné után Mócsy T. László volt az, aki néhány évre ugyan, de elvállalta több tárgy oktatását is. Mócsy kriminológiát és kriminalisztikát is tanított (1949–1959). 1959-ben a magyar nyelvű Bolyai Tudományegyetemet és a román Babes Tudományegyetemet összevonták, ezzel – egészen a rendszerváltozás utáni évekig – csak románul lehetett Erdélyben kriminológiát tanulni. A tárgy oktatói is románok voltak (Kokoly 2016).

 

Mócsy T. László a kolozsvári Unitárius Főgimnáziumban érettségizett (1944), ezt követően pedig a Bolyai Tudományegyetem Jog- és Közgazdaságtudományi Karára járt, ahol 1948-ban jogászként végzett. A háború utáni zűrzavaros időszakban, csak az 1947/48-as tanévtől kezdve lehetett kriminológiát oktatni. Elsőként Dáné Tibor, majd Mócsy Tibor László tanította a tárgyat. A végzés után négy évvel Mócsy már tanársegéd volt a büntetőjogi tanszéken, ahol 1960-ban nevezték ki adjunktusnak, majd a Iaşi-i Tudományegyetemen jogi doktorátust szerzett (1976). Mócsy kriminológiát és kriminalisztikát is tanított Kolozsvárott (1949–1959). 1958-ban alakultak meg a Megyeközi Kriminalisztikai Laboratóriumok (Bukarest, Kolozsvári, Iași, Temesvár). A kolozsvári laboratórium alapítója és vezetője volt Mócsy T. László, aki egészen a nyugdíjazásáig vezette az intézményt (1993-ig) (Egyed 2003, Kokoly é. n.). 1980-tól szerkesztőbizottsági tagja lett a Probleme de Criminalistică şi de Criminologie című kriminológiai és kriminalisztikai folyóiratnak.

 

Tartalomjegyzék

• Szemelvények a magyar kriminológia történetéből
• Impresszum
• Előszó
• chevron_right1. A magyar kriminológiatörténet főbb mérföldkövei
  • 1.1. A kriminológia hazai hajnala
  • 1.2. A kriminológia szó első hazai megjelenésétől 1922-ig
  • 1.3. 1923-tól a második világháború végéig
  • chevron_right1.4. 1945-től a rendszerváltozásig
    • 1.4.1. A második világháború végétől az ötvenes évek végéig
    • 1.4.2. 1957-től a rendszerváltozásig
    • 1.4.3. Kriminológiai témájú konferenciák és rendezvények
• chevron_right2. A kriminológia magyarországi oktatási helyei
  • 2.1. Eötvös Loránd Tudományegyetem és elődintézményei
  • 2.2. Kolozsvár – Szeged
  • 2.3. Pozsony – Pécs
  • 2.4. Debrecen
  • 2.5. Rendőrtiszti Főiskola
  • 2.6. Miskolc
  • 2.7. Határon túli kriminológia oktatás
  • 2.8. A kriminológia jogakadémiai oktatása
• 3. A kriminológia fogalmának változása
• 4. Idézetek a könyvben szereplőktől
• 5. A könyvben szereplő személyek sírhelyei
• Felhasznált irodalom
• Záró gondolatok
• Melléklet

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2026

ISBN: 978 963 664 235 8

Bár a magyar kriminológiai gondolkodás kétszáz, a képzés pedig több mint százéves múltra tekint vissza, a hazai kriminológia fejlődését részletesen bemutató, történeti jellegű összefoglaló művekből eddig meglehetősen kevés született. A leginkább meghatározó elmélettörténeti áttekintést Lévay Miklós készítette el a 2016-ban megjelent Kriminológia tankönyvben, ám az a munka elsősorban az elméletekre koncentrált. Ezzel szemben jelen tanulmány főként a tudománytörténeti megközelítésre fókuszál. A mű elsődleges célja a kriminológia hazai fejlődésének áttekintése, valamint a legfontosabb fordulópontok bemutatása. A címben tudatosan szerepel a „szemelvények” kifejezés, ami egyértelműen jelzi, hogy ez az írás nem egy minden részletre kiterjedő monográfia. Ez sokkal inkább egy olyan rövid, összefoglaló jellegű tanulmány, amely strukturált áttekintést nyújt a kriminológia hazai múltja iránt érdeklődőknek. Emellett kiváló szakmai segédanyagként szolgálhat a rendészettudományi és jogtudományi hallgatók számára, érdemben hozzájárulva a kriminológia mint önálló tudományág sokkal mélyebb megértéséhez.

Hivatkozás: https://mersz.hu/matyas-szemelvenyek-a-magyar-kriminologia-tortenetebol-a-kezdetektol-1990-ig//