Náray-Szabó Gábor (szerk.)

Kémia


Mágnesesség

A „mágnes” kifejezés általában egy olyan tárgyat juttat eszünkbe, ami vasdarabokat vonz magához. Meglepőnek tűnhet, de valójában minden anyag mágneses, ami azt jelenti, hogy képes mágneses mezővel kölcsönhatásba lépni. Az anyagok mágneses tulajdonságaikat tekintve két csoportba sorolhatók. A permanens mágnesek (elsősorban a vas, emellett a kobalt és a nikkel, valamint bizonyos speciális anyagok) mágnesezettsége állandó, az anyagok többségénél azonban indukált mágnesezettségről beszélünk, ami csak külső mágneses mező hatására jelenik meg. A mágnesesség és az elektromosság közeli kapcsolatban van egymással azzal a jelentős különbséggel, hogy míg pozitív és negatív elektromos ponttöltések (monopólusok) önállóan is létezhetnek (jó közelítéssel pl. egy Na+-ion pozitív ponttöltésnek tekinthető), a mágneses pólusok kizárólag párban fordulnak elő. A 4.2.1. alfejezetben tárgyalt elektromos erőtérnek (E) a H mágneses mező, a polarizációnak (P) az M mágnesezettség, míg az elektromos eltolásnak (D) a B indukció felel meg. Ahogyan az elektromos erőtér megváltozik, mert a belehelyezett dielektrikum polarizálódik, a mágneses mező is változik, mert a belehelyezett test mágneseződik.

Kémia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 059 817 0

A kémia mindennapi életünk része. A molekulák tudományaként azért játszik központi szerepet, mert túlnyomórészt ezekből az apró részecskékből épül fel a bennünket körülvevő világ. Akár az egészségről, gyógyításról, környezetvédelemről, táplálkozásról, közlekedésről van szó, kémiai rendszerekkel és problémákkal találkozunk.

Az Akadémiai Kézikönyv-sorozat első és egyik legsikeresebb tagja módszeresen, kevés képlettel, de sok ábrával, közérthetőségre törekedve tárgyalja a kémiát. Az olvasó - legyen akár egyetemista, középiskolás vagy egyszerűen csak érdeklődő - így könnyen áttekintheti a tudományág összességében bonyolult szerkezetét. A szerzők a lexikonok, a tankönyvek és a szakkönyvek legelőnyösebb tulajdonságait gyúrták egybe, és így a kötet az elvek bemutatása mellett olyan fontos adatokat is tartalmaz, amelyekre nap mint nap szükségünk lehet.

Az utóbbi évtizedek talán legolvasottabb kémiakönyve a teljességre való törekvés jegyében a hagyományos részterületek (általános, fizikai, szervetlen, szerves kémia) mellett a biokémia, az ipari technológia, a környezettudomány és a földtudomány izgalmas molekuláris vonatkozásaival is foglalkozik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/naray-szabo-kemia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave