Az összevont Fe-C állapotábrán bejelöltük a megfelelő C-tartalomnak és hőmérsékletnek megfelelő koordinátákat (2.23. ábra). A 0,6% C-tartalom és 800 °C által kijelölt koordináta egyfázisú, míg a 20°C által kijelölt kétfázisú területbe esik. Az ilyen összetételnek megfelelő ötvözetben, a hűlés során, a GOS görbe és a PSK izoterma által határolt hőmérsékletközben γ-Fe→α-Fe allotrop átalakulás zajlik, vagyis proeutektoidos ferrit keletkezik az ausztenitből. Ennek mennyisége a PSK izotermán, a mérlegszabálynak megfelelően (l. a zölddel jelölt kónódát) kisebb, mint az ausztenité. A PSK izotermán az ausztenit az eutektoidos átalakulásban (γ-Fe↔α-Fe+Fe3C) perlitté alakul át. Mivel a kiindulási ausztenit mennyisége nagyobb volt, mint a proeutektoidos ferrité, az eutektoidos átalakulás után a perlit mennyisége a legnagyobb. Az 1,8% C-tartalom 800 °C-on és 20 °C-on is kétfázisú területre esik a stabil fázisdiagramban. Az ilyen összetételnek megfelelő ötvözetben, a hűlés során, az S’E’ görbe és a P’S’K’ izoterma által határolt hőmérsékletközben (proeutektoidos) szekunder grafit válik ki az ausztenitből. Ennek mennyisége 800 °C-on, a mérlegszabálynak megfelelően (l. a kékkel jelölt kónódát) kisebb, mint az ausztenité. A kiválási folyamat a P’S’K’ izotermáig folytatódik, de a szekunder grafit mennyisége ezen a hőmérsékleten is kisebb, mint az ausztenité. A P’S’K’ izotermán az ausztenit az eutektoidos átalakulásban (γ-Fe↔α-Fe+grafit) α-Fe-at és grafitot tartalmazó eutektoidos szövetelemmé alakul át. Mivel a kiindulási ausztenit mennyisége nagyobb volt, mint a szekunder grafité, az eutektoidos átalakulás után az α-Fe és grafit eutektoidmennyisége a legnagyobb. A PSK és P’S’K’ alatt kiváló tercier szövetelemek mennyisége mindkét esetben elhanyagolható. Ennek megfelelően a fázisok és a szövetelemek a táblázatban megtalálhatók.