Kiefer Ferenc (szerk.)

Strukturális magyar nyelvtan 2.

Fonológia


A tőmagánhangzó-rövidülés összefoglalása

A TMR bizonyos tövek megjósolhatatlan sajátsága, azaz tőosztályozó jegy. A magyar nyelv tövei között vannak VTMR-tövek (kimerítő felsorolásukat l. (24)), BTMR-tövek (ez nyílt, nagy osztály, példáit l. (29)), illetve e szempontból „rendes” tövek (gyár, akadémia). A végszótagi, illetve belszótagi TMR más töveken működik, a kettő nem esik egybe. A VTMR csak a tő utolsó szótagját érintheti, a tő legfeljebb kéttagú lehet, az érintett magánhangzók döntően az alsók. A BTMR a tő korábbi (utolsó előtti vagy korábbi) szótagját érinti, a létrejövő szavak döntően három- vagy többtagúak, az érintett magánhangzók bármely nyelvállásúak lehetnek, de elülső-kerekek csak elvétve. A TMR-t meghatározott toldalékok váltják ki, mások a BTMR-t és mások a VTMR-t. A VTMR és BTMR tövei és toldalékai egymásra érzéketlenek. A toldalékok TMR-es volta kevésbé önkényes, mint a töveké: a VTMR-t alighanem az „igazi” magánhangzóval kezdődő toldalékok váltják ki, a BTMR-t pedig alighanem a kéttagú, magánhangzóval kezdődő, nemharmonizáló toldalékok.

Strukturális magyar nyelvtan 2.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 803 3


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A Strukturális magyar nyelvtan jelen második kötete a fonológiával foglalkozik, tehát a beszéd hangjelenségeit a nyelvi rendszerben betöltött helyük és szerepük, vagyis nyelvi funkcióik szerint vizsgálja. Kötetünkben a legkülönbözőbb „posztgeneratív" fonológiai elméletek vonulnak fel: ezeket a Bevezető röviden bemutatja. Ma nem áll mindent átfogó fonológiai elmélet a rendelkezésünkre: mindegyik elmélet a fonológia egy-egy meghatározott jelenségcsoportjára összpontosítja a figyelmét, s így az ismert tényeket is meglepő, új összefüggésekbe tudja állítani. Az öt törzsfejezet (A magánhangzók, A mássalhangzók, A szótag, A hangsúly, A hanglejtés) áttekinti a magyar fonológia minden területét: mindazonáltal célunk a legizgalmasabb kérdések elméleti igényű tárgyalása volt - gyakran több elmélet fényében is megvilágítva -, nem pedig egy egységes elméleti keretű, teljes magyar fonológia kidolgozása. A két utolsó fejezet már a fonetika felé tekint ki: a gyors vagy lezser beszéd szabályszerűségeit vizsgálja a Túl a gondozott beszéden, míg A fonetikai háttér a legszükségesebb fonetikai fogalmakat foglalja össze.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-strukturalis-magyar-nyelvtan-2//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave