Jernyei Kiss János

Barokk művészet Európában

egyetemi jegyzet művészettörténet szakirányos BA-hallgatók számára

Versailles mint az udvari élet központja

Bár Versailles még jó ideig az uralkodó mulatókastélyának szerepét töltötte be, az 1660-as évek közepétől a király alkalmi pihenőhelyéből lassanként az udvari ünnepségek megszokott színterévé vált, sőt olykor a nagy vidéki rezidenciákhoz hasonlóan az államtanács üléseit vagy a követek fogadását is itt tartották. 1668-ban Lajos utasítást adott Le Vau-nak a kastély nagyobb arányú bővítésére. Le Vau a kora barokk kastély U-alaprajzú tömbjét körbeépítette és az általa korábban felhúzott szárnyakhoz kapcsolta. Az ily módon megnövelt szárnyakban alakította ki a lakosztályokat: az északi, vagyis jobb oldali szárnyban a királyi apartman, túloldalt a királyné szobái kaptak helyet. A szárnyak megkettőzésével két-két teremsor jött létre: a belső, az udvar felőli traktus, vagyis a régi kastélyszárny termeiben a magánlakosztályok kaptak helyet, míg a szárnyak újonnan épített, külső, enfilade elrendezésű teremsora a reprezentatív helyiségeket magába foglaló díszlakosztályoknak (a grande appartement-oknak) adott helyet. Ez utóbbit a „Bolygók termeinek” is nevezik, hiszen mindegyikük egy-egy római istenség, Venus, Diana, Mars, Mercur és Apollo nevét viseli. A kastély kerti homlokzatának középrészére széles teraszt építettek, amelyet a földszinten árkádsor támasztott alá, kétoldalt pedig előreugró szárnyak kereteztek. Ez a megoldás az itáliai villaépítészet sajátossága, amelyet Le Vau az olasz városi palotahomlokzatok kompozíciós elemeivel ötvözött: a földszintet lábazatként alakította ki, a főemeletet (beletage) magas ablakokkal és ión oszloprenddel hangsúlyozta ki, fölé balusztrádos attikával lezárt félemeletet épített.

Tartalomjegyzék

Barokk művészet Európában
Impresszum
Előszó
chevron_rightBevezetés
- A barokk mint stílusfogalom
- Retorikus művészetfogalom
- Allegorikus, emblematikus kifejezésmód
- Ajánlott irodalom
chevron_right1. Barokk építészet Rómában
- Róma városszerkezete
- chevron_rightKora és érett barokk templomépítészet
- Villák, paloták, műgyűjtemények
- Ajánlott irodalom
chevron_right2. A római San Pietro
- A hosszház építése
- A pápai oltár és a baldachin
- A négyezeti pillérek
- A négyezeti szobrok
- A Szent Péter-tér
- Ajánlott irodalom
chevron_right3. Bernini szobrászata
- Bernini figurastílusa
- Longinus szobra
- Portrészobrok
- VIII. Orbán síremléke
- A Cornaro-kápolna
- Az Angyalhíd
- Ajánlott irodalom
chevron_right4. A római barokk festészet irányzatai: Annibale Carracci és Caravaggio
- chevron_rightAnnibale Carracci
  - Az Accademia degli Incamminati
  - A Galleria Farnese mennyezete
- Caravaggio
- Ajánlott irodalom
chevron_right5. Az illuzionisztikus freskó a 17. századi Rómában
- Giovanni Lanfranco: A római Sant'Andrea della Valle kupolafreskója
- chevron_rightPietro da Cortona
  - A római Palazzo Barberini mennyezetképe: az Isteni Gondviselés allegóriája
  - A római Santa Maria in Vallicella freskóciklusa
- Andrea del Pozzo
- Ajánlott irodalom
chevron_right6. Rubens
- chevron_rightPályájának első szakasza
- Kései korszak
- Ajánlott irodalom
chevron_right7. Rubens műhelye, segédek és tanítványok
- A műhelygyakorlat sajátosságai
- Jacob Jordaens
- Van Dyck és Rubens
- Ajánlott irodalom
chevron_right8. Francia barokk építészet
- Egyházi építészet
- Világi építészeti műfajok: az hôtel és a kastély
- A párizsi Louvre
- A párizsi királyterek
- chevron_rightVersailles kastélya
- Ajánlott irodalom
chevron_right9. Francia barokk festészet
- Nicolas Poussin
- A históriafestészet alapelvei
- Az akadémia
- Akadémiai vita Poussin Mannahullás című képéről
- Charles Le Brun, XIV. Lajos első festője
- Poussin és Claude: a klasszikus tájkép
- A Le Nain-fivérek
- Georges de La Tour
- Ajánlott irodalom
chevron_right10. Holland zsánerfestészet a 17. században
- A holland zsánerfestészet kezdetei: Willem Buytewech
- Az allegorikus jelentés kérdése
- Paraszti témák
- Az utrechti caravaggisták
- A szatirikus-moralizáló zsáner
- Az enteriőrfestők
- Ajánlott irodalom
chevron_right11. Holland tájképfestészet a 17. században
- Előzmények a 16. században
- A 17. századi holland tájképek realizmusa
- A „tónusos” időszak festői
- A klasszikus időszak
- Ajánlott irodalom
chevron_right12. Csendéletfestészet
- A barokk csendélet első példái Dél-Európában
- chevron_rightA holland csendéletek
- Ajánlott irodalom
chevron_right13. Architektúra-festők, látképfestők Hollandiában
- Ajánlott irodalom
chevron_right14. Frans Hals
- Újítások a portréfestészetben
- Hals „impresszionizmusa”
- Az életmű második szakasza
- Ajánlott irodalom
chevron_right15. Rembrandt
- Korai művek
- chevron_rightElső amszterdami korszaka, 1632–1639
  - A portréfestő
  - Rembrandt „barokk” periódusa
- A negyvenes évek változásai
- chevron_rightRembrandt kései korszaka
- Ajánlott irodalom
chevron_right16. Johannes Vermeer
- Korai művek
- Vermeer látásmódja
- „Kép a képben”
- A festőművészet
- Kései munkák
- Ajánlott irodalom
chevron_right17. Velázquez
- A bodegón
- Az udvari festő
- Las Meninas
- Ajánlott irodalom
chevron_right18. Francia építészet a 18. században
- A maison de plaisance
- chevron_rightA párizsi magánpaloták
  - A rokokó enteriőrművészet
- Ange-Jacques Gabriel
- Ajánlott irodalom
chevron_right19. Francia festészet a 18. században
- Watteau
- Boucher
- Chardin
- Ajánlott irodalom
chevron_right20. A velencei settecento festészete
- A századelő
- Giovanni Battista Piazzetta
- A veduta
- Tiepolo
- Ajánlott irodalom
chevron_right21. Német és osztrák művészet a 18. században
- Rezidenciális építészet
- Bécsi építészek
- Egy rokokó „Gesamtkunstwerk”: Wies zarándoktemploma
- A melki bencés apátság
- Osztrák festészet a 18. században
- Ajánlott irodalom
chevron_right22. Angol festészet a 18. században
- William Hogarth
- Sir Joshua Reynolds
- Thomas Gainsborough
- Ajánlott irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 256 8

Művelődéstörténet PPKE BTK jegyzetek

E jegyzet a művészettörténet szakirányos BA-hallgatók számára készült, kifejezetten a Bevezetés a barokk művészetbe című előadás kollokviumának segédanyagául szolgál. Mivel az egyetemes barokk művészetről megfelelő szakmai színvonalú összefoglalás utoljára 1985-ben jelent meg, időszerűnek látszott egy újabb munka megírása, amely képet nyújt a korszak legfontosabb művészeti központjairól, alkotóiról és irányzatairól. A szöveg Kelényi György könyvénél rövidebb terjedelmű, célja nem az, hogy teljes körű korszakelbeszélés nyújtson, hanem hogy elősegítse a bevezető jellegű kurzus szakmai műveltséganyagának és terminológiájának elsajátítását. Elsősorban művek bemutatása, elemzése áll a középpontjában, az alkotások formai és tartalmi jegyein, művészi problémáin keresztül jellemzi a korszak alkotóit, iskoláit. Mivel a művészeti világ legfontosabb jelenségeinek körvonalazására esik a fő hangsúly, kevés hely jutott a társadalmi folyamatoknak, a történelmi adatoknak. Néhány nagy alkotó esetében viszont életrajzi elemek is bekerültek a fejezetekbe, mivel ezek sokat elárulnak a művész társadalmi helyzetéről vagy arról a szerepről, amelyet önmaga, kortársai, illetve az utókor tulajdonított neki, így szerves részét alkotják Európa kulturális mítoszainak és a művészetről kialakított fogalmának. A jegyzet céljának tartja azt is, hogy bevezetést nyújtson az újabb művészettörténeti irodalomban fölvetett kérdésekbe. A fejezetekhez csatolt irodalomjegyzék az egyes témák klasszikus monografikus feldolgozásai mellett feltüntet néhány újabb tanulmányt és kiállítási katalógust, illetve a téma magyar nyelven elérhető irodalmát.

Hivatkozás: https://mersz.hu/jernyei-kiss-barokk-muveszet-europaban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero