A demográfiai folyamatok, amelyek összességükben meghatározzák a népesség számának növekedését vagy csökkenését, a korösszetétel alakulását stb., alapvetőek egy ország fejlődési lehetőségei, nemzetközi gazdasági pozíciói, társadalmi kiegyensúlyozottsága szempontjából. Kedvezőtlen demográfiai folyamatok mellett munkaerő-piaci gondok jelentkeznek, nehezen fenntarthatóvá válhatnak a jóléti rendszerek – egészségügy, nyugdíjrendszer –,az ország veszít nemzetközi tőkevonzó képességéből, a korábbi esetlegesen nagyobb létszámú generációkra méretezett intézményrendszer a szűkülés problémáival küzd (például az oktatásban), s egészében gyengül az ország fejlődési potenciálja. A gazdasági erőforrásokhoz, rendelkezésre álló földterülethez vagy tőkeállományhoz mért relatív túlnépesedés szintén problémákat, társadalmi feszültségeket szülhet. A demográfiai trendek általában hosszabb időtávban vizsgálhatóak, mert bár egyedi események – nagy háborúk, járványok, esetleg politikai döntések – befolyásolhatják, a népesedés alakulása mégis elsősorban a társadalom egyes tagjainak házasodási, gyermekvállalási gyakorlatától, migrációs döntéseitől, illetve az egyének egészségi állapotát meghatározó tényezőktől függ. A népesedés szempontjából fontos hatóerők, amellett, hogy politikai eszközökkel részben, vagy csak kismértékben befolyásolhatóak, általában hosszabb távon érvényesülnek, és csak aránylag lassan történik bennük változás.