Irimiás Anna

Az örökségturizmus menedzsmentje

V.3. A világörökség mint márka

Az örökségattrakciók ma már gazdaságélénkítő hatással is rendelkeznek, és a helyi fejlődés mozgatórugói. Az UNESCO világörökség név napjainkban „húzónévként” működik, mintegy márkája, brandje lett a helyszíneknek, melyeknek az országimázs pozitív építésében van szerepe, és a turisztikai piacon jelentős látogatottságot generálnak (King–Halpenny, 2014). A márka különbözteti meg az egyediséget kihangsúlyozó terméket a versenytársaktól, mintegy minőségi garanciát jelent, valamint az utazók számára azt közvetíti, hogy a világörökség helyszínt érdemes felkeresni (Pap–Boros–Pál, 2011). A branding, a márkázás kulcsszerepet játszik a védett területek fenntarthatóságában. A világörökség brand a látogatóközönség és a helyi lakosok felé azt kommunikálja, hogy ez a helyszín a világon egyedülálló, az emberiség számára nem pótolható és nem helyettesíthető értékeket képvisel, érintetlenségének megőrzése a jövő generáció javára szolgál. A világörökség brand tehát megkülönböztető védjegye a helyszíneknek, eszköz azok népszerűsítésére. A logó, amely egy emberi kezet és az azt körülvevő világot szimbolizálja, mint globális presztízsű jelkép, a helyszínek könnyebb beazonosítását segíti elő. Ugyanakkor a részes államok saját maguk felelősek a helyszínek marketingjének kidolgozásáért és kivitelezhetőségéért, ehhez az UNESCO nem nyújt semmilyen anyagi támogatást (Adie, 2017).

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 228 5

Turizmus BCE Turizmus Kutatóközpont jegyzetek

Mi a közös a középkori harctéri bemutatókban, a rozsdás ipari területekben, Jane Austen regényeit idéző bálokban és a hagyományos sajtkészítésben? A megismerés öröme, a történelem kézzel fogható megtapasztalása, a helyi értékek identitásformáló jelentőségének felfedezése. Az örökségturizmus menedzsmentje című naprakész szakkönyv nemzetközi és hazai kontextusban vizsgálja az innovatív örökségmenedzsment turizmusra, területi fejlődésre és vállalkozásokra gyakorolt hatását. A szerző több mint tízéves, a kulturális és örökségturizmus területén végzett kutatásai során a vezetéstudomány, a geográfia és a kulturális tanulmányok módszereit ötvözte a folyamatok széleskörű vizsgálata érdekében. A könyv célja, hogy egy átfogó, tudományos, ugyanakkor a gyakorlatban is hasznosítható útmutatóként szolgáljon az örökségmendzsment területén dolgozó szakembereknek, egyetemistáknak és a téma iránt érdeklődő olvasóknak.

Irimiás Anna turizmuskutató, számos hazai és nemzetközi egyetem oktatója, fő kutatási területe a kulturális turizmus, örökségmenedzsment és a harcterek turizmusa. 2015-ben jelent meg szintén az Akadémiai Kiadó gondozásában a Filmturizmus című monográfiája.

A kötet 2020-tól a Turizmus és mobilitás című online sorozat tagjaként jelenik meg.

Hivatkozás: https://mersz.hu/irimias-az-oroksegturizmus-menedzsmentje//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero