Kőolaj-finomítás

A kőolaj vagy régies nevén petróleum (petrosz: kő, oleum: olaj) kb. 500 millió évvel ezelőtt, elhalt mikroszkopikus méretű élőlények maradványaiból kezdett kialakulni és a folyamat csupán 1 millió évvel ezelőtt fejeződött be. Keletkezését a földkéregben 400–600 méteres mélységben uralkodó magas hőmérsékleten és nyomáson lejátszódó reakcióknak tulajdonítják. Elsősorban üledékes kőzetek pórusaiban fordul elő, de földmozgások következményeként magasabb rétegekben is megtalálható. Napjaink legfontosabb energiahordozója és vegyipari alapanyagai a természetes úton kialakult gáznemű, folyadék és szilárd halmazállapotú szénhidrogének, illetve a szénhidrogén-származékok elegye.

search

3.4.13. ábra A kőolajtermelés növekedése

Tartalomjegyzék

• KÉMIA
• Impresszum
• Előszó
• chevron_right1. Alapelvek
  • chevron_right1.1. Alapfogalmak
    • 1.1.1. A kémia tárgya
    • 1.1.2. Atomok és molekulák
    • 1.1.3. A szerkezeti képlet
    • 1.1.4. A kémiai anyagmennyiség
    • 1.1.5. Fázisok: az anyag megjelenési formái
    • 1.1.6. Kémiai változások
    • 1.1.7. Ajánlott irodalom
  • chevron_right1.2. Atomok és molekulák szerkezete
    • 1.2.1. Atomok energetikája
    • 1.2.2. Az atomok kvantummechanikai leírása
    • 1.2.3. Atomok felépítése: a hidrogénatom
    • 1.2.4. Többelektronos atomok elektronszerkezete
    • 1.2.5. Az atomok periódusos rendszere
    • 1.2.6. Kétatomos molekulák elektronszerkezete
    • 1.2.7. Többatomos molekulák elektronszerkezete
    • 1.2.8. Kémiai kötések típusai
    • 1.2.9. Molekulák térszerkezete
    • 1.2.10. Ajánlott irodalom
  • chevron_right1.3. Makroszkopikus anyagok szerkezete
    • 1.3.1. Gázok
    • 1.3.2. Folyadékok
    • 1.3.3. Kristályok
    • 1.3.4. Folyadékkristályok
    • 1.3.5. Polimerek
    • 1.3.6. Amorf szilárd anyagok
    • 1.3.7. Kőzetek
    • 1.3.8. Határfelületek
    • 1.3.9. Kolloid rendszerek
    • 1.3.10. Ajánlott irodalom
  • chevron_right1.4. Kémiai termodinamika
    • 1.4.1. A belső energia és az entalpia
    • 1.4.2. Az entrópia
    • 1.4.3. A termodinamika főtételei
    • 1.4.4. Hőerőgépek, hűtőgépek és hőszivattyúk
    • 1.4.5. Ajánlott irodalom
  • chevron_right1.5. Egyensúly és változás kémiai rendszerekben
    • 1.5.1. A kémiai potenciál és az aktivitás
    • 1.5.2. Ideális és reális elegyek
    • 1.5.3. Fázisegyensúlyok
    • 1.5.4. Híg oldatok fázisegyensúlyai
    • 1.5.5. Kémiai reakciók egyensúlya
    • 1.5.6. Kémiai reakciók energetikája
    • 1.5.7. Ajánlott irodalom
  • chevron_right1.6. Kémiai reakciók sebessége
    • 1.6.1. A reakciósebesség
    • 1.6.2. Reakciók mechanizmusa
    • 1.6.3. Reakciósebességi egyenletek
    • 1.6.4. Katalízis és inhibíció
    • 1.6.5. Ajánlott irodalom
• chevron_right2. Anyagok
  • chevron_right2.1. A szén vegyületei
    • 2.1.1. Telített szénhidrogének
    • 2.1.2. Telítetlen szénhidrogének
    • 2.1.3. Aromás szénhidrogének
    • 2.1.4. Halogénezett szénhidrogének
    • 2.1.5. Alkoholok, fenolok, éterek
    • 2.1.6. Oxovegyületek
    • 2.1.7. Karbonsavak és karbonsavszármazékok
    • 2.1.8. Nitrogéntartalmú szénvegyületek
    • 2.1.9. Heterociklusos vegyületek
    • 2.1.10. Szerves kénvegyületek
    • 2.1.11. Az élet vegyületei
    • 2.1.12. Gyógyszerek és más hatóanyagok
    • 2.1.13. Ajánlott irodalom
  • chevron_right2.2. A hidrogén és az s-mező elemei
    • 2.2.1. Általános elvek
    • 2.2.2. A hidrogén és vegyületei
    • 2.2.3. Az 1. csoport: alkálifémek: Li, Na, K, Rb, Cs, Fr
    • 2.2.4. A 2. csoport: alkáliföldfémek: Be, Mg, Ca, Sr, Ba, Ra
    • 2.2.5. Ajánlott irodalom
  • chevron_right2.3. A p-mező elemei és vegyületeik
    • 2.3.1. Általános elvek
    • 2.3.2. A 13. csoport elemei: B, Al, Ga, In, Tl
    • 2.3.3. A 14. csoport elemei: C, Si, Ge, Sn, Pb
    • 2.3.4. A 15. csoport elemei: N, P, As, Sb, Bi
    • 2.3.5. A 16. csoport elemei: O, S, Se, Te, Po
    • 2.3.6. A17. csoport elemei: F, Cl, Br, I, At
    • 2.3.7. A 18. csoport elemei, a nemesgázok: He, Ne, Ar, Kr, Xe, Rn
    • 2.3.8. Ajánlott irodalom
  • chevron_right2.4. Az átmenetifémek
    • 2.4.1. Általános elvek
    • 2.4.2. Az 1. átmenetifémsor elemei és fontosabb vegyületeik
    • 2.4.3. A 12. csoport elemei: Zn, Cd, Hg
    • 2.4.4. A 2. és 3. átmenetifémsor néhány fontosabb eleme
    • 2.4.5. Átmenetifém-komplexek
    • 2.4.6. Fémorganikus vegyületek
    • 2.4.7. Ajánlott irodalom
  • chevron_right2.5. Mindennapi használati anyagok
    • 2.5.1. Szintetikus polimerek
    • 2.5.2. Módosított természetes anyagok
    • 2.5.3. Fémötvözetek
    • 2.5.4. Szilikátipari termékek
    • 2.5.5. Ajánlott irodalom
• chevron_right3. Átalakulások
  • chevron_right3.1. Kémiai reakciók
    • 3.1.1. Reakciók vizes oldatban
    • 3.1.2. Sav-bázis reakciók
    • 3.1.3. Redoxireakciók
    • 3.1.4. Szubsztitúció telített szénatomon
    • 3.1.5. Aromás nukleofil szubsztitúció
    • 3.1.6. Nukleofil szubsztitúció karbonil-szénatomon
    • 3.1.7. Aromás elektrofil szubsztitúció
    • 3.1.8. Gyökös szubsztitúció
    • 3.1.9. Addíciós reakciók
    • 3.1.10. Eliminációs reakciók
    • 3.1.11. Szerves vegyületek oxidációs és redukciós reakciói
    • 3.1.12. Átrendeződéses reakciók
    • 3.1.13. Polimerizációs reakciók
    • 3.1.14. Ajánlott irodalom
  • chevron_right3.2. Katalízis
    • 3.2.1. Homogén katalízis
    • 3.2.2. Heterogén katalízis
    • 3.2.3. Enzimkatalízis és biológiai szabályozás
    • 3.2.4. Ajánlott irodalom
  • chevron_right3.3. Életfolyamatok
    • 3.3.1. Anyagcsere
    • 3.3.2. Az információátadás molekuláris mechanizmusa
    • 3.3.3. Rekombináns DNS-technológia, a génsebészet alapjai
    • 3.3.4. Gyógyszerhatás
    • 3.3.5. Ajánlott irodalom
  • chevron_right3.4. Ipari folyamatok
    • 3.4.1. Technológiai alapműveletek
    • 3.4.2. Kőolaj-finomítás
    • 3.4.3. Szerves intermedierek
    • 3.4.4. Műtrágyák
    • 3.4.5. Zöldkémia
    • 3.4.6. Ajánlott irodalom
• chevron_right4. Kölcsönhatások
  • chevron_right4.1. Fény
    • 4.1.1. A fény viselkedése anyagi közegben
    • 4.1.2. Atomspektroszkópia
    • 4.1.3. Molekulaspektroszkópia
    • 4.1.4. Optikai aktivitás
    • 4.1.5. Fotoelektron-spektroszkópia
    • 4.1.6. Röntgendiffrakció
    • 4.1.7. Fotokémia
    • 4.1.8. Sugárkémia
    • 4.1.9. Ajánlott irodalom
  • chevron_right4.2. Elektromos tér
    • 4.2.1. Vezetők és szigetelők elektromos térben
    • 4.2.2. Galváncellák
    • 4.2.3. Elektródfolyamatok
    • 4.2.4. Korrózió
    • 4.2.5. Ajánlott irodalom
  • chevron_right4.3. Mágneses tér
    • 4.3.1. Mágnesesség
    • 4.3.2. Mágneses magrezonancia-spektroszkópia
    • 4.3.3. Ajánlott irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 059 817 0

A kémia mindennapi életünk része. A molekulák tudományaként azért játszik központi szerepet, mert túlnyomórészt ezekből az apró részecskékből épül fel a bennünket körülvevő világ. Akár az egészségről, gyógyításról, környezetvédelemről, táplálkozásról, közlekedésről van szó, kémiai rendszerekkel és problémákkal találkozunk.

Az Akadémiai Kézikönyv-sorozat első és egyik legsikeresebb tagja módszeresen, kevés képlettel, de sok ábrával, közérthetőségre törekedve tárgyalja a kémiát. Az olvasó - legyen akár egyetemista, középiskolás vagy egyszerűen csak érdeklődő - így könnyen áttekintheti a tudományág összességében bonyolult szerkezetét. A szerzők a lexikonok, a tankönyvek és a szakkönyvek legelőnyösebb tulajdonságait gyúrták egybe, és így a kötet az elvek bemutatása mellett olyan fontos adatokat is tartalmaz, amelyekre nap mint nap szükségünk lehet.

Az utóbbi évtizedek talán legolvasottabb kémiakönyve a teljességre való törekvés jegyében a hagyományos részterületek (általános, fizikai, szervetlen, szerves kémia) mellett a biokémia, az ipari technológia, a környezettudomány és a földtudomány izgalmas molekuláris vonatkozásaival is foglalkozik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/naray-szabo-kemia//