Kiss Judit (szerk.)

Stratégiaváltás a világgazdaságban


A dél-koreai gazdaság növekedési problémái

A globális pénzügyi és gazdasági válságot követően Dél-Korea gazdasági növekedése a külső kereslet – mind a fejlett országok (USA, EU), mind Kína – oldaláról számos nehézséggel néz szembe. Dél-Korea legnagyobb export piaca Kína (32%), az Egyesült Államok (13,8%) és az EU (9,1%). Kína mellett a többi délkelet- és északkelet-ázsiai ország96 további 25 százalékkal részesedik Dél-Korea exportjából. A dél-koreai gazdaság erőteljesen integrálódott a globális értékláncokba. Exportjának 67,9 százalékát köztes termékek (félkész termékek, alkatrészek) teszik ki. Első számú exportpiaca, Kína esetében a köztes termékek exporton belüli aránya még ennél is magasabb, 76,6 százalék, amely Kína kelet-ázsiai termelési hálózatokban betöltött összeszerelő központ szerepére utal.97, 98 A Kínába befektető dél-koreai vállalatok export platformként használják Kínát, ahonnan a köztes termékekből előállított termékeket harmadik országba (jellemzően az USA-ba, az EU-ba és Japánba) vagy Dél-Koreába exportálják (Cheong, 2007). (A dél-koreai köztes termékeket maguk a kínai vállalatok és más országokból származó transznacionális vállalatok is felhasználják a kínai termelésükben, amelyből előállított termékek a fentebb már említett piacokra kerülnek.) Különösen a 2009-es globális válság óta figyelhető meg, hogy egyre több Kínába befektető dél-koreai vállalat a helyi piacra termel, vagyis Kína fogyasztói piac szerepe erősödik (Kwak, 2016).

Stratégiaváltás a világgazdaságban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 268 1

A gazdasági növekedés mind a közgazdaságtan, mind az általános közvélemény számára az egyik legfontosabb és leginkább vitatott téma. A növekedési stratégia ezért a gazdaság- és külgazdaság-politika egyik központi kérdése. Vajon az exportorientáció vagy a belső kereslet növelése segítette/segíti-e jobban a növekedés beindítását a 2008-as világgazdasági válságot követően?

E könyv hat ország – Brazília, Dél-Korea, India, Japán, Kína és Törökország – exportösztönző és importhelyettesítő gazdaságpolitikáiról ad kiváló elemzést. A következtetések a döntéshozók és a gazdaságpolitika alakítói számára egyaránt hallatlanul érdekesek és tanulságosak. Bár Magyarország mint EU-tagállam sajátos helyzetben van az elemzett hat országhoz képest, az egyes tanulmányok tanulságai teljes mértékben relevánsak a magyar gazdaságpolitika szempontjából is. A kérdést érintő gazdag irodalom alapos feldolgozása a szűkebb szakmai érdeklődők számára is hasznos és érdekes olvasmány.

Palánkai Tibor, akadémikus

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiss-strategiavaltas-a-vilaggazdasagban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave