Márkus Attila

Neurológia

Pszichológia szakos hallgatók számára


Felhasznált irodalom

American Neuropsychiatric Association (2002) Executive control function: A review. Journal of Neuropsychiatry and Clinical Neurosciences, 14, 377–405.
Benson D. F. (1994) The neurology of higher mental control disorders. In: Benson D. F. (ed.) The neurology of thinking. Oxford University Press, New York, 208–226.
Benton A. L. (1968) Differential behavioral effects of frontal lobe disease. Neuropsychologia, 6, 53–60.
Black F. W. (1976) Cognitive deficits in patients with unilateral war-related frontal lobe lesions. Journal of Clinical Psychology, 32, 366–372.
Blumen D., Benson D. F. (1975) Personality changes with frontal and temporal lobe lesions. In: Blumen D. – Benson D. F. (eds) Psychiatric aspects of neurologic diseases. Vol. 1., Grune and Stratton, New York, 137–170.
Changeux J. P. (2000) Agyunk által világosan. Typotex Kiadó, Budapest
Cummings J. L. (1993) Frontal-subcortical circuits and human behavior. Archives of Neurology, 50 (8), 873–880.
Faw B. (2003) Pre-frontal executive commitee for perception, working memory, attention, long-termmemory, motor control, and thinking: A tutorial review. Consciousness and cognition, 12 (1), 83–139.
Feuchtwanger E. (1923) Die Funktionem des Stirbhirns: Ihre Pathologie und Psychologie. Springer, Berlin
Goldstein K. (1936) The significance of frontal lobes for mental performances. Journal of Neurology and Psychopathology, 17, 27–40.
Goldstein K. (1944) The mental changes due to frontal lobe damage. Journal of Psychology, 17, 187–208.
Guilford J. P. (1967) The nature of human Intelligence. McGraw-Hill, New York
Halstead W. C. (1947) Brain and intelligence: A quantitative study of the frontal lobes. University of Chicago Press, Chicago
Harlow J. M. (1868) Recovery from the passage of an iron bar to the head. Mass Med Soc, 2, 328–347.
Hebb D. O. (1939) Intelligence in man after large removals of cerebral tissue: report of four left frontal lobe cases. Journal of General Psychology, 21, 73–87.
Hécaen H., Albert M. (1975) Disorders of mental functioning related to frontal lobe pathology. In: Blumer D. – Benson D. F. (eds) Psychiatric aspects of neurological disease. Vol. 1., Grune and Stratton, New York, 137–151.
Holmes G. (1931) Discussion on the mental symptoms associated with cerebral tumors. Proceedings of the Royal Society of Medicine, 24, 997–1008.
Horányi B. (1966) Neurologia. Medicina Könyvkiadó, Budapest
Kleist K. (1934) Gehirnpathologie. Barth, Leipzig
Lurija A. R. (1975) Válogatott tanulmányok. Osmanné Sági Judit (szerk.) Gondolat Kiadó, Budapest
Milner B. (1964) Some effects of frontal lobectomy in man. In: Warren J. M. – Akert K. (eds) The frontal granular cortex and behavior. McGraw-Hill, New York, 313–334.
Owen A. M. (2002) The neuropsychological sequale of frontal lobe damage. In: Harrison J. E. – Owen A. M. (eds) Cognitive deficits in Brain Disorders. Martin Dunitz, New York–London
Péter Á. (1984) Neurológia, neuropszichológia. Tankönyvkiadó, Budapest
Reitan R. M. (1964) Psychological deficits resulting from cerebral lesions in man. In: Warren J. M. – Akert K. (eds) The frontal granular cortex and behavior. McGraw-Hill, New York, 295–312.
Rylander A. (1939) Personality changes after operations on the frontal lobes. Oxford University Press, London
Smith A. (1966) Intellectual function in patients with lateralized frontal tumor. Journal of Neurology, Neurosurgery and Psychiatry, 29, 52–59.
Skoyles J. R. (1997) Evolution’s „missing link”. A hypothesis upon neural plasticity, prefrontal working memory and the origins of modern cognition. Medical Hypothesis, 48, 499–509.
Szirmai I. (2004) Az egzekutív zavarok. Ideggyógyászati Szemle, 57(9–10), 292–300.
Szirmai I. (2005) Neurológia. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest
Victor M., Ropper A. H. (2001) Principles of Neurology. McGraw-Hill, New York, 431–443, 525–535.

Neurológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 733 3

A könyv elsősorban pszichológia szakos egyetemi hallgatók számára készült, de a klinikai pszichológia iránt érdeklődők, illetve ezen a területen dolgozó szakemberek is haszonnal forgathatják. Sajátos szempontok határozták meg a könyv felépítését, ilyen az egyetemi oktatás alapozó tárgyai által nyújtott ismeretek, illetve a klinikai pszichológia fontosabb vizsgálódási és érdeklődési területeinek figyelembevétele. A hagyományos neurológia néhány fejezetét (gerincvelő-, perifériás idegrendszeri és izombetegségek) a könyv nem tárgyalja, de valamivel nagyobb hangsúlyt helyez a neuropszichológiai és a kognitív vonatkozásokra.

A könyv két nagy egysége: az általános rész és a neurológiai kórképek. Az általános rész két fejezetcsoportra tagolódik. Az első a neuroanatómiai ismereteket, valamint az idegrendszer alapműködéseit biztosító rendszereket (elsősorban a mozgatórendszert, valamint az érzőkört) és azok kóros működéseit, a második a lebenyek funkcióinak és a humánspecifikus megismerés bázisképességeinek (beszéd, olvasás, írás, számolás) diszfunkcióit, valamint a tudatzavarok kérdéskörét tárgyalja. A részletes neurológia részben a klinikai kórképek szerepelnek.

A melléklet, a pszichológiai és neuropszichológiai tesztek rövid ismertetése azzal a szándékkal készült, hogy tájékoztatást nyújtson a neurológiai betegek pszichológiai vizsgálatához.

Hivatkozás: https://mersz.hu/markus-neurologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave