Radetzky András

Médiaetika és médiajog


Az elektronikus média intézményi szabályozása

A sajtószabadság alapvető feltétele annak, hogy a társadalom tagjai tájékozottak legyenek a közügyekről, ez alapján pedig véleményt alkothassanak, illetve azt kinyilváníthassák. Pogácsás Anett szerint a sajtó szabadságának biztosításával a jogalkotó arra is törekszik, hogy a társadalom tagjai számára megfelelő fórum álljon rendelkezésre a nyilvánosság előtti megnyilatkozásokhoz. Így tehát az államra hárul az a feladat, hogy a sajtópiac szereplői számára jogokat és kötelezettségeket határozzon meg. Ezáltal kell megteremtenie a polgárok hatalomba való beleszólásának lehetőségét is (Pogácsás, 2014: 97–98.). A média működését felügyelő és szabályozó intézményrendszerek (médiahatóság, közmédia felügyeleti testületei, elnökök, vezérigazgatók stb.) meglehetősen vegyes képet mutatnak a modern polgári demokratikus államokban. Egyes országokra (többnyire nagyobb demokratikus hagyományokkal rendelkező államok) a jogi szabályozás hiánya, de legalábbis minimális szabályozási joganyag jellemző erős önszabályozás, szokásjog, íratlan szabályok mellett. Máshol nagyon is részletes jogi normák és ezek mentén működő intézményrendszer jellemzi az adott médiarendszert. Ezekre az államokra általában jellemző, hogy a joganyagot megalkotó politikai alrendszer tagjai alapvetően a minél nagyobb befolyás és ellenőrzés megtartásában érdekeltek, így a médiajog nem ritkán a politikai hatalom megtartásának az eszközévé válik. A befolyás mértéke függ az adott állam történelmi hagyományaitól, a politikai alrendszer rekurzivitásra való képességétől, de a társadalom hatalommal szembeni érdekérvényesítési képességétől is. Zsolt Péter ennek kapcsán rámutat, hogy az esetek sajnos ritkán szólnak ilyen önkéntes politikai belátásról. Szerencsésebb országokban inkább a civil társadalom kényszeríti ki a politikai alrendszerből az önkorlátozást:

Médiaetika és médiajog

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 263 6

A Médiaetika és médiajog c. egyetemi jegyzet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán több mint tíz évvel ezelőtt tanrendbe iktatott azonos nevű előadásának anyagát öleli fel. Az egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Intézete társadalomtudományi részdiszciplínaként tekint a kommunikációra. Ennek megfelelően ez a jegyzet sem a jogtudománytól elsősorban elvárt vagy megszokott megközelítésben és alapossággal tárgyalja a fenti ismeretanyagot, hanem sokkal inkább egy, az emberi kommunikációt, ennek részeként pedig a médiát, a társadalmat egységesen, ugyanakkor széles összefüggésben szemlélő hagyomány mentén. Mind a médiajognak, mind a médiaetikának ma már meglehetősen bő szakirodalma van idehaza is. Ez a könyv nem próbálkozik meg egyik terület teljes feltérképezésével sem, szerzője önkényesen válogat – hasonlatosan ahhoz, ahogy az újságíró napi munkája során próbálja leegyszerűsíteni a bonyolult társadalmi valóságot. A munka elsősorban azokra a területekre fókuszál, amelyek a leendő újságírók, nyilvános kommunikációt hivatásszerűen művelni vágyók számára elengedhetetlenül fontos.

Hivatkozás: https://mersz.hu/radetzky-mediaetika-es-mediajog//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave