Válts MeRSZ+ -ra!

MeRSZ online
okoskönyvtár

Több száz tankönyv egy helyen.
Online. Bárhol. Bármikor.

Jernyei Kiss János

Barokk művészet Európában

egyetemi jegyzet művészettörténet szakirányos BA-hallgatók számára

A párizsi Louvre

A 17. század elejére a francia királyok párizsi várkastélya tekintélyes méretű palotaegyüttessé bővült. A középkori erőd udvarának nyugati és déli oldalán I. Ferenc Pierre Lescot terve alapján reneszánsz szárnyakat építtetett, az udvar többi oldalát ekkor még a gótikus épületek alkották. IV. Henrik parancsára ehhez a négyszögű tömbhöz csatolták a Kis Galériát és ennek merőleges folytatásaként, nyugati irányban a Szajna partján elnyúló Nagy Galériát, amely a Louvre-t a Tuileriák palotájával kötötte össze. A 17. század folyamán az együttes keleti részét, a Cour Carrée-nak nevezett nagy udvart fejlesztették tovább, oly módon, hogy a szárnyak hosszúságának megkétszerezésével az udvar területe négyszeresére növekedett. Először is XIII. Lajos lebontatta a régi erőd maradványait, és Jacques Lemercier terve szerint megépült a nyugati szárny középtengelyét kijelölő Óra-pavilon, s arra nézve szimmetrikusan a szárny északi folytatása, Lescot homlokzatának másaként. XIV. Lajos idején Louis Le Vau folytatta a bővítést, aki teljes egészében felépítette a déli és az északi szárnyat, a keleti szárny megkezdésekor azonban a király első minisztere, Colbert úgy döntött, hogy annak tervezésére pályázatot hirdet. Ezen a pályázaton a korszak legjelentősebb francia építészei mellett római mesterek is részt vettek. A korszak legnagyobb építészeként számon tartott Berninit is Párizsba hívták, aki három tervváltozatot is készített a keleti homlokzathoz, de egyiket sem fogadták el. Colbert 1667-ben végül bizottságot hívott életre, amelynek tagjai, az építész Louis Le Vau, a festő Charles Le Brun és a teoretikus Claude Perrault kidolgozták a végső változatot.
Barokk művészet Európában

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 256 8

MűvelődéstörténetPPKE BTK jegyzetek

E jegyzet a művészettörténet szakirányos BA-hallgatók számára készült, kifejezetten a Bevezetés a barokk művészetbe című előadás kollokviumának segédanyagául szolgál. Mivel az egyetemes barokk művészetről megfelelő szakmai színvonalú összefoglalás utoljára 1985-ben jelent meg, időszerűnek látszott egy újabb munka megírása, amely képet nyújt a korszak legfontosabb művészeti központjairól, alkotóiról és irányzatairól. A szöveg Kelényi György könyvénél rövidebb terjedelmű, célja nem az, hogy teljes körű korszakelbeszélés nyújtson, hanem hogy elősegítse a bevezető jellegű kurzus szakmai műveltséganyagának és terminológiájának elsajátítását. Elsősorban művek bemutatása, elemzése áll a középpontjában, az alkotások formai és tartalmi jegyein, művészi problémáin keresztül jellemzi a korszak alkotóit, iskoláit. Mivel a művészeti világ legfontosabb jelenségeinek körvonalazására esik a fő hangsúly, kevés hely jutott a társadalmi folyamatoknak, a történelmi adatoknak. Néhány nagy alkotó esetében viszont életrajzi elemek is bekerültek a fejezetekbe, mivel ezek sokat elárulnak a művész társadalmi helyzetéről vagy arról a szerepről, amelyet önmaga, kortársai, illetve az utókor tulajdonított neki, így szerves részét alkotják Európa kulturális mítoszainak és a művészetről kialakított fogalmának. A jegyzet céljának tartja azt is, hogy bevezetést nyújtson az újabb művészettörténeti irodalomban fölvetett kérdésekbe. A fejezetekhez csatolt irodalomjegyzék az egyes témák klasszikus monografikus feldolgozásai mellett feltüntet néhány újabb tanulmányt és kiállítási katalógust, illetve a téma magyar nyelven elérhető irodalmát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/jernyei-kiss-barokk-muveszet-europaban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero
Kivonat
fullscreenclose
printsave