Tartalomjegyzék

• Eurolektusok • Az Európai Unió hatása a nyelvekre, különös tekintettel a jogi nyelvre
• Impresszum
• 1. Előszó
• chevron_right2. Az európai uniós kontextus alapfogalmai
  • Bevezető
  • chevron_right2.1. Az európai uniós joghoz kötődő alapfogalmak
    • 2.1.1. Nemzetekfelettiség – kormányköziség
    • 2.1.2. Uniós jog – kontinentális jog – angolszász jog
    • 2.1.3. Elsődleges jog – másodlagos jog – esetjog
    • 2.1.4. Jogalkotás – szövegezés – fordítás
    • 2.1.5. Jogértelmezés – fordítás
  • chevron_right2.2. Az európai uniós többnyelvűséghez kapcsolódó alapfogalmak
    • 2.2.1. Többnyelvűség – soknyelvűség
    • 2.2.2. Külső többnyelvűség – belső (intézményi) többnyelvűség
    • 2.2.3. Hiteles nyelvek – hivatalos és munkanyelvek
    • 2.2.4. Abszolút többnyelvűség – relatív többnyelvűség
    • 2.2.5. Munkanyelvek – szövegezési nyelvek – az eljárás nyelve
    • 2.2.6. Nyelvpolitika – fordításpolitika
    • 2.2.7. Nyelvtervezés – korpusztervezés
• chevron_right3. A fordítástudomány alapfogalmai – európai uniós kontextusban
  • Bevezető
  • chevron_right3.1. Fordítás
    • 3.1.1. A fordítás mint intézményi (szupranacionális) fordítás
    • 3.1.2. A fordítás mint intrakulturális kommunikáció
  • chevron_right3.2. Nyelv
    • 3.2.1. Forrásnyelv – célnyelv– közvetítő nyelv
  • chevron_right3.3. Szöveg
    • 3.3.1. Forrásnyelvi szöveg – célnyelvi szöveg
    • 3.3.2. Fordítási szöveg – hibrid szöveg
    • 3.3.3. Uniós szövegfajták – szövegműfajok
  • chevron_right3.4. Ekvivalencia
    • 3.4.1. Ekvivalencia – több dimenzióban
    • 3.4.2. Ekvivalencia – több szinten
  • chevron_right3.5. Fordítási stratégia
    • 3.5.1. Honosítás – idegenítés: a szövegszinttől a terminusig
    • 3.5.2. Terminológia: Funkcionális ekvivalens – fordítási ekvivalens
    • 3.5.3. Honosítás és idegenítés az uniós jogi fordításokban
  • chevron_right3.6. Minőség
    • 3.6.1. A minőség fogalmának változása
    • 3.6.2. Útmutatók: szövegezés – fordítás
    • 3.6.3. A plain English mozgalom hatása
  • chevron_right3.7. Fordító
    • 3.7.1. Fordítók – változó szerepek
    • 3.7.2. Fordítók – jogászok
• chevron_right4. Az eurolektusok kutatása
  • Bevezető
  • chevron_right4.1. Megnevezések kavalkádja: a Eurospeaktől az eurolektusig
    • 4.1.1. Szaknyelv – jogi nyelv
    • 4.1.2. Európai uniós szaknyelv
    • 4.1.3. Európai uniós (jogi) nyelv – eurolektus
  • chevron_right4.2. Nemzetközi és hazai kutatások
    • 4.2.1. A kutatások csoportosítási szempontjai
    • 4.2.2. Az intézményi fordítások kutatása
    • 4.2.3. Az uniós jogi fordítások kutatása – textual fit studies
    • chevron_right4.2.4. Korpusznyelvészeti kutatások
      • 4.2.4.1. A Eurolect Observatory projekt
• chevron_right5. Az eurolektus(ok) jellemzői: szöveg, szintaxis, frazeológia, morfológia
  • Bevezető
  • chevron_right5.1. Közös jellemzők
    • 5.1.1. A szövegtől a tizedespontig
    • 5.1.2. Hasonlóságok – különbségek
  • chevron_right5.2. Nyelv- és műfajspecifikus jellemzők
    • 5.2.1. Az angol eurolektus – általános jellemzők
    • chevron_right5.2.2. Az angol eurolektus – a jogi aktusokban
      • 5.2.2.1. Plain English versus EU English
    • 5.2.3. A francia és az angol eurolektus – az ítéletekben
    • 5.2.4. A francia nyelv hatása az angol eurolektusra
    • 5.2.5. További nyelv- és műfajspecifikus jellemzők
    • 5.2.6. A magyar eurolektus
• chevron_right6. Az eurolektusok jellemzői: terminológia
  • Bevezető
  • chevron_right6.1. Az európai uniós terminológia
    • 6.1.1. Az uniós fogalmi rendszer
    • 6.1.2. Az uniós jogi fogalmi rendszer
    • 6.1.3. Az uniós terminus
    • 6.1.4. Az uniós jogi terminus
  • chevron_right6.2. Az európai uniós terminológia alkotása
    • 6.2.1. Elsődleges és másodlagos terminusalkotás
    • chevron_right6.2.2. Fogalmi szint: vertikális terminológiai munka
      • 6.2.2.1. Honosítás: funkcionális ekvivalensek
      • 6.2.2.2. Idegenítés: fordítási ekvivalens
      • 6.2.2.3. Átmenetek a honosítás és az idegenítés között
    • 6.2.3. Nyelvi szint: a forrásnyelvtől való távolság szerepe
  • 6.3. A fordítási stratégiák hatása az európai uniós terminológiára
• 7. Összegzés – kitekintés
• Irodalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

Nyomtatott megjelenés éve: 2009

ISBN: 978 963 454 046 5

A könyv alapmű, az érettségire, felvételire készülő középiskolások, a felsőoktatásban fizikát hallgatók, illetve tanáraik, oktatóik kipróbált segédeszköze. Sikerének titka a legváltozatosabb olvasói rétegek igényeihez szabott letisztult tárgyalásmódja, áttekinthető, arányos szerkezete és bőséges szemléltető ábraanyaga. A szerzők világosan bemutatott axiómákból és alapfogalmakból indulva lépésről lépésre vezetik le a fizikai törvényeket és összefüggéseket. Az első három főfejezet a klasszikus fizikát (mechanika, termodinamika, elektrodinamika és optika), a továbbiak a modern fizikát (relativitáselmélet, atomfizika és kvantummechanika, sokrészecske-rendszerek leírása, anyagszerkezettan, magfizika, elemi részek és az univerzum) tárgyalják; a tájékozódást név- és tárgymutató segíti. A mostani kiadást a modern gyakorlati alkalmazásokkal foglalkozó, új fejezetek és a teljesen felújított, közel 900 ábrából álló képanyag teszi valóban korszerűvé. A fizika története egyidős az emberi gondolkodáséval. Az emberiséggel együtt fejlődő tudományág mindennapjainkba régóta beépült eredményeit és izgalmas új felfedezéseit összefoglaló kézikönyvet jó szívvel ajánljuk vizsgára készülőknek, egykori vizsgázóknak, a fizika barátainak és minden természettudományos érdeklődésű olvasónak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/holics-fizika//