Jernyei Kiss János

Barokk művészet Európában

egyetemi jegyzet művészettörténet szakirányos BA-hallgatók számára


Giovanni Lanfranco: A római Sant'Andrea della Valle kupolafreskója

A pármai származású, Rómában letelepedett Giovanni Lanfranco (1582–1647) a Carracci-iskola neveltjeként már kiváló freskófestő hírében állt, amikor megbízást kapott arra, hogy kifesse a teatinus rend római temploma, a Sant'Andrea della Valle kupoláját. Az 1628-ban befejezett freskó fő inspirációs forrása Correggio műve, a pármai dóm kupolaképe volt. Hozzá hasonlóan Mária mennybevitelének jelenetét ábrázolja, Lanfranco azonban az Ótestamentum szereplői mellé, az üdvözültek közé a történeti idő szerint később élt keresztény szenteket, apostolokat, a templom védőszentjeit és a teatinus rend alapítóit is odafestette. Többen kifogást emeltek a megoldás ellen és a históriafestészet szabályainak értelmében Lanfranco művét anakronizmussal, a tér és idő egységére vonatkozó narratív szabály felrúgásával vádolták, mondván, a kép olyan később élt szenteket is felsorakoztat, akik nem lehettek Mária mennybevitelének szemtanúi. Lanfranco azonban nem csupán a történeti eseményt festett meg, hanem az időtlen látomást. Az illuzionisztikus kép itt az evilági logikán túlemelkedve időn kívüli, meditációs térbe vonja be szemlélőjét: az Istenanya mennybevitelének narratív előadása a mennyország látomásává alakul át, a hívő előtt a megdicsőült egyház víziója elevenedik meg. A mennyei sereg az alulnézetben (di sotto in sù) látszó alakok mesterien ábrázolt rövidülésével és a kontúrokat feloldó levegőperspektíva révén hihetetlen magasság érzetét kelti. A legfelső alakok a mennyei fény, az empyreum ragyogásába olvadnak, az evilág és a transzcendens valóság határán lebegnek.

Barokk művészet Európában

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 256 8

E jegyzet a művészettörténet szakirányos BA-hallgatók számára készült, kifejezetten a Bevezetés a barokk művészetbe című előadás kollokviumának segédanyagául szolgál. Mivel az egyetemes barokk művészetről megfelelő szakmai színvonalú összefoglalás utoljára 1985-ben jelent meg, időszerűnek látszott egy újabb munka megírása, amely képet nyújt a korszak legfontosabb művészeti központjairól, alkotóiról és irányzatairól. A szöveg Kelényi György könyvénél rövidebb terjedelmű, célja nem az, hogy teljes körű korszakelbeszélés nyújtson, hanem hogy elősegítse a bevezető jellegű kurzus szakmai műveltséganyagának és terminológiájának elsajátítását. Elsősorban művek bemutatása, elemzése áll a középpontjában, az alkotások formai és tartalmi jegyein, művészi problémáin keresztül jellemzi a korszak alkotóit, iskoláit. Mivel a művészeti világ legfontosabb jelenségeinek körvonalazására esik a fő hangsúly, kevés hely jutott a társadalmi folyamatoknak, a történelmi adatoknak. Néhány nagy alkotó esetében viszont életrajzi elemek is bekerültek a fejezetekbe, mivel ezek sokat elárulnak a művész társadalmi helyzetéről vagy arról a szerepről, amelyet önmaga, kortársai, illetve az utókor tulajdonított neki, így szerves részét alkotják Európa kulturális mítoszainak és a művészetről kialakított fogalmának. A jegyzet céljának tartja azt is, hogy bevezetést nyújtson az újabb művészettörténeti irodalomban fölvetett kérdésekbe. A fejezetekhez csatolt irodalomjegyzék az egyes témák klasszikus monografikus feldolgozásai mellett feltüntet néhány újabb tanulmányt és kiállítási katalógust, illetve a téma magyar nyelven elérhető irodalmát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/jernyei-kiss-barokk-muveszet-europaban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave