Kiss Judit (szerk.)

Stratégiaváltás a világgazdaságban


Bevezetés

A tanulmány Japán gazdasági növekedésével foglalkozik, annak belső, illetve külső kereslet általi vezéreltségét vizsgálja. A kelet-ázsiai országok közül Japán volt az első, amely a II. világháború után rendkívül gyors gazdasági növekedést ért el az exportorientált iparosítási stratégiájának köszönhetően, és az 1970-es évekre felzárkózott a fejlett nyugati országok mellé. Japán évtizedek óta a világgazdaság egyik vezető feldolgozóipari termelőjének és exportőrének számít. A tanulmány elsősorban a japán gazdasági növekedés elmúlt másfél évtizedére koncentrál, amelyet a következő három szakaszra bontva tárgyal: (1) tartós, de alacsony gazdasági növekedés (2002–2007), (2) a globális pénzügyi és gazdasági válság hatása, majd a kilábalás (2008–2010), (3) a válság utáni tendenciák és kilátások. Az előbb említett időszak megfelelő vizsgálatához azonban elengedhetetlenül fontos az előzmények, vagyis a japán gazdaság gyors növekedési korszakának, majd az eszközpiaci buborék kipukkanását (1991) követő stagnálásának bemutatása. A tanulmány alapvető célja kettős, egyrészt ismertetni a gyenge belső kereslet okait, másrészt megvizsgálni a külső keresletben rejlő növekedési lehetőségek alakulását a világgazdasági válság hatásának függvényében. Mindemellett elemezni kívánjuk a japán kormány legújabb (2012-ben meghirdetett) abenomics-ra keresztelt növekedési stratégiájában kirajzolódó irányvonalakat.

Stratégiaváltás a világgazdaságban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 268 1

A gazdasági növekedés mind a közgazdaságtan, mind az általános közvélemény számára az egyik legfontosabb és leginkább vitatott téma. A növekedési stratégia ezért a gazdaság- és külgazdaság-politika egyik központi kérdése. Vajon az exportorientáció vagy a belső kereslet növelése segítette/segíti-e jobban a növekedés beindítását a 2008-as világgazdasági válságot követően?

E könyv hat ország – Brazília, Dél-Korea, India, Japán, Kína és Törökország – exportösztönző és importhelyettesítő gazdaságpolitikáiról ad kiváló elemzést. A következtetések a döntéshozók és a gazdaságpolitika alakítói számára egyaránt hallatlanul érdekesek és tanulságosak. Bár Magyarország mint EU-tagállam sajátos helyzetben van az elemzett hat országhoz képest, az egyes tanulmányok tanulságai teljes mértékben relevánsak a magyar gazdaságpolitika szempontjából is. A kérdést érintő gazdag irodalom alapos feldolgozása a szűkebb szakmai érdeklődők számára is hasznos és érdekes olvasmány.

Palánkai Tibor, akadémikus

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiss-strategiavaltas-a-vilaggazdasagban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave