Nagy Ferenc

Régi és új tendenciák a büntetőjogban és a büntetőjog-tudományban


2. A pozitivista irányzat

A XIX. század első felében a természeti és az emberi világra vonatkozó ismeretek jelentős fejlődése, új tudományos eredmények hatással volt(ak) a társadalomtudományokra, így a büntetőjogi felfogásra is. A pozitivista irányzat/iskola Auguste Comte (1798–1857) francia filozófusnak, a szociológia és a pozitivizmus megalapítójának a pozitív filozófiáról írt 1830 és 1842 között született hatkötetes műve alapján kapta az elnevezését. Egyik központi tétele „a három stádium törvénye”, amely szerint ismereteink, az emberi szellem, a történeti fejlődése során az abszolút megismerésre törekvő teológiai stádiumból az átmeneti metafizikai vagy absztrakt stádiumon át eljut a modern tudományos vagy pozitív szakaszba. Ezt az utolsó korszakot az emberi tudás korlátainak felismerése különbözteti meg az előzőektől, vagyis hogy csak az emberi faj természetének, illetve a társadalmi és történeti körülményeinek megfelelő ismeretek lehetségesek. Ezért ésszerűbb a törvényeket, a törvényszerűségeket, a jelenségek szabályszerűségeit, az egymásutániság törvényét keresni.504 Így a természettudomány új módszereit kell alkalmazni a társadalomtudományokra is.

Régi és új tendenciák a büntetőjogban és a büntetőjog-tudományban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 860 6

A büntetőjog és a büntetőjog tudománya korábbi és újabb tendenciáinak, fejlődési irányainak, tudományos irányzatainak bemutatása a bűnügyi jogterület alapvető, központi problémája. A kötet egyik célja e tendenciák, irányzatok alapos, a történelmi/szellemi gyökereket, filozófiai forrásokat érintő elemzése.

A szerző a büntetőjog feladatát, a szabadság és/vagy biztonság (jog)filozófiai hátterét megvilágítva jut el a jelenkor alkotmányossági és büntetőelvi kérdéseihez. A dogmatikára vonatkozó ismeretek és nézetek áttekintése után tárgyalja a büntetendőség kiterjesztését és előbbre hozatalát, a rizikó-büntetőjogot, a szimbolikus büntetőjogot.

A tananyagként is szolgáló szakkönyv kiemelten foglalkozik egyrészt a jóvátétellel, a bűncselekmény áldozatainak segítésével, másrészt a jogállami büntetőjog tartós és egyre erősödő eróziós folyamatával, a büntetőjog kiterjesztésével és a szigor reneszánszával, röviden az ellenség-büntetőjog problematikájával.

Hivatkozás: https://mersz.hu/nagy-regi-es-uj-tendenciak-a-buntetojogban-es-a-buntetojog-tudomanyban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave