Márkus Attila

Neurológia

Pszichológia szakos hallgatók számára

Migrén

A gyakoriság a felnőtt populációban kb. 15% körüli (a felmérések rendkívül széles határok közötti adatokat szolgáltatnak: 5–25% közötti értékek). Nőknél 3–4-szer gyakoribb. A migrénes rohamok ⅓-a bevezető tünettel, aurával nem jár. Az első migrénes roham felléphet gyermekkorban, de típusosan a betegség, a rohamok kezdete 20–40 éves korra tehető. Az életkorral előrehaladva a fejfájások gyakorisága ritkulhat vagy megszűnhet (főleg menopausa után). Migrénesek családtagjai között 50%-ban fordul elő fejfájás (migrénes vagy más típusú), amely a genetikai tényezők szerepére utal. Migrénes rohamot provokáló tényezők: időjárás-változás, fényingerek, menses, fogamzásgátló tabletta szedése, túlzottan sok vagy kevés alvás, pszichés megterhelés, stressz stb.

Tartalomjegyzék

NEUROLÓGIA PSZICHOLÓGIA SZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA
Előszó
chevron_rightÁLTALÁNOS RÉSZ
- I. Bevezetés
- chevron_rightII. Az idegrendszer morfológiája
  - chevron_rightKözponti idegrendszer
  - A központi idegrendszer burkai (meninges)
  - chevron_rightAgykamrák (ventriculi)
    - Agyvíz (liquor)
    - A központi idegrendszer vérellátása
- chevron_rightIII. Mozgatórendszer
  - chevron_rightMozgató cortex
    - Primer motoros cortex (PMC)
  - chevron_rightPremotoros cortex (PrMC)
  - chevron_rightA mozgások szabályozása és koordinációja
    - Bazális ganglionok
    - Kisagy (cerebellum)
- chevron_rightIV. Érzőrendszer
  - A gerincvelő felszálló pályái
  - chevron_rightÉrzészavarok
    - A fájdalom
  - chevron_rightThalamus
    - Laterális thalamus szindróma (Déjerine–Roussy-szindróma)
  - chevron_rightSzomatoszenzoros kérgi területek
    - A primer szomatoszenzoros régió károsodásának tünetei
- chevron_rightV. A hypothalamus és a vegetatív idegrendszer
  - chevron_rightVegetatív idegrendszer
    - Szimpatikus idegrendszer
    - chevron_rightParaszimpatikus idegrendszer
      - Felhasznált irodalom
- chevron_rightVI. A nagyagy lebenyei
  - chevron_rightOccipitális lebeny
    - Az occipitális lebeny feldolgozó folyamatai
    - chevron_rightAz occipitális lebeny károsodásainak tünetei
      - Felhasznált irodalom
  - chevron_rightParietális lebeny
    - chevron_rightA parietális lebeny alsó területeinek károsodásakor fellépő klinikai tünetek
      - Felhasznált irodalom
  - chevron_rightTemporális lebeny
  - chevron_rightLimbikus rendszer
    - chevron_rightEmocionalitás
      - Felhasznált irodalom
    - chevron_rightEmlékezet
      - Felhasznált irodalom
    - chevron_rightAmnéziák, amnesztikus szindrómák
      - Felhasznált irodalom
  - chevron_rightFrontális lebeny (FL), prefrontális lebeny (PFL)
    - chevron_rightA PFC károsodásának tünetegyüttesei
      - Felhasznált irodalom
- chevron_rightVII. A magasabb rendű humánspecifikus megismerési funkciók
  - Beszéd, olvasás, írás és számolás
  - Vizuális szimbólumok
  - Agykérgi nyelvterületek
  - chevron_rightBeszédzavarok
    - Afáziák
  - chevron_rightNem afáziás beszédzavarok
    - Felhasznált irodalom
  - chevron_rightFéltekei dominancia, kezesség
    - Felhasznált irodalom
  - chevron_rightOlvasás- és írászavarok
    - Alexiák
    - chevron_rightAgráfiák
      - Felhasznált irodalom
  - chevron_rightSzámolás, számolászavarok
    - Felhasznált irodalom
- chevron_rightVIII. Tudat és figyelem, tudatzavarok
  - chevron_rightTudat
    - Az éberség neuronális alapjai
    - A tudatosság neuronhálózatai
  - Figyelem
  - chevron_rightHipnoid és nem hipnoid tudatzavarok
    - Hipnoid tudatzavarok
    - Nem hipnoid tudatzavarok
  - chevron_rightLocked-in szindróma
    - Felhasznált irodalom
chevron_rightNEUROLÓGIAI KÓRKÉPEK
- chevron_rightIX. Betegvizsgálat
- chevron_rightX. Agyi keringészavarok és agyérbetegségek
- chevron_rightXI. Epilepsziák
- chevron_rightXII. Agydaganatok
  - chevron_rightAz agydaganatok tünettana
    - Góctünetek
    - A koponyaűri nyomásfokozódás tünetei. Általános tünetek
  - A leggyakoribb agydaganattípusok
- chevron_rightXIII. Az idegrendszer gyulladásos és prionbetegségei
- chevron_rightXIV. Sclerosis multiplex (SM)
- chevron_rightXV. Koponyatraumák
  - Akut kórképek
  - Poszttraumás szövődmények
- chevron_rightXVI. DEMENCIÁK
- chevron_rightXVII. Mozgászavarok
  - chevron_rightAkinetikus rigid szindrómák
  - chevron_rightChoreák
    - Huntington-chorea (chorea hereditaria tarda)
    - Sydenham-chorea (chorea minor)
  - Myoclonus
  - Dopamin receptorblokkolók által kiváltott mozgászavarok
  - chevron_rightTic
    - Gilles de la Tourette-szindróma (TS)
  - Tremor
  - Ballismus
  - Athetosis
- chevron_rightXVIII. Fejfájás és neuralgiák
  - chevron_rightFejfájás
  - chevron_rightNeuralgiák
    - Trigeminus neuralgia (tic douloureux)
    - Egyéb neuralgiák
- chevron_rightXIX. Az alvás és zavarai
  - chevron_rightAz alvás-ébrenlét zavarai
- chevron_rightXX. Alkoholbetegségek
chevron_rightMELLÉKLET
- chevron_rightPszichológiai és neuropszichológiai tesztek, vizsgálómódszerek (Összeállította Tomasovszki László)
  - I. Általános (klinikai) pszichológiai tesztek
  - II. Neuropszichológiai tesztek és vizsgálóeljárások

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 733 3

Orvostudomány

A könyv elsősorban pszichológia szakos egyetemi hallgatók számára készült, de a klinikai pszichológia iránt érdeklődők, illetve ezen a területen dolgozó szakemberek is haszonnal forgathatják. Sajátos szempontok határozták meg a könyv felépítését, ilyen az egyetemi oktatás alapozó tárgyai által nyújtott ismeretek, illetve a klinikai pszichológia fontosabb vizsgálódási és érdeklődési területeinek figyelembevétele. A hagyományos neurológia néhány fejezetét (gerincvelő-, perifériás idegrendszeri és izombetegségek) a könyv nem tárgyalja, de valamivel nagyobb hangsúlyt helyez a neuropszichológiai és a kognitív vonatkozásokra.

A könyv két nagy egysége: az általános rész és a neurológiai kórképek. Az általános rész két fejezetcsoportra tagolódik. Az első a neuroanatómiai ismereteket, valamint az idegrendszer alapműködéseit biztosító rendszereket (elsősorban a mozgatórendszert, valamint az érzőkört) és azok kóros működéseit, a második a lebenyek funkcióinak és a humánspecifikus megismerés bázisképességeinek (beszéd, olvasás, írás, számolás) diszfunkcióit, valamint a tudatzavarok kérdéskörét tárgyalja. A részletes neurológia részben a klinikai kórképek szerepelnek.

A melléklet, a pszichológiai és neuropszichológiai tesztek rövid ismertetése azzal a szándékkal készült, hogy tájékoztatást nyújtson a neurológiai betegek pszichológiai vizsgálatához.

Hivatkozás: https://mersz.hu/markus-neurologia//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero