Virág Tünde

Kirekesztve

Falusi gettók az ország peremén

Az etnikai arányok változása

Az etnikai arányoknak a kistérségen belül bekövetkezett változásáról az iskolai statisztikák nyújtanak információt. Kertesi és Kézdi az általános iskola statisztikai adatait a közvetlen összehasonlíthatóság kedvéért azonos területi egységre, az 1970. évi járási/városi beosztásra vetíti. Mivel ezek az általános iskolai adatok teljes körűek, kisebb területi egységekre is viszonylag megbízható képet adnak a cigány népesség területi megoszlásáról. Az általuk közölt járási adatok (Kertesi–Kézdi, 1998) és az általunk 2002 tavaszán készített, kistérséget érintő átfogó iskolai felmérés12 nem teljesen azonos területre vonatkozik,13 viszont hasonlóképpen a pedagógusok etnikai kategorizációján alapul. Csak azt tudjuk, hogy a járás valamivel több települést foglalt magába, mint a kistérség, de ez a számottevően nem befolyásolhatja az etnikai arányokat, ezért az 1992-es és a 2002-es adatok közvetlenül nem, de arányaikban összehasonlíthatóak (29. táblázat).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 036 6

Szociológia

A könyv a falusi perifériák perifériájára, a cigánytelepek, gettósodó falvak világába kalauzolja az olvasót, de célja nem csupán a leírás, hanem annak bemutatása, hogy milyen gazdasági, társadalmi és térbeli folyamatok termelik folyamatosan újra azokat a tereket, ahol azok a társadalmi csoportok élnek, amelyeket a többségi társadalom cigánynak tart, s akikkel ezért nem vagy csak erősen szabályozott formában kíván érintkezni. A cigánytelep örök, csak megjelenési formája változik időről időre. Mindig is létezett, és lesz egészen addig, amíg lesznek olyan családok, akiket a többség cigánynak, szegénynek tart, amíg lesznek olyan emberek, akikkel a többségi társadalom tagjai nem szeretnének közös térben létezni, amíg az oktatási és szociális intézmények ezek fenntartását szolgálják és nem az innen való kimozdulást. A könyvben két, a statisztikákban és a külső társadalmi környezet megítélése szerint etnikailag és társadalmilag homogénnek látszó "cigányfalu" lakóinak mindennapi megélhetési, boldogulási lehetőségei, az elsődleges munkaerőpiacról való kirekesztettség következményei, az intézményesített, legális munka világába való visszatérés kísérletei és kudarcai jelennek meg. Az elérhető lehetőségek, források mentén hogyan differenciálódik a helyi társadalom, ez miként alakítja a családok mindennapi kapcsolatait, a helyi társadalom működését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/virag-kirekesztve//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero