Veszprémi Tamás

Általános kémia

Folyadékelegyek, folyadék–gőz egyensúlyok

Amíg a gázok egymással minden arányban tökéletesen elegyednek, ez – saját tapasztalataink alapján tudjuk – folyadékokra már nem igaz. A víz és az alkohol, a víz és az ecetsav, az aceton és a benzol valóban tökéletesen elegyednek egymással, de a víz és az olaj, vagy a víz és a benzin már nem elegyednek. Ez utóbbi folyadékokat hiába rázzuk erőteljesen össze, gyorsan szétválnak és jól láthatóan két külön fázist alkotnak. Rögtön feltehetünk egy zavarba ejtő kérdést: vajon ezek tényleg egyáltalán nem elegyednek egymással? Vagy egy icipicit – mondjuk egy milliomod részben, vagy még annál is kevésbé – azért igen? Erre nyilván nem tudunk válaszolni, hiszen mindennapi tapasztalataink az „icipici” elegyedésre már nem terjednek ki. De próbáljuk csak ki: ha a benzinnel összerázott vizet hagyjuk szétülepedni, majd gondos szétválasztás után a vizes fázist megszagoljuk, akkor bizony érezzük a benzin szagát dacára annak, hogy csak egy, vizes fázis van jelen. Ebből arra következtethetünk, hogy némi kis benzin azért oldódott a vízben. És valószínűsíthetjük azt is, hogy valamennyi víz is oldódott a benzinben (erről egyébként az autósok tudnak mondani egy-két keresetlen szót). Vagyis biztosan léteznek olyan folyadékpárok is, melyek részlegesen elegyednek egymással. Ezekre mondjuk, hogy korlátoltan elegyednek egymással. Ennek meggondolása után viszont természetes, hogy a teljes elegyedés csupán egyik, az „egyáltalán nem elegyedés” pedig a másik határesete az elegyedésnek. De amíg a teljes elegyedés létező fizikai realitás, melyre példák sorát tudjuk adni, a másik végletre nincs biztos, csak „majdnem” példánk. Ez a korlátolt elegyedés nem létező, de könnyen tárgyalható határa. Ennek meggondolása után külön vizsgáljuk a tökéletesen elegyedő és a korlátoltan elegyedő folyadékpárok viselkedését.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 051 9

Kémia

A kémiának számos ága létezik (szerves, szervetlen, fizikai, analitikai, bio- és polimerkémia stb.), de általános kémia nevű diszciplínát nem ismerünk. Mégis: a General Chemistry, Allgemeine Chemie, Общая химия, kifejezések jól ismertek az egész világon. A világ minden részén százszámra találhatók ilyen címmel könyvek, és aligha van olyan egyetemi kémia fakultás, ahol ez a tantárgy ismeretlen. Az általános kémia kurzusok és könyvünk célja az, hogy az olvasó középiskolából hozott kémiai ismereteit olyan szintre segítse, amelyre a fenti szaktárgyak alapozhatnak. Feladata az alapfogalmak definiálása, mintegy a kémiai nyelv alapszókincsének megismertetése, a fontosabb fizikai és kémiai jelenségek és összefüggések megvilágítása.

A könyv több - tipográfiailag is elkülönített - szinten használható. Anyaga a középiskolai kémiától elvezet az egyetemek másod- és harmadéves fizikai kémia tárgyáig. A fontos jelenségek mellé a haladók számára mélyebb magyarázatokat mellékel, melyeket a kezdők nyugodtan átugorhatnak anélkül, hogy ez gátolná a fő gondolatmenet megértését. Az olvasót számos érdekesség, tudománytörténeti kitekintés, rengeteg színes ábra, fénykép és több száz kidolgozott példa is segíti.

Könyvünk elsőrendű célja tehát adott: bevezetés vagy inkább átvezetés a felsőfokú kémiába. A megcélzott olvasókör is adott: érdeklődő középiskolásoknak éppúgy szól, mint első- és másodéves, kémiát tanuló egyetemi hallgatóknak. Emellett ajánlható a középiskolák kémiatanárainak is: számos, a középiskolákban is könnyen használható anyagot tartalmaz - másként, mint ahogyan a középiskolákban általában tanítani szokás. Végül, de nem utolsósorban ajánljuk a könyvet mindazoknak, akik bármikor, bármilyen szinten belekóstoltak vagy belemerültek a kémia izgalmas világába.

Hivatkozás: https://mersz.hu/veszpremi-altalanos-kemia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero