Kiss Judit (szerk.)

Stratégiaváltás a világgazdaságban


Következtetések

Az exportorientált iparfejlesztési stratégia támogatásával Dél-Korea három évtized (1960–1990) alatt olyan gyors gazdasági szerkezetváltáson ment keresztül, ami más fejlett ipari országoknak majdnem egy évszázad alatt sikerült. Agrárországból fejlett ipari országgá vált. Dél-Korea rendkívül gyors gazdasági növekedése az 1997–1998-as ázsiai pénzügyi válságot követően – elsősorban a gyenge belső kereslet (lakossági fogyasztás, vállalati beruházások) következtében – kezdett el lassulni. Ettől az időszaktól kezdve a dél-koreai gazdaság növekedését teljesen az export szektor hajtotta. A dél-koreai gazdaság még nyitottabbá vált. Az export/GDP arány emelkedett és a válság előtt már 50 százalék körül járt. Az exportorientált növekedési stratégia segítette Dél-Koreát az ázsiai pénzügyi válságból való gyors kilábalásban. Viszont ugyanez a stratégia egyben még sebezhetőbbé tette a dél-koreai gazdaságot a 2008–2009-es globális válságban. A dél-koreai gazdaságnak ugyan sikerült elkerülnie a recessziót, de növekedési üteme még inkább lelassult, amely már nemcsak a belső keresleti problémáknak, hanem a dél-koreai export felvevő piacai (Kína, USA és EU) által támasztott külső kereslet meggyengülésének is betudható volt. A világgazdasági válság idején hatalmon lévő Li-kormány intézkedései még erőteljesen az exportra és a csebolokra alapozott növekedési stratégiát tükrözték. Majd a Pak-kormány és még inkább a 2017-ben hatalomra lépő Mun-kormány sokkal inkább a belső kereslet problémáinak megoldására helyezte a hangsúlyt. Intézkedéseik a lakossági fogyasztás és a vállalati befektetések ösztönzésére irányultak/irányulnak. Az előbbi esetében rendkívül fontos kérdés a lakosság jövedelmi helyzetének javítása, például a duális munkaerőpiaci struktúra megszüntetésével és a szociális háló kiszélesítésével. De a háztartások fogyasztására ösztönzőleg hathatnak az adósságstruktúrájuk javítására irányuló kormányzati lépések is. A befektetések növelését a dél-koreai kormányok a kis- és közepes vállalatoktól és az új, innovatív vállalatok indításától várják. Különböző deregulációs intézkedések születtek a befektetési környezet fejlesztése érdekében, amelyek a kis- és közepes vállalatok befektetéseinek minőségi és mennyiségi javulását segíthetik elő (különösen a szolgáltató szektorban). A kormányzati intézkedések kínálati oldalról a termelékenység növelését célozzák meg – többek között – modern szolgáltató ágazatok (pl. egészségügy, oktatás, pénzügyi szolgáltatások) fejlesztésével. Emellett a kormányok támogatják a legújabb ICT-technológiák terjedését az iparban, amelyek olyan új növekedési ágazatokat teremtenek, mint például okos autók, drónok gyártása.

Stratégiaváltás a világgazdaságban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 268 1

A gazdasági növekedés mind a közgazdaságtan, mind az általános közvélemény számára az egyik legfontosabb és leginkább vitatott téma. A növekedési stratégia ezért a gazdaság- és külgazdaság-politika egyik központi kérdése. Vajon az exportorientáció vagy a belső kereslet növelése segítette/segíti-e jobban a növekedés beindítását a 2008-as világgazdasági válságot követően?

E könyv hat ország – Brazília, Dél-Korea, India, Japán, Kína és Törökország – exportösztönző és importhelyettesítő gazdaságpolitikáiról ad kiváló elemzést. A következtetések a döntéshozók és a gazdaságpolitika alakítói számára egyaránt hallatlanul érdekesek és tanulságosak. Bár Magyarország mint EU-tagállam sajátos helyzetben van az elemzett hat országhoz képest, az egyes tanulmányok tanulságai teljes mértékben relevánsak a magyar gazdaságpolitika szempontjából is. A kérdést érintő gazdag irodalom alapos feldolgozása a szűkebb szakmai érdeklődők számára is hasznos és érdekes olvasmány.

Palánkai Tibor, akadémikus

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiss-strategiavaltas-a-vilaggazdasagban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave