MeRSZ online
okoskönyvtár
Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.
Az elemanalitika korszerű módszerei
1.5 Irodalom
[1] Szabadváry,
F.: Az analitikai kémia módszereinek kialakulása. Akadémiai Kiadó, Budapest 1960.
[2] Alkemade,
C. Th. J.
— Herrmann,
R.: Fundamentals of analytical flame spectroscopy. Hilger, Bristol 1979.
[3] Boumans,
P. W. J. M.: Theory of spectrochemical excitation. Plenum Press, New York 1966.
[4] L’vov,
V. B.: Atomic absorption spectrochemical analysis. American Elsevier Publ. Co. Inc. New York 1970.
[5]Boumans,
P. W. J. M. (Ed.): Inductively coupled plasma emission spectrometry. Part I and Part II. Wiley-Interscience, New York 1987.
[6]MSZH (1984): Magyar Szabványügyi Hivatal, Országos Szabvány. Lángemissziós, atomabszorpciós és atomfluoreszcenciás spektrometria fogalommeghatározásai. MSZ 12701-83 L9. 535.243:001.4. Atomabszorpciós spektrometria. MSZ 12701-83 L9. 543.42.062.001.4.
[7]International Union of Pure and Applied Chemistry (IUPAC): Analytical Chemistry Division, Commission of Spectrochemical and other Optical Procedures for Analysis. Cumulative Index of Terms: Parts I–XIII. Spectrochim. Acta, 53B, 379–397 (1998).
[8]Herzberg,
G.: Atomic spectra and atomic structure. Dover Publications, 2nd edition, New York 1944.
[9]Finkelnburg,
W.: Einführung in die Atomphysik. Springer-Verlag, Berlin, 1956. Bevezetés az atomfizikába. Szabó J. ford. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1958.
[10]Atkins,
P. W.: Physical Chemistry (4th edition), Oxford University Press, 1990. Fizikai Kémia II. Póta Gy. ford. Tankönyvkiadó, Budapest 1992.
[11]Boumans,
P. W. J. M. — Vrakking, J. J. A. M.: Spectrochim. Acta 41 B, 1235 (1986).
[12]Parsons,
H. L. — Smith,
B. W. — McElfresh,
P. M.: Appl. Spectrosc. 27, 471 (1973).
[13]N. Sesi,
N. N. — Hieftje,
G. M.: Spectrochim. Acta 51B, 1601 (1996).
[14] Sturgeon,
R. E. — Chakrabarti,
C. L.: Prog. Analyt. Atom. Apectrosc. 1, 1 (1978).
[15] Frech,
W. — Lundberg,
E. — Cedergren,
A.: Prog. Analyt. Atom. Spectrosc. 8, 257 (1985).
[16] L’vov,
B. V.: Spectrochim. Acta 56B, 1503 (2001).
[17] Rubeška,
I. — Moldan,
B.: Anal. Chim. Acta 37, 421 (1967).
[18] Kántor,
T.: Spectrochim. Acta 42B, 543 (1987).
[19] Smets,
B.: Analyst 105, 482 (1980).
[20] Kántor,
T.: Atomspektroszkópiai módszerek kidolgozása szilárd minták közvetlen elemzésére és nagyhőmérsékletű párolgási folyamatok vizsgálatára. Doktori értekezés, Budapest, (MTA Könyvtára, Budapest) 1985.
[21] Kántor
T. — Bezúr
L. — Fazakas,
I.: Magy. Kém. Folyóirat 90, 305 (1984).
[22] Kántor,
T.: Spectrochim. Acta 50B, 1599 (1995).
[23] Nickel,
H.: Spectrochim. Acta 23B, 323 (1968).
[24] Volynsky,
A. B.: Spectrochim. Acta 53B, 607 (1998).
[25] Slavin,
W.: Graphite furnace AAS. A source book, The Perkin-Elmer Corporation, Norwalk CT 1984.
[26] Welz,
B. — Sperling,
M.: Atomic absorption spectrometry. Third, completely revised edition. Wiley-VCH Publishers, 1999.
[27] Tsalev,
D. — Slaveykova,
V. I. — Lampugnanai,
L. — D’Ulivo,
A. — Georgieva,
R.: Spectrochim. Acta 55B, 473 (2000).
[28] Ortner,
H. — Bulska,
E. — Rohr,
U. — Schlemmer,
G. — Weinbruch,
S. — Welz,
B.: Spectrochim. Acta 57B, 1835 (2002).
[29] Scaccia,
S. — Zappa,
G.: Spectrochim. Acta 55B, 1271 (2000).
[30] Kántor,
T: (review) Spectrochim. Acta 56B, 1523 (2001).
[31] Kántor,
T. — Pungor,
E.: Spectrochim. Acta 29B, 139 (1974).
[32] Hughes,
D. M. — Chakrabari,
C. L. — Goltz,
D. M. — Sturgeon,
R. E. — Grégoire,
D. C.: Appl. Spectrosc. 50, 715 (1996).
[33] Kántor,
T. — Pólos,
L. — Fodor,
P. — Pungor,
E.: Talanta 23, 585 (1976).
[34] Kántor,
T.: Spectrochim. Acta 43B, 1299 (1988).
[35] Fuchs,
N. A. — Stutugin,
A. G.: Highly dispersed aerosols. Ann Arbor Science, London 1969.
[36] Littlejohn,
D. — Ottaway,
J. M.: Analyst 104, 1138 (1979).
[37] Sturgeon,
R. — Berman,
S. S.: Anal. Chem. 53, 632 (1981).
[38] Záray,
Gy.
— Varga,
I. — Kántor,
T.: J. Anal. At. Spectrom. 9, 702 (1994).
[39] Kántor,
T.: Spectrochim. Acta 49B, 1717 (1994).
[40] Kántor,
T. — Ernyei,
L.: Spectrochim. Acta 49B, 1733 (1994).
[41] Montaser,
D. W. — Golightly,
D. W. (Eds.): Inductively coupled plasmas in analytical atomic spectrometry. VCH Publishers, Inc., Weinheim, New York 2nd edition, 1992.
[42] Kalnicky,
D. J. — Fassel,
V. A. — Knisely,
R. N.: Appl. Spectrosc. 31, 137 (1977).
[43] Dubuisson,
C. — Poussel,
C. E. — Mermet,
J-M.: Journal of Anal. Atomic Spectrom. 12, 281 (1997).
[44] Lomakin,
B. A..: Anorg. Allg. Chem. 187, 137 (1930).
[45] Scheibe,
G. — Linström,
C. F. — schnettler,
O. : Z. Angew. Chem. 44, 145 (1931).
[46] Malpica,
J. T. M.: Gen. Elec. Rev. 43, 288 (1940).
[47] Pitwell,
L. R.: Appl. Spectrosc. 16, 77 (1962).
[48] kereskes-cséti,
S. — ág,
Á.: Acta Chim. Hung. 41, 281 (1964).
[49] kántor,
T. — Hanna,
Z. G. — erdey,
L.: Spectrochim. Acta 24B, 37 (1969).
[50] Ramsey,
M. T. — Thomson,
M. — walton,
S. J.: J. Anal. At. Spectrom. 2, 33 (1987).
[51] kántor,
T. — bartha,
A. — ballók,
M. I.: Chem. Anal. (Warsaw) 54, 1265 (2009).
[52] grindlay,
G. — Gras,
L. — Mora,
J. — de Loos Vollebrecht, M. T. C.: Spectrochim. Acta 63B, 234 (2008).
[53] Dubuisson,
C. — Poussel,
C. E. — Mermet,
J-M. — todoli,
J. L.: Journal of Anal. Atomic Spectrom. 13, 63 (1998).
[54] kántor,
T. — Maestre,
S. — de Loos Vollebrecht, M. T. C. : Spectrochim. Acta 60B, 1323 (2005).
[55] kántor,
T. — de Loos Vollebrecht, M. T. C.
— Mermet,
J-M.: Spectrochim. Acta 60B, 333 (2005).
[56] kántor,
T. — Bartha,
A.: Spectrochim. Act. 113B, 119 (2015).
[57] Chausseau,
M. — Poussel,
A. — Mermet,
J-M.: Fres. J. Anal. Chem. 370, 341 (2001).
Egyéb felhasznált összefoglaló munkák:
[58]Handbook of Chemistry and Physics, CRC Press, 64th Edition, 2003–2004.
[59]Grégoire,
C.: Electrothermal vaporization sample introduction for inductively coupled plasma mass spectrometry. Wilson and Wilson’s Comprehensive Analytical Chemistry, Vol. 34, Chapter 6, Elsevier 2000.
[60]Kántor,
T.: Emissziós színképelemzés. Emissziós lángfotometria. (Szerk: Erdey, L. — Mázor, L.). Analitikai kézikönyv. Módszertani alapok. 24. és 25. fejezet, 528–616. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1974.
[61]Kántor,
T.: Emission spectroscopy. In Wilson and Wilson’s Comprehensive analytical chemistry. (Ed. Svehla, G. ). Vol. V, Chapter 1, pp. 1–193. Elsevier, Oxford 1975.
[62]Kántor,
T.: Induktív csatolású plazma emissziós spektrometria. 1. Elméleti alapok. 2. Készülékek és mérési elvek. Perkin Elmer kiadványa, Budapest 1997.
[63]Kirkbright,
G. F. — Sargent,
M.: Analytical atomic absorption and fluorescence spectroscopy. In Wilson and Wilson’s Comprehensive analytical chemistry. (Ed. Svehla, G). Vol. IV, Chap. 2, pp. 95–262. Elsevier, Oxford 1975.
[64]Magyar,
B.: Guide-lines to planning atomic spectrometric analysis. Akadémiai Kiadó, Budapest 1982.
[65]Magyar,
B.: Fundamentals of spectrochemical analysis by atomic spectrometric method. Veszprém University Press, Veszprém 2002.
[66]Mika,
J. — Török,
T. — Gegus,
E.: Emissziós színképelemzés. Gyakorlati rész. Akadémiai Kiadó, Budapest 1974.
[67]tomcsányi,
L.: Atomabszorpciós praktikum.. Műszaki Könyvkiadó, Budapest 1986.
[68]L'vov,
B. V. : Thermal decomposition of solids and melts. Springer 2007.
[69]JANAF Thermochemical Tables, Second Edition.Dow Chemical Company, Midland, Michigan, USA 1970.
Tartalomjegyzék
- AZ ELEMANALITIKA KORSZERŰ MÓDSZEREI
- Impresszum
- Előszó
- Bevezetés
- 1. Optikai atomspektroszkópiai módszerek elméleti alapjai
- 1.1. Bevezetés
- 1.2. Az atomszínképek sajátságai
- 1.2.1. Atomszerkezet és atomszínkép
- 1.2.2. Színképparaméterek
- 1.2.3. A hidrogénatomok színképe
- 1.2.4. A hidrogénizotópok és hidrogénszerű ionok színképe
- 1.2.5. A hidrogénvonalak finomszerkezete
- 1.2.6. A kvantummechanika elemei
- 1.2.7. A kvantumszámok értelmezése és lehetséges értéke
- 1.2.8. A többelektronos atomok színképe általában
- 1.2.9. Alkáli- és alkáliszerű atomok és ionok színképe. Dublett felhasadás
- 1.2.10. Kettő és három külső elektronos atomok színképe. Metastabil szintek
- 1.2.11. A színképek vonalsűrűsége
- 1.2.12. Rezonáns vonalak és nemrezonáns alapvonalak
- 1.2.13. Atomfluoreszcens átmenetek
- 1.2.14. Gerjesztési és ionizációs energia. Atomvonalak és ionvonalak
- 1.2.15. A vonalak mágneses felhasadása. Normális és anomális Zeeman-effektus
- 1.2.16. A spektroszkópiai átmenetek valószínűsége és a szintek statisztikus súlya
- 1.2.17. A színképvonalak kiszélesedése
- 1.2.18. A vonalak elméleti intenzitása (emisszió, abszorpció, fluoreszcencia)
- (A) Atomemisszió
- (B) Atomabszorpció
- (C) Atomfluoreszcencia
- (i) Folytonos színképű megvilágító forrás és kis koncentrációk tartománya
- (ii) Folytonos színképű megvilágító forrás és nagy koncentrációk tartománya
- (iii) Kis vonalszélességű megvilágító forrás és kis koncentrációk tartománya
- (iv) Kis vonalszélességű megvilágító forrás és nagy koncentrációk tartománya
- (i) Folytonos színképű megvilágító forrás és kis koncentrációk tartománya
- (A) Atomemisszió
- 1.2.19. Emissziós és abszorpciós háttérszínképek
- 1.2.1. Atomszerkezet és atomszínkép
- 1.3. Nagyhőmérsékletű folyamatok spektroszkópiai forrásokban
- 1.3.1. Lángok, grafitcsöves kemencék és induktív csatolású plazma fő paraméterei
- 1.3.2. Kondenzált és heterogén fázisú folyamatok
- 1.3.3. Homogén gázfázisú folyamatok
- 1.3.3.1. Gőzkoncentráció a források gázterében
- 1.3.3.2. Fém-monoxidok disszociációja
- 1.3.3.3. Gázfázisú ionizáció
- 1.3.3.4. Ionizáció lángokban
- 1.3.3.5. Ionizáció grafitkemencében
- 1.3.3.6. Atomfrakció lángokban és grafitkemencében
- 1.3.3.7. Gázfázisú halogenidképződés
- 1.3.3.8. Atomizáció és ionizáció az ICP-ben
- 1.3.3.9. Az atomok és ionok gerjesztése
- 1.3.3.1. Gőzkoncentráció a források gázterében
- 1.3.4. Gőztranszport és tartózkodási idő
- 1.4. Az emissziós kalibrációs görbék linearitása
- 1.5 Irodalom
- 1.1. Bevezetés
- 2. Ultraibolya és látható elektromágneses sugárzás detektálására alkalmas spektrométerek felépítése
- 3. Minta-előkészítés elemanalitikai vizsgálatokhoz
- 3.1. Bevezetés
- 3.2. Szilárd minták oldatba vitelére alkalmas mintaelőkészítési eljárások
- 3.2.1. Oldás
- 3.2.2. Feltárási módszerek
- 3.2.3. Égetés és hamvasztás
- 3.2.4. A minta-előkészítéshez használt oldószerek és savak tisztaságának kérdésköre
- 3.2.5. Minta-előkészítésre használt edényzet és annak tisztítása
- 3.2.1. Oldás
- 3.3. Minta-előkészítés hibaforrásai
- 3.4. Dúsítási és elválasztási módszerek
- 3.5. Mátrix specifikus minta-előkészítések
- 3.6. Irodalom
- 3.1. Bevezetés
- 4. Atomabszorpciós spektrometria
- 5. Induktív csatolású plazma atomemissziós spektrometria
- 5.1. Az induktív csatolású plazma sugárforrás kifejlesztése
- 5.2. Az ICP-sugárforrásban lejátszódó alapvető fizikai folyamatok
- 5.3. Mintabevitel
- 5.3.1. Oldatok plazmába vitelére kidolgozott porlasztórendszerek
- 5.3.2. Szilárd minták közvetlen mintabeviteli módszerei
- 5.3.3. Gázok plazmába vezetése
- 5.4. Spektrális zavarások
- 5.5. Mátrixhatások
- 5.6. Radiális és axiális irányú leképzést alkalmazó icp-aes-rendszerek analitikai teljesítőképességének jellemzése
- 5.7. Irodalom
- 5.1. Az induktív csatolású plazma sugárforrás kifejlesztése
- 6. Induktív csatolású plazma tömegspektrometria (ICP-MS)
- 6.1. Bevezetés
- 6.2. Az ICP-MS elvi alapjai és a műszer felépítése
- 6.2.1. Az ICP mint ionforrás
- 6.2.2. Ionextrakció és ionfókuszálás
- 6.2.3. Tömeganalízis
- 6.2.4. Az ionok detektálása és a jelek kezelése
- 6.2.5. Vákuumrendszer
- 6.2.1. Az ICP mint ionforrás
- 6.3. Zavaró hatások
- 6.4. Kalibrációs stratégiák
- 6.5. Izotóparányok mérése
- Köszönetnyilvánítás
- 6.6. Irodalom
- 6.1. Bevezetés
- 7. Glimmkisülésű sugár- és ionforrást alkalmazó spektrometriai eljárások
- 7.1. Történeti áttekintés
- 7.2. A glimmkisülésű sugárforrások általános jellemzése
- 7.3. Glimmkisülésű sugárforrások
- 7.4. A GD-OES alkalmazási területei
- 7.5. A GD-OES fejlődési irányai a hardver és a szoftver vonatkozásában
- 7.6. Glimmkisülésű ionforrások tömegspektrometriai vizsgálatokhoz
- 7.7. Elektrolitkatóddal atmoszférikus nyomáson üzemelő glimmkisülésű sugárforrás oldatok közvetlen vizsgálatára
- 7.8. Irodalom
- 7.1. Történeti áttekintés
- 8. Lézeres elemanalitikai módszerek
- 8.1. A lézerfényforrások működése és használata
- 8.2. Lézerek alkalmazása az elemanalitikában
- 8.3. Irodalom
- 9. Röntgenfluoreszcens spektrometria
- 9.1. A röntgenfluoreszcencia jelensége
- 9.2. Gerjesztési módok, röntgenforrások
- 9.3. Detektálási módok
- 9.4. Röntgenspektrumok kiértékelése
- 9.5. Mátrixhatások és mennyiségi elemzések
- 9.6. Totálreflexiós röntgenfluoreszcencia spektrometria
- 9.7. Mikroszkopikus röntgenfluoreszcencia-analízis
- 9.8. Irodalom
- 9.1. A röntgenfluoreszcencia jelensége
- 10. Műszeres neutronaktivációs analízis
- 10.1. Bevezetés és alapfogalmak
- 10.2. Az aktivációs analízis elve
- 10.3. Termikus nukleáris reaktor mint aktivációs neutronforrás
- 10.4. A radioaktivációs analízis standardizációs módszerei
- 10.5. Prompt-γ aktivációs analízis
- 10.6. Nukleáris interferenciák korrekciója
- 10.7. A γ-spektrometria alapjai
- 10.8. Analitikai protokoll
- 10.9. A neutronaktivációs analízis analitikai jellemzése
- 10.10. Irodalom
- 10.1. Bevezetés és alapfogalmak
- 11. Elektroanalitikai stripping technika
- 11.1. Bevezetés
- 11.2. A stripping technika módszerének elve
- 11.3. A leggyakoribb dúsítási formák
- 11.4. A visszaoldási módszerek
- 11.5. A stripping technika analitikai teljesítőképességéről általában
- 11.6. A stripping technika felhasználási területe és felhasználásának módja
- 11.7. A stripping technika műszerigénye
- 11.8. Irodalom
- 11.1. Bevezetés
- 12. Vizsgálati módszerek szerves vegyületek szén-, hidrogén-, nitrogén-, oxigén-, halogén- és kéntartalmának meghatározására
- 13. Elemek kémiai formáinak vizsgálatára alkalmas kapcsolt méréstechnikák
- 13.1. Bevezetés
- 13.2. Mintavétel speciációs elemzésekhez
- 13.3. Mintaelőkészítési eljárások elemspeciációs vizsgálatokhoz
- 13.3.1. A minta-előkészítés főbb lépései
- 13.3.2. Fémorganikus vegyületek minta-előkészítése
- 13.3.2.1. Extrakció vizes mátrixból
- 13.3.2.1.1. Szorpció (szilárdfázisú extrakció, SPE)
- 13.3.2.1.2. Szilárdfázisú mikroextrakció (SPME)
- 13.3.2.1.3. Folyadék -folyadék extrakció
- 13.3.2.1.4. Vízgöz-desztilláció
- 13.3.2.1.5. Folyadék — gáz extrakció (tisztítás és csapdázás)
- 13.3.2.1.6. Egycseppes mikroextrakció (SDME) ,
- 13.3.2.1.7. Opálosodási pont (cloud point) extrakció (CPE) ,
- 13.3.2.1.1. Szorpció (szilárdfázisú extrakció, SPE)
- 13.3.2.2. Elem-alkil-formák elválasztása szilárd mintákból
- 13.3.2.3. Származékképzési eljárások
- 13.3.2.1. Extrakció vizes mátrixból
- 13.3.3. Szerves arzén- és szelénvegyületek minta-előkészítése
- 13.3.4. Fém-bioligandum-komplexek minta-előkészítése
- 13.3.1. A minta-előkészítés főbb lépései
- 13.4. A speciációs analitika kapcsolt módszerei
- 13.5. Elektroanalitikai módszerek
- 13.6. Elemformák és azok mennyiségi meghatározása
- 13.6.1. Arzén a környezetben
- 13.6.2. Arzénspeciációs módszerek
- 13.6.3. Szerves ónformák
- 13.6.4. Ónspeciációs módszerek
- 13.6.5. A higanyspeciáció kérdésköre
- 13.6.6. Higanyspeciációs módszerek
- 13.6.7. Az ólom speciációs elemzése
- 13.6.8. Alumínium -specieszek meghatározása
- 13.6.9. Krómspeciációs módszerek
- 13.6.10. Izotópok speciációs elemzése
- 13.6.1. Arzén a környezetben
- 13.7. Irodalom
- 14. Az elemanalitikai módszerek teljesítményjellemzői
- 14.1. Szelektivitás és/vagy specifikusság
- 14.2. Linearitás
- 14.3. Érzékenység
- 14.4. Torzítatlanság (pontosság)
- 14.5. Precizitás
- 14.6. Ismételhetőség és/vagy reprodukálhatóság
- 14.7. Stabilitás
- 14.8. Kimutatási határ
- 14.9. Meghatározási határ
- 14.10. Zavartűrőképesség
- 14.11. Robusztusság
- 14.12. Méréstartomány
- 14.13. Példa egy analitikai módszer teljesítményjellemzőinek a meghatározásához
- A felhasznált műszer:
- Szelektivitás és/vagy specifikusság
- Elfogadási kritérium:
- Megállapítások:
- Linearitás
- Elfogadási kritérium:
- Megállapítások:
- Torzítatlanság
- Elfogadási kritérium:
- Megállapítások:
- Precizitás
- Elfogadási kritérium:
- Megállapítások:
- Ismételhetőség és/vagy reprodukálhatóság
- Elfogadási kritérium:
- Megállapítások:
- Stabilitás
- Elfogadási kritérium:
- Megállapítások:
- Kimutatási határ
- Elfogadási kritérium:
- Megállapítások:
- Meghatározási határ
- Elfogadási kritérium:
- Megállapítások:
- Méréstartomány:
- Elfogadási kritérium:
- Értékelés:
- A felhasznált műszer:
- 14.14. Mérési bizonytalanság
- 14.15. Az analitikai mérési eredmények megadása
- 14.16. Összefoglalás
- 14.17. Irodalom
- 14.1. Szelektivitás és/vagy specifikusság
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2016
ISBN: 978 963 059 850 7
Az elemek minőségi és mennyiségi meghatározására kifejlesztett műszeres analitikai módszerek nélkülözhetetlen eszközei a természettudományi kutatásoknak és a minőségellenőrzésnek az ipar és a mezőgazdaság különböző területein. Segítségükkel nyerhetünk információt különböző anyagrendszerek (pl. talajok, felszíni vizek, légköri aeroszolok, meteoritok, fémötvözetek és nagytisztaságú fémek, kerámiák, élelmiszerek, biofilmek, vér- és vizeletminták stb.) elemösszetételéről. A nagyteljesítményű műszeres analitikai technikák több esetben fg/g - pg/g kimutatási határokkal és 5-8 koncentráció nagyságrendet átfogó munkatartományokkal jellemezhetők, azaz lehetővé teszik a fő-, mellék- és nyomalkotók egyidejű meghatározását akár 70 elem vonatkozásában is. Az ismertetett módszerek közül a felhasználó analitikusnak kell eldöntenie, hogy az adott anyagrendszer vizsgálatához roncsolásos vagy roncsolásmentes módszert, és ehhez mely mintaelőkészítési technikát alkalmaz. Ezen döntések meghozatalához nyújt a könyv megfelelő hátteret, ismertetve a különböző módszerek elméleti alapjait és gyakorlati példákkal segítve a legmegfelelőbb módszer kiválasztását. A könyv egyaránt ajánlható egyetemi hallgatóknak, doktoranduszoknak és az analitikai laboratóriumokban dolgozó szakembereknek.
Hivatkozás: https://mersz.hu/zaray-az-elemanalitika-korszeru-modszerei//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
