Nagy Ferenc

Régi és új tendenciák a büntetőjogban és a büntetőjog-tudományban


1.4. Szemere Bertalan

A büntetőjogi kodifikáció az 1830-as és 1840-es évtizedekben az ország tudományos és politikai érdeklődésének középpontjába került. 1839-ben a Magyar Tudományos Akadémia pályadíjat tűzött ki a halálbüntetés kérdésének megvizsgálására. Az első büntetéstani monográfia szerzője, Szemere Bertalan (1812–1869) 1839-ben fejtette ki nézeteit a halálbüntetésről. Több éves kutatómunka után az említett akadémiai pályázatra írta meg művét, amely 1841-ben jelent meg Budán, mint „koszorúzott pályamunka”.245 Szemere természetjogi alapokon vizsgálta a büntetések problémakörét, olyan büntetési elmélet megalkotása volt a célja, amely a büntetés alapját, célját, általános fogalmát és a büntetési rendszert is magában foglalja. Elutasította a relatív elméleteket, mert a haszonra épített büntetési rendszernek nincsen kellő erkölcsi alapja. A relatív elméletek elleni érvként Szemere megemlíti azt a kanti és hegeli tételt, hogy „az ember puszta eszköz idegen célok elérésére, s a bűn nem ok, csak alkalom büntetni”.246

Régi és új tendenciák a büntetőjogban és a büntetőjog-tudományban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 860 6

A büntetőjog és a büntetőjog tudománya korábbi és újabb tendenciáinak, fejlődési irányainak, tudományos irányzatainak bemutatása a bűnügyi jogterület alapvető, központi problémája. A kötet egyik célja e tendenciák, irányzatok alapos, a történelmi/szellemi gyökereket, filozófiai forrásokat érintő elemzése.

A szerző a büntetőjog feladatát, a szabadság és/vagy biztonság (jog)filozófiai hátterét megvilágítva jut el a jelenkor alkotmányossági és büntetőelvi kérdéseihez. A dogmatikára vonatkozó ismeretek és nézetek áttekintése után tárgyalja a büntetendőség kiterjesztését és előbbre hozatalát, a rizikó-büntetőjogot, a szimbolikus büntetőjogot.

A tananyagként is szolgáló szakkönyv kiemelten foglalkozik egyrészt a jóvátétellel, a bűncselekmény áldozatainak segítésével, másrészt a jogállami büntetőjog tartós és egyre erősödő eróziós folyamatával, a büntetőjog kiterjesztésével és a szigor reneszánszával, röviden az ellenség-büntetőjog problematikájával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/nagy-regi-es-uj-tendenciak-a-buntetojogban-es-a-buntetojog-tudomanyban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave