Miután három részre osztható minden ép állat: egyik részével a táplálékot fogadja be, másikból az ürülék távozik, a harmadik meg ezek között közbül van, ezt a legnagyobb állatoknál mellüregnek nevezik. Más állatok is rendelkeznek ennek megfelelő résszel. Ez némely állatok esetében jól elkülöníthető, másoknál kevésbé. A járkáló életmódot folytató állatoknak külön testrészek állnak rendelkezésükre e tevékenység elvégzésére, melyekkel egész törzsüket hordozzák: combok, lábszárak és mindaz, ami csak ezzel a képességgel rendelkezik. A tápláló lélek princípiuma a három rész közül a középsőben van. Ez érzékelés segítségével és érveléssel is megmutatható. Mert sok állat, miután e két testrésze valamelyikét – vagy a fejnek nevezett részt, vagy a táplálékot befogadó részt – eltávolítják, akkor testének középső része még tovább él. A rovarok, például a darazsak vagy a méhek példájából nyilvánvaló, hogy ez történik. Sok rovar pedig még szétvágva is tud élni a tápláló lélekrész jóvoltából. Az ilyen lélekrész aktuálisan egy ugyan, de potenciálisan sok. Ugyanilyen módon van ez a növényekkel is. A szétvágott növények külön is tovább élnek, és egyetlen kezdeményből sok fa jön létre. Arról a kérdésről, hogy némely növény miért nem tud szétvágva tovább élni, míg mások dugványozhatók, másutt fogunk szólni. Ebből a szempontból a növények és a rovarok neme hasonlóan viselkedik.