Tartalomjegyzék

• Demokratikus innovációk és a magyar pártok
• Impresszum
• 1. Előszó
• chevron_right2. Elméleti bevezetés: demokratikus innovációk és demokráciaelméletek
  • 2.1. A demokratikus innovációk típusai
  • 2.2. Demokratikus innovációk a képviseleti demokrácia keretei között
  • 2.3. Közvetlen demokrácia és demokratikus innovációk
  • 2.4. Részvételi és deliberatív demokrácia
  • 2.5. A deliberatív demokrácia által inspirált innovációk
  • 2.6. Következtetések
• chevron_right3. A demokrácia megítélése a képviselők, a párttagok és az állampolgárok körében
  • 3.1. Bevezető
  • 3.2. A kötetben ismertetett adatok
  • 3.3. A politikai döntéshozatal folyamatával való elégedettség
  • 3.4. A közügyekbe való beleszólás igénye
  • 3.5. A demokrácia működésének megítélése
  • 3.6. Az állampolgárokba, a pártokba és a politikai intézményekbe vetett bizalom
  • 3.7. Következtetések
• chevron_right4. Képviseleti demokrácia
  • 4.1. Bevezető: pártok és demokratikus innovációk
  • 4.2. Pártok és részvételi eszközök
  • chevron_right4.3. Demokratikus innovációk a magyar pártok alapszabályaiban és választási programjaiban
    • 4.3.1. Demokratikus innovációk a pártok választási programjaiban
    • 4.3.2. Demokratikus innovációk a pártok alapszabályainak tükrében
    • 4.3.3. Az alapszabályok és a választási programok időbeli összehasonlítása
    • 4.3.4. A szövegelemzés tanulságai
  • 4.4. A képviselők és a párttagok véleménye a pártok részvételi gyakorlatairól
  • chevron_right4.5. Miért alkalmaznak a pártok részvételi gyakorlatokat?
    • 4.5.1. Részvételi gyakorlatok a magyar pártok praxisában
    • 4.5.2. A pártok jellemzői
    • 4.5.3. Külső és belső dinamika
  • 4.6. A pártok és a részvételt ösztönző digitális technológiák
  • chevron_right4.7. Két demokratikus innováció a magyar pártok alkalmazásában: a nemzeti konzultáció és az előválasztás
    • 4.7.1. A nemzeti konzultáció és a Fidesz imázsának megváltoztatása
    • 4.7.2. A nemzeti konzultáció legitimációjának változása
  • chevron_right4.8. Az ellenzéki előválasztás a nemzetközi szakirodalom tükrében
    • 4.8.1. Az előválasztás bevezetésének okai
    • 4.8.2. Az előválasztás definíciója és hatásmechanizmusai
    • 4.8.3. Belső hatások
    • 4.8.4. Külső hatások
    • 4.8.5. Összegzés: félig üres vagy félig tele?
  • 4.9. Következtetések
• chevron_right5. Közvetlen demokrácia
  • 5.1. Bevezető
  • 5.2. A közvetlen demokrácia intézményes eljárásai
  • 5.3. A közvetlen demokrácia és a demokratikus innovációk
  • 5.4. A közvetlen demokrácia intézményei Magyarországon
  • 5.5. A politikusok és az állampolgárok közvetlen demokráciáról kialakított véleménye a nemzetközi kutatások tükrében
  • chevron_right5.6. A magyar képviselők, párttagok és állampolgárok közvetlen demokráciáról kialakított véleménye
    • 5.6.1. A politikusokkal készített interjúk főbb megállapításai
    • 5.6.2. A kérdőíves felmérés eredményei
  • chevron_right5.7. Miként vélekednek a legutóbbi népszavazásokról az állampolgárok?
    • 5.7.1. Mely tényezők határozzák meg az állampolgárok közvetlen demokráciára vonatkozó attitűdjeit?
    • 5.7.2. Eredmények
  • 5.8. Következtetések
• chevron_right6. Részvételi demokrácia
  • 6.1. Bevezetés
  • 6.2. A politikai részvétel értelmezése a képviseleti, a deliberatív és a részvételi demokrácia megközelítésében
  • 6.3. A politikai részvétel formái és azok változása
  • 6.4. A részvételi költségvetés
  • 6.5. A részvételi költségvetés meghonosítói
  • chevron_right6.6. A közösségi költségvetés elterjedése Magyarországon
    • 6.6.1. Érvek a részvételi költségvetés meghonosítása mögött
  • 6.7. Az állampolgárok véleménye
  • 6.8. Következtetések
• chevron_right7. Deliberatív demokrácia
  • 7.1. Bevezetés
  • chevron_right7.2. A deliberatív fórumok típusai
    • 7.2.1. Az állampolgári tanács
    • 7.2.2. A közösségi gyűlés
  • 7.3. Miért jönnek létre közösségi gyűlések?
  • 7.4. Mit gondolnak a magyar politikusok és állampolgárok?
  • chevron_right7.5. Közösségi klímagyűlések
    • 7.5.1. Esettanulmány: az első budapesti közösségi gyűlés
    • 7.5.2. Áttekintés a budapesti klímagyűlésről
    • 7.5.3. A közösségi klímagyűlés megszervezésének fő indítékai
  • 7.6. Következtetések
• chevron_right8. A demokratikus innovációk megítélése
  • 8.1. Bevezető
  • chevron_right8.2. Állampolgári és politikusi preferenciák
    • 8.2.1. Eredmények
  • chevron_right8.3. A kormány/ellenzék dichotómia szerepe a demokratikus innovációk megítélésében
    • 8.3.1. Eredmények
  • 8.4. Következtetések
• 9. Zárszó
• chevron_rightFüggelék
  • Kérdőív: Demokratikus innovációk és a magyar pártok
• Irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

Nyomtatott megjelenés éve: 2009

ISBN: 978 963 454 046 5

A könyv alapmű, az érettségire, felvételire készülő középiskolások, a felsőoktatásban fizikát hallgatók, illetve tanáraik, oktatóik kipróbált segédeszköze. Sikerének titka a legváltozatosabb olvasói rétegek igényeihez szabott letisztult tárgyalásmódja, áttekinthető, arányos szerkezete és bőséges szemléltető ábraanyaga. A szerzők világosan bemutatott axiómákból és alapfogalmakból indulva lépésről lépésre vezetik le a fizikai törvényeket és összefüggéseket. Az első három főfejezet a klasszikus fizikát (mechanika, termodinamika, elektrodinamika és optika), a továbbiak a modern fizikát (relativitáselmélet, atomfizika és kvantummechanika, sokrészecske-rendszerek leírása, anyagszerkezettan, magfizika, elemi részek és az univerzum) tárgyalják; a tájékozódást név- és tárgymutató segíti. A mostani kiadást a modern gyakorlati alkalmazásokkal foglalkozó, új fejezetek és a teljesen felújított, közel 900 ábrából álló képanyag teszi valóban korszerűvé. A fizika története egyidős az emberi gondolkodáséval. Az emberiséggel együtt fejlődő tudományág mindennapjainkba régóta beépült eredményeit és izgalmas új felfedezéseit összefoglaló kézikönyvet jó szívvel ajánljuk vizsgára készülőknek, egykori vizsgázóknak, a fizika barátainak és minden természettudományos érdeklődésű olvasónak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/holics-fizika//