Környei Ágnes

Emberi jogok a nemzetközi kapcsolatokban


Emberi jogi egyezmények

A tagállamok belső demokratikus deficitjén túl az egyik legnagyobb regionális probléma a migráció kérdése. A berlini fal leomlása után, a Szovjetunió felbomlásával a nyugati államok hatalmas menekültinvázióra számítottak, és megszigorították határaikat. A nyugati irányú tömeges mozgások elmaradtak, viszont a volt tagországok között és azon belül óriási mozgások voltak megfigyelhetők. 1989 után kb. 9 millió ember, a régió minden 30. lakója hagyta el lakóhelyét többnyire akaratán kívül, és ez az adat nem tartalmazza azokat, akik tisztán gazdasági okokból költöztek el, sem azokat a katonákat és egyéb civileket, akik a nem FÁK-tagországokból költöztek haza.

Emberi jogok a nemzetközi kapcsolatokban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 260 5

A jegyzet kizárólag a nemzetközi emberi jogokkal, azaz az egyének és csoportok nemzetközileg elismert jogaival, e normák előmozdítását segítő mechanizmusokkal foglalkozik. Tárgyalja az emberi jogok fejlődést abból a szempontból, hogy az miként fogalmazódott meg, tartalmában hogyan bővült, illetve földrajzilag hogyan terjedt el.

A XX. századig nem voltak nemzetközi normák arra, hogyan kell az államoknak bánniuk saját állampolgáraikkal, azt az államok kizárólagos belső joghatósági körébe tartozónak tekintették. Nem volt nemzetközi jogi alap, hogy más államok közbenjárjanak vagy beavatkozzanak más állam állampolgárai érdekében. A Nemzetközi Emberi Jogi Törvény megszületése óta viszont részletes egyetemes jogalkotás folyik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kornyei-emberi-jogok-a-nemzetkozi-kapcsolatokban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave