Környei Ágnes

Emberi jogok a nemzetközi kapcsolatokban

Nem állami szereplők

Már a vesztfáliai állam kialakulása előtt is léteztek nem állami szereplők (pl. a katolikus egyház, a szervezett bűnözés), sőt hálózataik (pl. pártok „internacionáléi”, multinacionális vállalatok) is már évtizedekkel ezelőtt kialakultak. Kifejezetten az emberi jogok (női választójog) terén az első transznacionális kapcsolatokkal is rendelkező szereplők a XIX. század második felében alakultak meg. A II. világháború után, a kétpólusú világ nem segítette a nemzetközi szintű megjelenésüket, viszont a nyugati országokban a szakértői csoportok (think tankek), NGO-k szerepe folyamatosan nőtt a nemzetközi normák létrehozásában és terjesztésében. A bipoláris világrend bukásával rohamosan megnőtt a transznacionális szereplők száma, és tágult tevékenységük földrajzi hatóköre is. A technikai és a gazdasági fejlődés pedig a már létező transznacionális hálózatok formáit bővítette, mobilizálhatóságukat és láthatóságukat növelte.

Emberi jogok a nemzetközi kapcsolatokban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 260 5

Jogtudomány PPKE BTK jegyzetek

A jegyzet kizárólag a nemzetközi emberi jogokkal, azaz az egyének és csoportok nemzetközileg elismert jogaival, e normák előmozdítását segítő mechanizmusokkal foglalkozik. Tárgyalja az emberi jogok fejlődést abból a szempontból, hogy az miként fogalmazódott meg, tartalmában hogyan bővült, illetve földrajzilag hogyan terjedt el.

A XX. századig nem voltak nemzetközi normák arra, hogyan kell az államoknak bánniuk saját állampolgáraikkal, azt az államok kizárólagos belső joghatósági körébe tartozónak tekintették. Nem volt nemzetközi jogi alap, hogy más államok közbenjárjanak vagy beavatkozzanak más állam állampolgárai érdekében. A Nemzetközi Emberi Jogi Törvény megszületése óta viszont részletes egyetemes jogalkotás folyik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kornyei-emberi-jogok-a-nemzetkozi-kapcsolatokban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero