Tarnai Andor

"A magyar nyelvet írni kezdik"

Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon

B) Az irodalmi ismeretek külföldi forrásai (tankönyvek)

Mindez még nem azt jelenti, hogy az itthoni iskolák nagyon keveset nyújtottak, vagy nem sokkal többet annál, ami a nagyobb Gellért-legenda olvasni és énekelni tanuló klerikusainak szerény műveltségéről megállapítható; a hospesek legkevésbé túlbecsülhető, de legnehezebben részletezhető munkássága éppen abban áll, hogy a klerikusi alapképzettségen felüli műveltség elérését lehetővé tevő iskolázást honosítottak meg az országban. Gellért csanádi iskolája már csak azért sem lehet általános érvényű példa, mert új missziós területen kezdte meg működését, és a püspök a Dunántúlról hozatott tanulókat, hogy utóbb papokká szentelje őket. Valószínű tehát, hogy ott jóval magasabb színvonalú oktatással számolhatunk.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 099 1

Irodalom

Milyen irodalmi normák szabták meg a középkori Magyarországon az írók tevékenységét? Mit gondoltak műveikről és közönségükről az alkotók? Mit várt a publikum az íróktól, előadóktól? Mi volt az a szabályrendszer, amely az alkotókat szó- vagy írásbeli közlendőik megfogalmazásában befolyásolta? Ezekre a kérdésekre keres választ a szerző e könyvében, szintézissé formálva a kor egyes jelenségeit feltáró részletkutatásokat. A latinul író, latinon iskolázott literátusok tevékenységének elemzéséből vezeti át az olvasót a magyar nyelvű alkotások bemutatásához, új megvilágításba helyezve latin és anyanyelv, szó- és írásbeliség kapcsolatát, különösen nagy fontosságot tulajdonítva a művek megszületésében a társadalmi igényeknek és az alkotók mindennapi gyakorlatának. Ily módon az irodalmi gondolkodás vizsgálata az egész középkori szellemi élet freskójává szélesedik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/tarnai-a-magyar-nyelvet-irni-kezdik//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero