A negyedik plébánia, Merény (Vagendrüssel), amelyet 1948-ig szlovákul Vondrišelnek neveztek, majd a Nálepkovo129 nevet kapta, a 19. századig mezőváros volt. A plébánia 1500 körül már létezett. Lakói a 16. században az evangélikus hitre tértek, majd a 18. századtól békében éltek a bevándorló katolikusokkal.130 A katolikus anyakönyveket 1668-tól vezették.131 A Szent István-templom 1763-ban épült a 14. századi helyett, az evangélikus templom viszont 1785–1789 között lett kész. Merény volt az első szepesi bányaváros, amely II. József türelmi rendelete értelmében engedélyt kapott evangélikus templom építésére.132 Ipari tevékenységre utaltak a külterületi részek nevei, mert serpenyőgyár, kapahámor, vasgyár és vízi fűrész is működött a helység határában. Hozzátartozott a 8–10 fokos vízzel rendelkező Feketehegy-fürdő, amelyet 1847-ben alapítottak, és az 1890-es években 8 épületében 132 szoba volt. Itt volt az 1899-ben épített Szent Anna-kápolna. Glézingerfűrész és Reismannfűrész a tulajdonosok nevét őrizte meg, Zemelsberg kétszer, Überberg pedig csak egy alkalommal tűnt fel a nyilvántartásban.133 Patrónusként itt is a rozsnyói püspök volt feltüntetve a vizsgált időszakban. 1890-ben 2224 személy lakott itt, 1910-ben 2289, 59% német, 29% szlovák, 7% magyar és 5% egyéb nemzetiségű, 54% római katolikus, 42% evangélikus, 2% görög katolikus, 1-1% református és izraelita.