Azt is meg kell vizsgálnunk, hogy a tökéletlenül fejlett lényekben, amelyeknek egyedüli érzékül a tapintás jutott, mi a mozgató; vajon lehetséges-e vagy sem, hogy meglegyen bennük a képzelet és a vágy? Látható ugyanis, hogy a fájdalom és a gyönyör megvan bennük. Ha pedig ez megvan, akkor szükségképpen vágy is lesz. De hogyan lehet képzeletük? Vagy talán amiként mozognak is, ám határozatlanul, úgy ezek is megvannak bennük, csak éppen határozatlan módon? Nos, az érzéki képzelet, mint mondottuk, jelen van a többi élőlényben is, a döntéshozással kapcsolatos képzelet viszont csak értelmes lényekben van meg. (Hiszen hogy ezt vagy azt cselekszi-e, annak eldöntése már mérlegelés dolga. És egyetlen mércével kell mérnie, mert a nagyobb jóra törekszenek: ezért több képzetből egyet képes alkotni.) Ezért gondolják a csak érzéki képzetekkel rendelkező élőlényekről, hogy nem rendelkeznek vélekedéssel: mert nem rendelkeznek következtetésen alapuló törekvéssel.196Ezért a törekvés nem foglalja magába a döntéshozó képességet. Néha az egyik törekvés győzi le és mozgatja a másikat, máskor meg a másik emezt – ahogy a játékban az egyik labda kiüti helyéből a másikat –, amikor a viselkedés fegyelmezetlenné válik. De természeténél fogva mindig a magasabb rendű az, amelyik az uralkodásra inkább képes és amely mozgást ébreszt. Ennélfogva háromféle mozgás lesz.197A tudás képességét azonban nem mozgatja semmi, hanem nyugalomban marad.198