Szarka László (szerk.)

A modern szlovák nacionalizmus évszázada 1780-1918

Párhuzamos nemzetépítés a multietnikus Magyar Királyságban


A nemzeti fejlődés közös keretei és eltérő feltételei

A Habsburg Birodalom 1792–1815 között aktívan részt vett mind a hét katonai-politikai koalícióban a forradalmi és a napóleoni Franciaország ellen, hogy orosz, porosz és angol szövetségeseivel együttműködve megakadályozza a francia forradalmi eszmék terjedését és egy tartós francia hegemónia kiépülését Európában. A sorozatos katonai vereségek, valamint a krónikussá váló anyagi-pénzügyi problémák ellenére az Osztrák Császárság európai tekintélye, hatalmi helyzete 1814–1815 után megerősödött. 1815 után I. Ferenc (1792–1835) császár és király nem csak Európában, Itáliában vagy a (39 német állam laza szövetségét alkotó) Német Szövetségben őrködött a hatalmi egyensúly, illetve a rend felett. Saját birodalmában is a konzervatív-legitimista, restaurációs, forradalom- és haladásellenes felfogást képviselte. V. Ferdinánd (1835–1848) uralkodása idején a gyors és egységes döntéshozatalt megakadályozta a külügyeket irányító Klemens Lothar Wenzel von Metternich (állam)kancellár és a belügyekért felelős, szlávbarátságáról ismert Franz Anton Kollowrat-Liebsteinsky udvari csoportjainak rivalizálása, az ún. kamarillapolitika. Politikai egység és koherens nemzeti/nemzetiségi politika híján az összbirodalmi érdekek védelmében a jól bevált „oszd meg és uralkodj” politikát alkalmazták, amelybe a magyar nyelvi, polgári és nemzeti törekvések akadályozása ugyanúgy belefért, mint a veszélytelenebbnek, lojálisabbnak ítélt cseh, szlovák vagy horvát nyelvi-kulturális igények támogatása, kijátszása a magyarok ellen.

A modern szlovák nacionalizmus évszázada 1780-1918

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2017

ISBN: 978 963 454 079 3

A mai kelet-közép-európai nemzeti társadalmak történeti fejlődésében meghatározó szerepet játszottak a „hosszú 19. század" nemzetépítő nacionalizmusai, melyek fokozatosan átalakították a Baltikumtól az Adriáig nyúló soknemzetiségű „köztes" régiót. A magyarországi nemzetiségi elitek a modern polgári nemzetté válás alternatívája mellett tették le voksukat. A korszak többi nem magyar mozgalmához hasonlóan a 2-2,5 milliós szlovák nemzetiség társadalmának képviselői is az egységes szlovák irodalmi nyelv megteremtésének, az autonóm nemzeti tér kijelölésének és a soknyelvű Magyarországon belüli nemzeti egyenjogúság megteremtésének igényével léptek fel. A 19. századi modern szlovák nemzetépítő nacionalizmust ugyanakkor számos eredeti sajátosság jellemezte. Az Eszterházy Károly Főiskola Történelemtudományi Doktori Iskolája közleményei legújabb kötetének tanulmányai ennek a magyarországi politikai, társadalmi kontextusát vizsgálják, s a közös történelem kulcsfontosságú elágazódásának elemzéséhez, értelmezéséhez és értékeléséhez nyújtanak támpontokat.

Hivatkozás: https://mersz.hu/szarka-a-modern-szlovak-nacionalizmus-evszazada-1780-1918//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave