Környei Ágnes

Emberi jogok a nemzetközi kapcsolatokban


Intézményi párhuzamosság

Feltűnő, hogy az ismertetett szervezetek között mind tagság, mind a védett jogok tekintetében átfedések mutathatók ki. Koncentrikus körökként ábrázolva az Európai Uniónál nagyobb kör az Európa Tanács, és ennél is nagyobb az EBESZ. A FÁK kihasítva egy darabot az Európa Tanácsból az EBESZ körében ábrázolható. Ez az egymásra épülés nemcsak a tagság körét jelzi, de az átlagos gazdasági, társadalmi fejlettséget is. Az emberi jogok szempontjából a legátfogóbb rendszer az Európa Tanácsé, de az Európai Unió csatlakozása az EJEE-hez, a homogenizáció az emberi jogi normák terén az EU-n belül és a külpolitikában komoly normaaktivista szerepet ad nemzetközi szinten az Uniónak. Az EBESZ viszont sokszínű tagsága és történelmi múltja miatt az államok közötti vitákra koncentrál, a kisebbségi problémák megoldásában aktív.

Emberi jogok a nemzetközi kapcsolatokban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 260 5

A jegyzet kizárólag a nemzetközi emberi jogokkal, azaz az egyének és csoportok nemzetközileg elismert jogaival, e normák előmozdítását segítő mechanizmusokkal foglalkozik. Tárgyalja az emberi jogok fejlődést abból a szempontból, hogy az miként fogalmazódott meg, tartalmában hogyan bővült, illetve földrajzilag hogyan terjedt el.

A XX. századig nem voltak nemzetközi normák arra, hogyan kell az államoknak bánniuk saját állampolgáraikkal, azt az államok kizárólagos belső joghatósági körébe tartozónak tekintették. Nem volt nemzetközi jogi alap, hogy más államok közbenjárjanak vagy beavatkozzanak más állam állampolgárai érdekében. A Nemzetközi Emberi Jogi Törvény megszületése óta viszont részletes egyetemes jogalkotás folyik.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kornyei-emberi-jogok-a-nemzetkozi-kapcsolatokban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave