Záray Gyula (szerk.)

Az elemanalitika korszerű módszerei


A glimmkisülésű sugárforrások általános jellemzése

Ezeket az analitikai célra használt plazmákat az jellemzi, hogy a töltéssel bíró részecskéi nem termikus úton, hanem közvetlenül az elektromos energia hatására keletkeznek és kerülnek gerjesztett állapotba. Glimmkisülésű plazmát lehet létrehozni, ha csökkentett nyomású környezetben (101–103 Pa) nagy egyenfeszültséget (500–2000 V) kapcsolunk két elektróda közé. A kisülési térben jelen lévő szabad elektronok és ionok az elektromos térerősség hatására felgyorsulnak és az elektródák felé mozognak. A töltést hordozó részecskék közül az elektronok mozgékonysága lényegesen nagyobb, mint a viszonylag nagy tömegű ionoké. Így az elektronok gyorsabban érik el az anódot, mint a pozitív töltésű ionok a katódot. Ily módon az elektródok között olyan tértöltés keletkezik, amely a katód felé nagyobbodó feszültségesést okoz. Ezen katódesés tartományán áthaladó elektronok jelentős energiára tesznek szert, amelynek következtében ütközések révén ionizálják, illetve gerjesztik a gáztérben lévő semleges atomokat. Ugyanezen tartományon áthaladó ionok energiája is nagymértékben megnövekszik, amelyek a katódba való ütközésük során elektronokat és atomokat váltanak ki.

Az elemanalitika korszerű módszerei

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 850 7

Az elemek minőségi és mennyiségi meghatározására kifejlesztett műszeres analitikai módszerek nélkülözhetetlen eszközei a természettudományi kutatásoknak és a minőségellenőrzésnek az ipar és a mezőgazdaság különböző területein. Segítségükkel nyerhetünk információt különböző anyagrendszerek (pl. talajok, felszíni vizek, légköri aeroszolok, meteoritok, fémötvözetek és nagytisztaságú fémek, kerámiák, élelmiszerek, biofilmek, vér- és vizeletminták stb.) elemösszetételéről. A nagyteljesítményű műszeres analitikai technikák több esetben fg/g - pg/g kimutatási határokkal és 5-8 koncentráció nagyságrendet átfogó munkatartományokkal jellemezhetők, azaz lehetővé teszik a fő-, mellék- és nyomalkotók egyidejű meghatározását akár 70 elem vonatkozásában is. Az ismertetett módszerek közül a felhasználó analitikusnak kell eldöntenie, hogy az adott anyagrendszer vizsgálatához roncsolásos vagy roncsolásmentes módszert, és ehhez mely mintaelőkészítési technikát alkalmaz. Ezen döntések meghozatalához nyújt a könyv megfelelő hátteret, ismertetve a különböző módszerek elméleti alapjait és gyakorlati példákkal segítve a legmegfelelőbb módszer kiválasztását.

A könyv egyaránt ajánlható egyetemi hallgatóknak, doktoranduszoknak és az analitikai laboratóriumokban dolgozó szakembereknek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/zaray-az-elemanalitika-korszeru-modszerei//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave