A Belső-Cserehát településeinek, szerepkörrel rendelkező volt tanácsi központoknak és egykori bekörzetesített falvaknak közös sajátossága, hogy kedvezőtlen forgalmi helyzetüknek köszönhetően nem vagy csak nagyon nagy áldozatok árán érhetőek el napi ingázással az ipari munkahelyek, így a foglalkoztatást helyben kell megoldani. A Belső-Cserehát egyik körzetközpontja, a Száraz-völgy központi települése, Baktakék, a javarészt református Bakta és a görög katolikus Szárazkék 1950-es összevonásából keletkezett. A falu szerkezetében ma is lehet látni ezt a kettősséget: Bakta és Kék régi parasztházaival a mai falu két végén helyezkedik el, a két régi falut köti össze a főútvonal mentén kiépült új rész. Bakta már 1902-ben is körjegyzőségi központ volt, ide tartozott Szárazkék, Beret és Detek. 1979-től a baktakéki tanácsi körzethez csatolták a felsőgagyi tanácsi körzet négy települését: Alsógagyot, Felsőgagyot, Gagyapátit és Csenyétét is. Ezzel Baktakék hét település alsófokú központja lett egészen a rendszerváltás után kialakuló önkormányzati rendszer létrejöttéig. Alsófokú központként itt működött a közös tanács központja, jegyzőség, orvos, óvoda, a körzeti iskola, kultúrház, a térségi léptékben sikeres termelőszövetkezet központja – mindazon intézmények, amelyek valamennyire élhetővé tették a települést, amelyek csökkentették az elvándorlás mértékét. Mindezek ellenére a település csak részlegesen váltotta valóra a településtervezőknek a „főfaluval” szemben támasztott reményeit. Egyszerre volt befogadó és elbocsátó település: annak ellenére, hogy számos parasztcsalád költözött a jobb életkörülmények reményében a környező, szerepkör nélküli falvakból a településre, a lakosságszám 1970 és 1980 között 130 fővel (14,1%-kal) csökkent. De Bereten és Deteken, a bekörzetesített aprófalvakban ennél jelentősebb mértékben csökkent a lakónépesség. Alsógagy, Felsőgagy, Gagyapáti és Csenyéte, bár közigazgatásilag egy idő után már a baktakéki közös tanácshoz tartozott, a szocializmus ideje alatt végig önálló termelőszövetkezetet működtetett. 1967-ben vonták össze a csenyétei tsz-t a felsőgagyival, majd 1973-tól már ide, a felsőgagyi központtal működő Virágzó Termelőszövetkezethez tartozott Alsógagy és Gagyapáti tsz-e is. A felsőgagyi tsz működése kevésbé volt sikeres, mint a baktakéki: rosszabb minőségű és kevesebb földön gazdálkodtak.