Tarnai Andor

"A magyar nyelvet írni kezdik"

Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon


D) Az oklevélírás és az egyházi beszéd

Hangsúlyozzuk, hogy amiről eddig beszélhettünk, alig több az irodalomtudomány ismeretének és tudatos alkalmazásának jelénél, mely a terminológia segítségével éppen csak rögzíthető, az írók fogalmazásából éppen hogy kitapintható, kifejtve azonban sehol nincsen. A forrásanyagból mindössze annyi állapítható meg, hogy az irodalom teoretikus szférája a latin nyelvvel együtt valóban megjelent, de teljes szisztémája sem a gyakorlatban nem bontakozott ki, sem a szabályok rendszeres művelése által a maga egészében birtokba nem vétetett. Az ok abban keresendő, hogy a társadalom írásszükséglete, a fokozatos növekedés mellett is, meglehetősen alacsony fokon állt, s a készen kapott lehetőségek kimerítését nem kívánta meg. Még a leggyakorlatibb, leginkább művelt és ma is legellenőrizhetőbb területen, az oklevélírásban is csak a korszak végére jutottak odáig, hogy a kezdetben egyéni erőfeszítést eláruló diplomák formai elemei lassanként állandósultak, mechanizálódtak, hazai normák kristályosodtak ki, s a fejlődés során érdemessé és egyúttal lehetővé vált az első mintagyűjtemények, formuláriumok összeállítása, majd valószínűleg még később az oklevélkiállítási szabályok részletező megfogalmazása.27

"A magyar nyelvet írni kezdik"

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 099 1

Milyen irodalmi normák szabták meg a középkori Magyarországon az írók tevékenységét? Mit gondoltak műveikről és közönségükről az alkotók? Mit várt a publikum az íróktól, előadóktól? Mi volt az a szabályrendszer, amely az alkotókat szó- vagy írásbeli közlendőik megfogalmazásában befolyásolta? Ezekre a kérdésekre keres választ a szerző e könyvében, szintézissé formálva a kor egyes jelenségeit feltáró részletkutatásokat. A latinul író, latinon iskolázott literátusok tevékenységének elemzéséből vezeti át az olvasót a magyar nyelvű alkotások bemutatásához, új megvilágításba helyezve latin és anyanyelv, szó- és írásbeliség kapcsolatát, különösen nagy fontosságot tulajdonítva a művek megszületésében a társadalmi igényeknek és az alkotók mindennapi gyakorlatának. Ily módon az irodalmi gondolkodás vizsgálata az egész középkori szellemi élet freskójává szélesedik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tarnai-a-magyar-nyelvet-irni-kezdik//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave