A rétegezett mintavétel elsősorban arra szolgál, hogy heterogén sokaság esetén a fősokaság jellemzőire, a heterogenitást figyelembe vevő és kihasználó mintából megbízható következtetéseket tudjunk levonni. Emellett természetesen rétegzett mintavétel esetén következtetéseket szeretnénk megfogalmazni az egyes részsokaságok jellemzőire is. A rétegzett mintavételt tehát akkor használjuk, ha a vizsgált sokaság inhomogén (heterogén) és véges, emellett előzetes ismeretünk van arra nézve, hogy ezt a sokaságot hogyan lehet – a vizsgált ismérv szempontjából – homogén vagy legalábbis az eredetinél kevésbé heterogén osztályokba sorolni. A rétegzett mintavételhez tehát a sokaság elemeit előre, a mintavétel előtt, alkalmasan kialakított rétegekbe kell sorolni. Ezért a rétegzés alkalmazásához ismernünk kell egy rétegképző ismérvet, ami szerint a besorolást elvégezzük, továbbá szükség van a rétegenkénti listák ismeretére. A lakosság életkörülményeinek vizsgálatánál például jó rétegképző ismérv az állandó lakhelyül szolgáló település jellege (Budapest, város, község). A sokaság elemei (a háztartások) egyértelműen besorolhatók a fenti ismérv szerinti valamelyik rétegbe, s a mintavétel ezek után rétegenként külön-külön és egymástól függetlenül történik.