Fizikai kémia 1.
Kémiai termodinamika
Feladatok
- Mekkora a térfogati munka, ha a) egy mol alumíniumot b) 1 mol argont melegítünk 25 oC-ról 100 oC-ra 1 bar állandó nyomáson? Az alumínium sűrűsége 25 oC-on 2,70 g/cm3, moláris hőkapacitása 24,27 J mol K-1, köbös hőtágulási együtthatója 7,5·10-5 K-1, móltömege 27,0 g/mol. Az argon moláris hőkapacitása 20,79 J mol K-1 (5/2R), tekintsük tökéletes gáznak.Megoldás:
- Egy mol Al térfogata: V0 = 27/2,7 = 10 cm3. A térfogatváltozás: ΔV = V0 α ΔT = 10 cm3 · 7,5 · 10-5 K-1 · 75 K = 0,056 cm3 = 5,6·10-8 m3W = –pΔV = –105 Pa · 5,6·10-8 m3 = –5,6·10-3 J (nagyon kicsi)
- Tökéletes gáz: W = –pΔV = –nRΔT = 1 mol · 8,314 J mol K-1 · 75 K = –623 JNem volt szükség a moláris hőkapacitásra.
- Mennyivel nő az entalpiája és belső energiája
- 1 mol alumíniumnak,
- 1 mol argonnak,
ha pontosan 1000 J hővel melegítjük 1 bar állandó nyomáson? A kiindulási hőmérséklet mindkét esetben 25 oC. Az alumínium sűrűsége 25 oC-on 2,70 g/cm3, moláris hőkapacitása 24,27 J mol K-1, köbös hőtágulási együtthatója 7,5·10-5 K-1, móltömege 27,0 g/mol. Az argon moláris hőkapacitása Cmp = 20,79 J mol K-1 (5/2R), tekintsük tökéletes gáznak.Az a) esetben az eredményt 6 értékes jegyre számítsuk ki, hogy lássuk a különbséget az entalpia és a belső energia változása között.Megoldás:- Az entalpiaváltozás 1000 J (állandó nyomáson a közölt hővel egyenlő).ΔT = 1000/24,27 = 41,2 K Vo = 10 cm3ΔU = ΔH – pΔVΔV = V0 α ΔT = 10 cm3 7,5·10-5 K-1 · 41,2 K = 0,0309 cm3 = 3,09·10-8 m3ΔU = ΔH – pΔV = 1000 J – 105 · 3,09·10-8 = 1000 – 0.003 = 999,997 JTehát a belső energia változása 5 értékes jegyre megegyezik az entalpia változásával.
- Az entalpiaváltozás 1000 J (állandó nyomáson a közölt hővel egyenlő).ΔT = 1000/20,79 = 48,1 KpΔV = nRΔT = 8,314 · 48,1 = 400 JΔU = ΔH – pΔV = 1000 – 400 = 600 J (jelentősen különbözik ΔH-tól)
Tartalomjegyzék
- Fizikai kémia I. Kémiai termodinamika
- Impresszum
- 1. Bevezetés
- 2. A termodinamika I. főtétele
- 3. Tökéletes gázok állapotváltozásai
- 4. Termokémia
- 5. A termodinamika II. és III. főtétele
- 6. Termodinamikai egyensúlyok és a folyamatok iránya
- 7. Egykomponensű rendszerek
- 8. Elegyek és oldatok
- 8.1. A kémiai potenciál
- 8.2. A fázisegyensúlyok feltétele
- 8.3. A Gibbs-féle fázisszabály
- 8.4. Az elegyképződésre jellemző mennyiségek
- 8.5. Parciális moláris mennyiségek
- 8.6. A parciális moláris mennyiségek meghatározása
- 8.7. Raoult törvénye
- 8.8. Eltérések az ideális viselkedéstől
- 8.9. Kémiai potenciál folyadékelegyekben
- 8.10. Elegyedési entrópia és elegyedési szabadentalpia
- 8.11. Korlátlanul elegyedő folyadékok tenzió- és forrpontdiagramja
- 8.12. Konovalov II. és III. törvényének levezetése
- 8.13. Korlátozottan elegyedő és nemelegyedő folyadékok forrpontdiagramja
- 8.14. Egyszerű eutektikumot alkotó szilárd-folyadék egyensúlyok
- 8.15. Szilárd-folyadék fázisdiagramok
- 8.16. Híg oldatok tenziócsökkenése, forrpontemelkedése és fagyáspontcsökkenése
- 8.17. Ozmózisnyomás
- 8.18. Az elegyképződés hőeffektusai
- 8.19. Henry törvénye, gázok oldhatósága
- 8.20. Az elegyek termodinamikai stabilitása
- 8.21. Folyadék-folyadék fázisegyensúlyok
- 8.22. Megoszlási egyensúlyok
- 8.23. Háromszög fázisdiagramok
- 8.1. A kémiai potenciál
- 9. Reális gázok
- 10. Kémiai egyensúlyok
- 10.1. Aktivitások és standard állapotok
- 10.2. A termodinamikai egyensúlyi állandó
- 10.3. Kémiai egyensúlyok gázfázisban
- 10.4. A nyomás hatása a kémiai egyensúlyra
- 10.5. Gáz-szilárd heterogén kémiai egyensúlyok
- 10.6. Kémiai egyensúlyok folyadékfázisban
- 10.7. Az egyensúlyi állandó hőmérsékletfüggése
- 10.8. Egyensúlyok elektrolitokban
- 10.9. Aktivitások és kémiai potenciálok elektrolitokban
- 10.10. A Debye–Hückel-elmélet alapjai
- 10.1. Aktivitások és standard állapotok
- Függelék
- Ábrák, animációk, táblázatok jegyzéke
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2017
ISBN: 978 963 454 137 0
Ez a tananyag elsősorban vegyész- és vegyészmérnök hallgatók számára készült bevezető jellegű munka. Megértéséhez szükség van matematikai ismeretekre, beleértve a differenciál- és integrálszámítást. A fizikai kémia három nagy területe az egyensúly, a változás és a szerkezet. Ezek közül az első témát, az egyensúly kérdését járjuk körül a klasszikus termodinamika módszereivel. Ismertetjük a termodinamika három főtételét, bevezetjük a termodinamika fontos állapotfüggvényeit; a belső energiát, entalpiát, entrópiát, szabadenergiát, szabadentalpiát és a kémiai potenciált. Segítségükkel meghatározhatjuk a folyamatok irányát és az egyensúlyi állapotokat. Részletesen foglalkozunk tökéletes és reális gázok tulajdonságaival, elegyekkel, egy- és többkomponensű fázisegyensúlyokkal, termokémiával, kémiai egyensúlyokkal és elektrolitok termodinamikai leírásával. A kidolgozott példákkal az a célunk, hogy segítsük a tananyag mélyebb megértését.
Hivatkozás: https://mersz.hu/laszlo-grofcsik-kallay-kubinyi-fizikai-kemia-1//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero