Az SSMRCC módszer implementálását CCalg. fejezetben ismertetett automatizált módszerekkel könnyen elvégezhetjük, az egyenletekben szereplő mátrixelemek többsége már rendelkezésünkre áll. Ha egyszeres, kétszeres, ..., n-szeres gerjesztéseket alkalmazunk a T^μ klaszteroperátorokban, akkor (2.4) egyenlet direkt tagja a CC(n) egyenletekben megjelenő mátrixelemmel azonos, azzal a különbséggel, hogy a klaszteroperátorból kizártuk az aktív téren belüli gerjesztéseket és a 〈χlμ| függvények nem lehetnek az aktív tér determinánsai. A mátrixelemet a legegyszerűbben az SRMRCC módszer egyenleteinek megoldására kifejlesztett infrastruktúra segítségével számíthatjuk, amely lehetővé teszi a különböző számú aktív/inaktív indexet tartalmazó gerjesztések eltérő kezelését. Az SRMRCC módszer egyenleteit az Ni = n esetre kell levezetnünk, és az n-szeresnél magasabb valamint az aktív téren belüli gerjesztéseket el kell dobnunk. Hasonló a helyzet a H~μν mátrixelemek esetén, amelyeket szintén az SRMRCC módszer egyenleteiből vezethetjük le, ha T^μ-t ismét az n-szeres gerjesztéseknél csonkoljuk és az aktív téren belüli gerjesztéseket elhagyjuk, de az egyenleteknek csak az aktív tér determinánsaira való projekcióját tekintjük.