É. Kiss Katalin, Gerstner Károly, Hegedűs Attila

Fejezetek a magyar nyelv történetéből


Az ősmagyar kor

Az ősmagyar kor mintegy két évezredét elsősorban mint a nyelvi egység létrejöttét kell tekintenünk. A szétszórt, nagy területen elterjedt halászó, vadászó, gyűjtögető életforma jellemezte, „a vadság felső fokán álló” nép lassanként áttér egy nomád, lovas életformára (meg- és eltanulva, kialakítva hozzá ennek a szellemi és anyagi kultúrának a fogalomkészletét és nyelvi kifejezőeszközeit), egyre inkább népi–politikai egységbe tömörül, s a honfoglalás korába érve számottevő nyelvjárási különbségek már nem jellemzik. Ám ebben a közel két évezrednyi időben olyan mélyreható változások történtek a grammatikában is, mint az igeragozás részben máig élő formáinak kialakulása, a mondatstruktúra átalakulása, a névutók grammatikalizálódása, a mássalhangzók rendszerének átalakulása stb. Ezek a folyamatok nagy időhatárok között, esetenként egymással szembenálló újítások küzdelme árán véglegesedtek (vö. például a medializáció és a határozottságra törekvés egymásnak feszülő tendenciáját az igeragozásban: III. 6.3.3.2.).

Fejezetek a magyar nyelv történetéből

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 247 6

Hivatkozás: https://mersz.hu/e-gerstner-hegedus-fejezetek-a-magyar-nyelv-tortenetebol//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave