Tartalomjegyzék

• Európai és magyar összehasonlító kollektív munkajog
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightI. fejezet: A kollektív munkajog rendszere és célja
  • 1. A munkaügyi kapcsolatok
  • chevron_right2. A kollektív munkajog rendszere a nyugat-európai szabályozásban
    • 2.1. A kollektív munkajog és rendszerének kialakulása
    • 2.2. A kollektív munkajog mai rendszere a nyugat-európai szabályozásban
  • 3. A kollektív munkajog rendszere az 1992-ben elfogadott magyar munkajogi szabályozásban
  • 4. A kollektív munkajog szabályozásának célja
  • A témához tartozó források és irodalom
• chevron_rightII. fejezet: A koalíciós szervezetek és a koalíciós tárgyalások joga
  • 1. A vonatkozó jogi szabályozás a fejlett nyugat-európai piacgazdasági rendszerekben. A koalíció fogalma és a koalíció szabadsága
  • 2. A koalíciós szervezetek országos és helyi szerveződésének struktúrája, a koalíciós tárgyalások szervezeti rendszere
  • 3. A koalíciós szervezetek jogállásának szabályozása a kelet-közép-európai államokban
  • chevron_right4. A munkavállalói és a munkáltatói érdekvédelmi szervezetek, valamint az érdekegyeztetési és a kollektív tárgyalási rendszer hazai szabályozása
    • chevron_right4.1. A szakszervezetek és a munkáltatói érdek-képviseleti szervezetek általában és a munka világában
      • 4.1.1. Szakszervezetek érdek-képviseleti és érdekvédelmi jogosítványai
      • chevron_right4.1.2. A szakszervezeti választási és tárgyalási jogosultsági rendszer
        • 4.1.2.1. A szakszervezeti választás szabályozásával kapcsolatos korábbi viták
        • 4.1.2.2. A mai hatályos szabályozás
      • 4.1.3. Az országos reprezentativitás megállapításának problémája
    • 4.2. Munkáltatói érdek-képviseleti szervezetek
    • 4.3. A szakszervezet a hatályos magyar szabályozásban
  • chevron_right5. A közszolgálatban dolgozók érdekvédelmi szervezetei
    • 5.1. Közalkalmazotti szakszervezet
    • 5.2. Közszolgálati szakszervezet
  • chevron_right6. Az érdekegyeztetés rendszere a gazdasági munkajogban
    • 6.1. Az országos érdekegyeztetés 1992 és 2008 között
    • 6.2. Az országos érdekegyeztetés az OÉTtv. elfogadása után
    • 6.3. Az országos érdekegyeztetés a ma hatályos NGTTtv. alapján
    • 6.4. Az ágazati és a területi érdekegyeztetés
  • chevron_right7. Érdekegyeztetési mechanizmus a közszolgálat területén
    • 7.1. A közszolgálati érdekegyeztetés struktúrája
    • chevron_right7.2. Közszolgálati országos, ágazati és területi, valamint munkahelyi érdekegyeztetés
      • 7.2.1. A korábbi Országos Közszolgálati Hivatalnoki Érdekegyeztető Tanács (OKÉT)
      • 7.2.2. A korábbi ágazati közszolgálati érdekegyeztetés
    • chevron_right7.3. Közalkalmazotti érdekegyeztetési rendszer
      • 7.3.1. Közalkalmazottak Országos Érdekegyeztető Tanácsa, illetve Országos Közalkalmazotti Érdekegyeztető Tanács (KOMT)
      • 7.3.2. Közalkalmazotti Országos Ágazati (alágazati) Érdekegyeztetési Fórum (bizottsága)
    • 7.4. Önkormányzati (közalkalmazotti) (területi, illetve helyi) Érdekegyeztetési Fórum
    • 7.5. Szakszervezetek Érdekegyeztető Fóruma (SzÉF)
  • A témához tartozó források és irodalom
• chevron_rightIII. fejezet: A kollektív szerződés
  • chevron_right1. A kollektív szerződés a nyugat-európai munkajogban
    • 1.1. A tarifaszerződés és az egyéb kollektív megállapodások elhatárolása, valamint a kollektív szerződés fogalma
    • chevron_right1.2. A kollektív (tarifa) szerződés jogdogmatikai fogalma
      • 1.2.1. A kollektív szerződés normatív tartalma
      • 1.2.2. A kollektív szerződés kötelmi tartalma
  • 2. A tarifaszerződés mögött álló jogforrási rendezés
  • 3. A kollektív szerződés megkötésének speciális szabályai
  • 4. A tarifaszerződés tartalma
  • 5. A tarifaszerződést megkötő felek és a reprezentativitás kérdése
  • 6. A tarifaszerződés hatálya, valamint kiterjesztésének és korlátozásának kérdése a nyugat-európai szabályozásban
  • 7. A kollektív megállapodás, mint neokorporativizmus
  • 8. Összegző jellemzés a nyugat-európai koalíciós tárgyalási és tarifa szerződéskötési rendszerről
  • 9. Európai kollektív szerződés
  • 10. Az érdekegyeztetés és a tarifaszerződés a kelet-közép-európai régióban
  • chevron_right11. A kollektív szerződés a magyar munkajogban
    • 11.1. Előzmények
    • 11.2. A szerződéskötő felek legitimációja
    • 11.3. Általános szerződési feltétel vs. kollektív szerződés
    • 11.4. A szerződésszegés jogkövetkezményei
    • 11.5. Összegző gondolatok
  • 12. A kollektív szerződés a reálszocializmus időszakának magyar munkajogi szabályozásában
  • chevron_right13. A kollektív szerződés az 1992-es Mt. szerint
    • 13.1. Általános elvi jogdogmatikai kérdések
    • 13.2. A szerződéskötési jogosultság problémaköre
    • 13.3. A kollektív szerződés kiterjesztésének a kérdése
    • 13.4. A kollektív szerződés hatályának rendezése
    • 13.5. A kollektív szerződés megkötésének módja, alakszerűsége
    • 13.6. A kollektív szerződésben meghatározandó kérdések ideális tartalma
  • 14. A kollektív szerződés a közszolgálat területén
  • A témához tartozó források és irodalom
• chevron_rightIV. fejezet: A kollektív munkaügyi viták rendezése
  • 1. A kollektív munkaügyi vita fogalma és helye a munkaügyi viták intézményrendszerén belül
  • chevron_right2. A kollektív munkaügyi viták rendezése a fejlett nyugat-európai államokban
    • 2.1. Általános kitekintés
    • chevron_right2.2. A kevésbé kötött liberális rendszerek
      • 2.2.1. Németország
      • 2.2.2. A Dán Királyság
      • 2.2.3. Olaszország
      • 2.2.4. Közös vonások
    • chevron_right2.3. A kevésbé liberális kötött rendszerek
      • 2.3.1. Belgium
      • 2.3.2. A francia jogi megoldás
      • 2.3.3. A luxemburgi és a holland szabályozás
      • 2.3.4. A görögországi szabályozás
      • 2.3.5. Közös vonások
    • 2.4. A „köztes” rendszerek
  • chevron_right3. A bírósági eljárás
    • 3.1. A jogi és érdekvita szerinti megkülönböztetést figyelembe vevő országok
    • 3.2. A bírósági út igénybevételét alig megkötő országok
    • 3.3. Kötelező bírósági egyeztetés
  • 4. Rövid kitekintés a munkaügyi érdekviták amerikai rendezésére
  • 5. A kollektív munkaügyi viták rendezése a kelet-közép-európai régió posztkommunista államaiban
  • chevron_right6. A kollektív munkaügyi viták magyar rendezése
    • chevron_right6.1. A gazdasági munka világában
      • 6.1.1. Az 1992-es Munka Törvénykönyv keretei
      • 6.1.2. Az Mt. által adott szabályozási keretek
    • 6.2. Közszolgálati érdekvita
  • A témához tartozó források és irodalom
• chevron_rightV. fejezet: A munkaküzdelem jogi szabályozásának kérdései
  • chevron_right1. A munkaküzdelem jogi szabályozása az Európai Közösség tagországaiban
    • chevron_right1.1. Fogalmak meghatározása
      • 1.1.1. A sztrájk fogalma
      • 1.1.2. A kizárás
      • 1.1.3. A bojkott
    • chevron_right1.2. A sztrájk és a kizárás formái
      • 1.2.1. A sztrájk formái
      • 1.2.2. A kizárás formái
    • 1.3. A sztrájk és a kizárás jogi megítélése és szabályozottsága
    • 1.4. A sztrájk és a munkáskizárás jogosultságainak hatásai – a jogszerűség megítélésének kérdése
    • chevron_right1.5. A munkaküzdelem munka- és szociális jogi kihatása
      • 1.5.1. A munkaküzdelem kihatása a munkaszerződésre és a munkaviszonyra
      • 1.5.2. A sztrájk kihatása a társadalombiztosítási szolgáltatásokra
      • 1.5.3. A jogellenes munkaküzdelem szankciói
    • 1.6. Összegző értékelés a magyar kodifikáció számára
  • 2. A munkaküzdelem joga a kelet-közép-európai régióban
  • chevron_right3. A munkabeszüntetés és a munkáskizárás a magyar jogban
    • 3.1. A sztrájkjog
    • 3.2. A kizárás (lock out, illetve Aussperrung)
  • A témához tartozó források és irodalom
• chevron_rightVI. fejezet: Üzemi alkotmányjog: Üzemi tanács – üzemi megállapodás
  • 1. Az üzemi tanács rendszer a nyugat-európai államokban. Az üzemi alkotmány gondolata és az üzemi tanács rendszer lényege
  • chevron_right2. A szakszervezeti képviselettől elhatárolt és a munkáltatótól elkülönülő és együttes döntési rendszerrel párosuló üzemi tanács rendszer
    • chevron_right2.1. Az üzemi alkotmányú képviselet szervezeti rendszere
      • 2.1.1. Az üzemi tanács megalakítása
      • chevron_right2.1.2. Az üzemi tanács szervezete
        • 2.1.2.1. Az üzemi tanács elnöke, helyettese és titkára
        • 2.1.2.2. Az üzemi bizottság
        • 2.1.2.3. Az egyéb bizottságok
        • 2.1.2.4. Az üzemi gyűlés
        • 2.1.2.5. Ifjúsági képviselet
        • 2.1.2.6. Közös üzemi tanács
    • chevron_right2.2. Az üzemi tanács működése
      • 2.2.1. Az ügyviteli rend
      • 2.2.2. Az üzemi tanács ülései és határozatai
    • 2.3. Az üzemi tanács működésének kísérő tényezői
    • chevron_right2.4. Az üzemi tanács tagok jogállása és munkavégzési kötelezettsége
      • 2.4.1. A tanács tag jogállása és státusvédelme
      • 2.4.2. Munkaidő-kedvezmény, munkavégzés alóli mentesítés
      • 2.4.3. Az üzemi tanácsnak a vállalatvezetésben való részvételi jogai a német–osztrák jog szerint
      • 2.4.4. Az üzemi tanács valódi döntési jogköre
    • chevron_right2.5. Az üzemi tanács vállalatvezetésben való részvételi jogai a holland jog szerint
      • 2.5.1. Egyetértési, együttes döntési jog
      • 2.5.2. Az állásfoglalási jogosultságok
      • 2.5.3. A felvilágosítás és információ iránti jog
      • 2.5.4. Véleményezési, ajánlási, felülvizsgálati és információszerzési jog
    • 2.6. Az üzemi megállapodás és az üzemi egyezség
    • 2.7. Svéd üzemi tanácsi rendszer
    • 2.8. E típushoz tartozó rendszerek közös vonásai
  • chevron_right3. A munkáltatótól és a szakszervezeti képviselettől nem elhatárolt, elsősorban csak konzultációs joggal rendelkező üzemi tanácsi rendszerek
    • chevron_right3.1. A belga üzemi tanácsi rendszer
      • 3.1.1. Jogi szabályozottság és felépítés
      • 3.1.2. Az üzemi tanács jogosítványai
    • chevron_right3.2. A francia üzemi tanácsi rendszer
      • 3.2.1. Általános jellemzés
      • 3.2.2. A személyzeti képviselet
      • 3.2.3. Az üzemi tanács
      • 3.2.4. A vállalati szakszervezeti szekció
    • 3.3. A görög, a svájci és a finn üzemi tanácsi rendszer
    • 3.4. E típus rendszereinek közös jellemzői
  • chevron_right4. Üzemi bizottsággal ötvözött paritásos képviseletű üzemi tanács rendszerek, szakszervezeti és munkáltatói közreműködéssel
    • chevron_right4.1. A luxemburgi üzemi képviseleti rendszer
      • 4.1.1. A személyzeti képviseleti rendszer
      • 4.1.2. A személyzeti képviselet hatásköre és az üzemi, vállalati vezetésben való közreműködés jogosítványai
      • 4.1.3. A személyzeti képviselet mandátuma és tagjainak jogai
      • 4.1.4. A szakszervezetek hatása a személyzeti képviselet működésére (szakszervezeti akcióintézkedés)
      • 4.1.5. A közös üzemi tanács
    • chevron_right4.2. A dán üzemi képviseleti rendszer
      • 4.2.1. A paritásos bizottságok
      • 4.2.2. Az üzemi tanácsok
      • 4.2.3. Az üzembiztonsági rendszer
      • 4.2.4. A dán üzemi képviseleti rendszer rövid értékelése
    • chevron_right4.3. Az olasz üzemi tanácsi rendszer
      • 4.3.1. Az üzemi bizottság
      • 4.3.2. Az üzemi tanács
    • 4.4. A norvég üzemi tanácsi rendszer
    • 4.5. Az e típushoz tartozó rendszerek főbb jellemzői
  • 5. Az üzemi tanács idő előtti leváltásának módja
  • 6. Az üzemi megállapodás a szakszervezeti részvétellel működő üzemi tanácsok esetében
  • 7. A nyugat-európai üzemi tanács rendszerek összegző áttekintése
  • chevron_right8. Az európai üzemi tanács
    • 8.1. Az európai üzemi tanács szervezete és működése
    • 8.2. A tájékoztatás és a konzultáció más eljárásai
    • 8.3. Az új szabályozás és gyakorlati átültetésének problémái
  • 9. Az üzemi-munkahelyi képviselet sajátos amerikai megoldása
  • 10. Az üzemi-vállalati munkavállalói érdekképviselet a kelet-közép-európai államokban
  • chevron_right11. Az üzemi tanács rendszer kiépítése Magyarországon
    • 11.1. Az üzemi tanács hatásköre
    • 11.2. Az üzemi tanács hatáskörének alakulása a munkatörvénykönyvi kodifikációk során
    • 11.3. Az üzemi tanács általunk javasolt hatáskörrendezése
    • 11.4. Üzemi tanács választás
    • 11.5. Az üzemi tanács szervezete
    • 11.6. Az üzemi tanács és tagjának visszahívása
    • 11.7. Az üzemi tanács működése
    • 11.8. Az üzemi megállapodás-kötés lehetséges gyakorlata
  • chevron_right12. A közszolgálati tanács intézménye
    • 12.1. A közalkalmazotti tanács
    • 12.2. Közszolgálati tisztségviselői intézményi tanács
    • 12.3. Európai közszolgálati/közalkalmazotti tanács
  • A témához tartozó források és irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

Nyomtatott megjelenés éve: 2009

ISBN: 978 963 454 046 5

A könyv alapmű, az érettségire, felvételire készülő középiskolások, a felsőoktatásban fizikát hallgatók, illetve tanáraik, oktatóik kipróbált segédeszköze. Sikerének titka a legváltozatosabb olvasói rétegek igényeihez szabott letisztult tárgyalásmódja, áttekinthető, arányos szerkezete és bőséges szemléltető ábraanyaga. A szerzők világosan bemutatott axiómákból és alapfogalmakból indulva lépésről lépésre vezetik le a fizikai törvényeket és összefüggéseket. Az első három főfejezet a klasszikus fizikát (mechanika, termodinamika, elektrodinamika és optika), a továbbiak a modern fizikát (relativitáselmélet, atomfizika és kvantummechanika, sokrészecske-rendszerek leírása, anyagszerkezettan, magfizika, elemi részek és az univerzum) tárgyalják; a tájékozódást név- és tárgymutató segíti. A mostani kiadást a modern gyakorlati alkalmazásokkal foglalkozó, új fejezetek és a teljesen felújított, közel 900 ábrából álló képanyag teszi valóban korszerűvé. A fizika története egyidős az emberi gondolkodáséval. Az emberiséggel együtt fejlődő tudományág mindennapjainkba régóta beépült eredményeit és izgalmas új felfedezéseit összefoglaló kézikönyvet jó szívvel ajánljuk vizsgára készülőknek, egykori vizsgázóknak, a fizika barátainak és minden természettudományos érdeklődésű olvasónak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/holics-fizika//