Az 1990-es Párizsi Csúcs eredményeként jött létre az EBEÉ Parlamenti Közgyűlése is. 1991. április elején Madridban ültek össze az EBEÉ-tagállamok parlamenti képviselői, és megfogalmazták az alapvető eljárási szabályokat, munkamódszereket, mandátumokat stb. Első éves rendes ülésére 1992. július 5-én, Budapesten ült össze a 245 parlamenti képviselő 34 ország képviseletében (ma 320 képviselő 56 ország képviseletében). Évente egyszer ülnek össze a Titkárság segítségével Koppenhágában. A hivatalban levő elnök rendszeres kapcsolatban van a Parlamenti Közgyűléssel, és informálja az EBESZ munkájáról a testületet. A Közgyűlés három bizottságot hozott létre gyakorlatilag a Helsinki Záróokmány kosarait követve, így a demokráciáért, emberi jogokért és humanitárius kérdésekért felelős bizottság a harmadik kosárban megfogalmazott és a későbbi dokumentumokban továbbfejlesztett ügyekkel foglalkozik. Ezek a bizottságok összefoglaló jelentéseket és határozattervezeteket készítenek a plenáris ülés számára. A Közgyűlés határozatait eljuttatja a Miniszteri Tanácshoz, a hivatalban levő elnökhöz és az aláíró országok nemzeti parlamentjeihez. Az EBESZ keretében vállalt emberi jogi kötelezettségek támogatására és kikényszerítésére a Közgyűlés kifejlesztett egy programot a választások monitorizálására a volt Szovjetunió és Kelet-Európa újonnan létrejött demokráciáiban. 2004 és 2009 között pl. 38 misszióban közel 1500 parlamenti képviselő követte nyomon az egyes választásokat. Egy ilyen látogatás után rendszerint a Közgyűlés jelentést bocsát ki, amely a politikai és jogi háttérről, valamint a választások demokratikus jellegéről tájékoztat. A párbeszéd és a parlamenti demokrácia támogatására a Közgyűlés speciális missziókat is küld kritikus vagy válságos területekre. A Közgyűlés nem kormányközi jellege döntő szerepet játszik ilyenkor, persze a hazájukban magas tisztséget betöltő parlamenti képviselők meglehetősen nagy hatást tudnak kifejteni hazai parlamentjükben is.