Virág Tünde

Kirekesztve

Falusi gettók az ország peremén

Az „elfoglalt” falu

Településünk,30 a hetvenes években az első cigányfaluként „elhíresült” Alsószentmárton (Havas, 1976; Tamás–Révész, 1977; Csalog, 1979), Baranya megye déli részén, az országhatárral párhuzamosan elhelyezkedő aprófalvas területen található, a villányi szőlők és a harkányi gyógyfürdő árnyékában. A Drávával párhuzamosan futó útra felfűződő falvak sorába tartozik kiválasztott településünk, amely Egyházasharasztival, Olddal, Siklósnagyfaluval és Kistapolcával már a háború előtt is közös körjegyzőségbe tartozott. Akkor és a szocializmus időszakában sem a legnagyobb lélekszámú, de többségében sokacok, svábok és beások lakta Alsószentmárton volt a körjegyzőségi központ, hanem a feleakkora népességű, a „színmagyar” Egyházasharaszti; ennek megfelelően ezen a településen épült fel a hetvenes években a körzeti iskola is.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 036 6

Szociológia

A könyv a falusi perifériák perifériájára, a cigánytelepek, gettósodó falvak világába kalauzolja az olvasót, de célja nem csupán a leírás, hanem annak bemutatása, hogy milyen gazdasági, társadalmi és térbeli folyamatok termelik folyamatosan újra azokat a tereket, ahol azok a társadalmi csoportok élnek, amelyeket a többségi társadalom cigánynak tart, s akikkel ezért nem vagy csak erősen szabályozott formában kíván érintkezni. A cigánytelep örök, csak megjelenési formája változik időről időre. Mindig is létezett, és lesz egészen addig, amíg lesznek olyan családok, akiket a többség cigánynak, szegénynek tart, amíg lesznek olyan emberek, akikkel a többségi társadalom tagjai nem szeretnének közös térben létezni, amíg az oktatási és szociális intézmények ezek fenntartását szolgálják és nem az innen való kimozdulást. A könyvben két, a statisztikákban és a külső társadalmi környezet megítélése szerint etnikailag és társadalmilag homogénnek látszó "cigányfalu" lakóinak mindennapi megélhetési, boldogulási lehetőségei, az elsődleges munkaerőpiacról való kirekesztettség következményei, az intézményesített, legális munka világába való visszatérés kísérletei és kudarcai jelennek meg. Az elérhető lehetőségek, források mentén hogyan differenciálódik a helyi társadalom, ez miként alakítja a családok mindennapi kapcsolatait, a helyi társadalom működését.

Hivatkozás: https://mersz.hu/virag-kirekesztve//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero