Tartalomjegyzék

• Európai és magyar összehasonlító munka- és közszolgálati jog
• Impresszum
• Előszó
• chevron_rightI. rész: A munkajogi szabályozás eredete, rendszere és alapelvei
  • chevron_rightI. fejezet: Kiindulás, rendszertani kérdések és történelmi tapasztalatok
    • 1. § A munkajog jogági hovatartozása és pozitív jogi megjelenítése
    • 2. § A munkajog kialakulása és szabályozásának fejlődése Európa II. világháború utáni kettéosztásáig
    • 3. § A közép-kelet-európai és a magyar munkajogfejlődés a II. világháborút követő szocialista-kommunista hatalomátvétel után
    • 4. § A rendszerváltás hatása a közép-kelet-európai térség munkajogára
    • 5. § A nyugat-európai munkajogi szabályozás alakulásának rövid áttekintése
    • chevron_right6. § Munkajogi jogforrások: az európai és a magyar munkajog forrásai
      • 1. A munkajog európai uniós forrásainak jellege
      • 2. A munkajog hazai jogforrásainak jellege
      • 3. A magyar munkajogi szabályok hatálya
    • chevron_right7. § A munkajogi jognyilatkozatok, érvényük és hatályuk ideje
      • 1. A munkajogi jognyilatkozatok megtétele a polgári jogi dogmatika tükrében
      • 2. A munkajogi jognyilatkozat-tétel az új Mt., az új Ptk., valamint az európai jog szabályai és a jogalkalmazási gyakorlat tükrében
      • 3. A munkajogi jognyilatkozat és aktus érvénytelensége
      • 4. Határidő-számítás és elévülés
    • 8. § A mai magyar munkajog megreformálásának menete és állása – kodifikáció vagy részletszabályozás
    • chevron_right9. § A közalkalmazotti, a köztisztviselői és a gazdasági „munkatörvények” egymáshoz és a Ptk.-hoz való viszonya
      • 1. A közalkalmazotti, a köztisztviselői és a gazdasági munkatörvény egymáshoz való viszonya
      • 2. A munkajogi és közszolgálati jogi szabályozás viszonya a Ptk.-hoz
    • 10. § Levonható elvi következtetés a munkajogi szabályozás jellegére – egységesítés európai uniós szinten
    • Jegyzetek
    • A témához tartozó források és irodalom
  • chevron_rightII. fejezet: A munkával összefüggő szociális és egyéni alapjogok, szabályozási elvek
    • 1. § A magyar szabályozás elvei és az Európai, valamint a Bizottsági Szociálcharta
    • 2. § A Polgári Törvénykönyvre való utalás kérdése
    • 3. § A munkajog alapelveinek strukturális áttekintése
    • chevron_right4. § A diszkrimináció kérdése a kollektív és az egyéni munkajogi kapcsolatokban
      • 1. A negatív diszkrimináció nyugat-európai jogi szabályozása
      • 2. A negatív diszkrimináció magyar szabályozásának koncepciója
      • chevron_right3. Az esélyegyenlőség és a pozitív diszkrimináció az uniós és a magyar szabályozásban
        • 3.1. Az esélyegyenlőség és az előnyben részesítés fogalma és viszonyuk egymáshoz
        • 3.2. Az előnyben részesítés hagyományos értelemben
        • 3.3. Az előnyben részesítés jogi szabályozása és rendszere az EU Irányelvekben
        • 3.4. Az esélyegyenlőség követelményének megsértése a védett tulajdonságok tükrében
      • 4. A diszkriminációs tilalom betartásának ellenőrzési lehetősége
    • 5. § A munkaügyi viták elvi kérdései
    • 6. § A munkaügyi szakigazgatás intézménye és hovatartozása
    • 7. § Néhány észrevétel a nyugat-európai és a magyar munkajogi szabályozás rendszeréhez
    • Jegyzetek
    • A témához tartozó források és irodalom
• chevron_rightII. rész: Az individuális munkajog
  • chevron_rightIII. fejezet: Az individuális munkaviszonyba tartozó és szabályozandó jogintézmények
    • 1. § A gazdasági (magán-) munkajogban
    • chevron_right2. § A közszolgálati jogban
      • 1. A főbb nyugat-európai megoldások
      • 2. A magyar közszolgálati jog jellege
    • Jegyzetek
  • chevron_rightIV. fejezet: Az individuális munkajog (munkaszerződés) és a közszolgálat jogi szabályozásának jogforrási szerkezete
    • chevron_right1. § Az individuális munkaviszony jogi szabályozásának jogforrási szerkezete
      • 1. A szabályozás szerkezete a nyugat-európai államokban
      • 2. A mai magyar és közép-kelet-európai munkajog szabályozásának jogforrási szerkezete
    • chevron_right2. § A közszolgálati jogviszony szabályozásának jogforrási szerkezete
      • 1. A nyugat-európai megoldások
      • 2. A magyar megoldás főbb jellemzői
    • 3. § Az individuális munkajogi szabályozás átalakulásának főbb irányvonalai a közép-kelet-európai régió többi államában
    • Jegyzetek
  • chevron_rightV. fejezet: A munkaviszony szereplői (jogalanyai)
    • chevron_right1. § A gazdasági munkajogviszonyban
      • 1. A munkavállaló
      • 2. A munkáltató
    • chevron_right2. § A közszolgálati viszony szereplői
      • 1. A közalkalmazó
      • 2. A közalkalmazott és a köztisztviselő
      • 3. A köztisztviselők kategorizálása
      • 4. A közszolgálattal összefüggő adatkezelés és a közszolgálati nyilvántartás
    • 3. § A munkáltatói oldalon bekövetkező jogutódlás
    • Jegyzetek
    • A témához tartozó források és irodalom
  • chevron_rightVI. fejezet: A munkaviszony létesítése – a munkaszerződés
    • 1. § A munkaszerződés jellege, formája és tartalma
    • chevron_right2. § A munkaszerződés időtartama
      • 1. A határozatlan és a meghatározott időre vagy munkára szóló megállapodás
      • 2. A részmunkaidős foglalkoztatási szerződés
      • 3. A munkaviszonyt palástoló kényszervállalkozási / megbízási szerződés
      • 4. A próbaidő-kikötés, próbamunka
      • 5. A munkaszerződés rugalmasítása
    • 3. § A pályázat és a választás
    • 4. § A munkaszerződés megkötésével és a további jogviszonnyal kapcsolatos kötelezettségek
    • 5. § A közalkalmazotti és a köztisztviselői jogviszony létesítésének feltételei és módjai
    • 6. § A munkaviszony keletkezése és a munkaszerződés a közép-kelet-európai régió államaiban
    • Jegyzetek
    • A témához tartozó források és irodalom
  • chevron_rightVII. fejezet: A munkaviszony szerződéses módosítása
    • 1. § A munkaszerződés módosításának főbb esetei a nyugat-európai államok gyakorlatában
    • 2. § A munkaszerződés módosításának főbb esetei az új magyar jogi szabályozásban
    • chevron_right3. § A munkaszerződés ideiglenes módosításának sajátos esete: átirányítás, helyettesítés, kiküldetés és a kirendelés-átengedés, valamint a posting
      • chevron_right1. A munkaviszony átirányítással (helyettesítéssel, kiküldetéssel) és kirendeléssel / átengedéssel történő átmeneti módosításának problémaköre
        • 1.1. A korábbi Mt. szerinti szabályozás
        • 1.2. Az új Mt. szerinti szabályozás
        • 1.3. A régi és az új szabályozás értékelése
        • 1.4. A munkaszerződés módosulása munkáltatói jogutódlás következtében
    • 2. § A közszolgálati jogviszony módosítása
    • Jegyzetek
    • A témához tartozó források és irodalom
  • chevron_rightVIII. fejezet: A munkavégzés szabályai – munkáltatói, valamint munkavállalói jogok és kötelezettségek
    • 1. § A jogi szabályozás rendszere
    • chevron_right2. § A jogok és a kötelezettségek viszonya
      • 1. A munkáltató kötelezettségei a munkavállalóval szemben
      • 2. A munkavállaló kötelezettségei a munkáltatóval szemben
      • 3. Összegzés
    • 3. § Jogok és kötelezettségek a közszolgálatban
    • 4. § A munkaviszony tartalma, versenytilalom és felelősség vázlata a közép-kelet-európai posztkommunista államokban
    • Jegyzetek
    • A témához tartozó források és irodalom
  • chevron_rightIX. fejezet: A munkaidő, a pihenőidő és a szabadság rendezése
    • chevron_right1. § A munkaidő
      • chevron_right1. A munkaidő rendezése az Európai Unió és az EFTA tagállamai körében, kitekintéssel az USA jogára
        • 1.1. Az Európai Uniós normák – általános alapvetés
        • chevron_right1.2. A munkaidő szabályozása az EU tagállamaiban
          • 1.2.1. Régi tagállamok
        • 1.3. A munkaidőkerettel kombinált modell
        • 1.4. Munkaidő, túlmunka, pihenőnapon és kiküldetés, valamint átirányítás során végzett munka a posztkommunista országokban
      • chevron_right2. A munkaidő szabályozása az új magyar Mt.-ben
        • 2.1. A munkaidő alaptípusú szabályozása
        • 2.2. Munkaidőkerettel kombinált hazai modell
        • 2.3. A készenlét, a készenléti jellegű munka és az ügyelet
        • 2.4. A védett munkavállalói csoportokra vonatkozó előírások
        • 2.5. Munkaidő-beosztás közlése és változtatása általában és több műszak esetén
    • chevron_right2. § A pihenőidő európai uniós, tagállami és hazai rendezése
      • 1. Az uniós komplex rendezés
      • 2. A két munkanap közötti pihenőidő
      • 3. A munkaközi szünet
      • 4. A heti szabadidő és a munkaszüneti napok
    • chevron_right3. § A szabadság
      • 1. A szabadság mértékének és kiadásának rendezése az Európai Unió tagállamaiban
      • chevron_right2. A szabadság rendezése az új magyar munkajogban
        • 2.1. A rendes szabadság
        • 2.2. A rendkívüli szabadság
      • 3. A részmunkaidő
    • chevron_right4. § A munkaidő, a pihenőidő és a szabadság rendezése a közalkalmazotti és a közszolgálati jogviszonyban
      • 1. Rendezés a közalkalmazotti jogviszonyban
      • 2. Rendezés a köztisztviselői jogviszonyban
    • Jegyzetek
    • A témához tartozó források és irodalom
  • chevron_rightX. fejezet: A munka díjazásának rendszere – a munkabér
    • chevron_right1. § A munka díjazásának rendszere az Európai Unió tagállamai körében
      • 1. Az EU régi tagállamainál
      • 2. Az EU új tagállamainál
    • 2. § A munka díjazásának magyar jogi szabályozása
    • chevron_right3. § A közszolgálati előmeneteli, besorolási és illetményrendszer
      • chevron_right1. A közalkalmazott előmeneteli, besorolási és illetményrendszere
        • 1.1. Fizetési osztályok és fokozatok
        • 1.2. Szakképestés, kumuláció
        • 1.3. Illetménykiegészítés
      • chevron_right2. A köztisztviselői előmeneteli, besorolási és illetményrendszer
        • 2.1. A besorolási rendszer szerkezete
    • 4. § A munkabér és illetmény védelmének a magán- és közszolgálatban egységesen érvényesülő szabályai
    • 5. § Ingyenes, szívességi jellegű munkavégzés
    • Jegyzetek
    • A témához tartozó források és irodalom
  • chevron_rightXI. fejezet: A munkajogi felelősség rendszere és tartalma
    • 1. § A fegyelmi felelősség és a kártérítési felelősség kodifikációs sorsa, valamint a két felelősség jogdogmatikai alapja
    • chevron_right2. § A munkavállalót terhelő kártérítési felelősség
      • chevron_right1. A munkavállaló kártérítési felelősségének főbb formái és szabályozása a nyugat-európai jogban
        • 1.1. Általános kártérítési felelősség
        • 1.2. Hiányfelelősség
      • chevron_right2. A munkavállaló felelőssége az általa okozott kárért a munkáltató közvetlen irányítása mellett végzett munka során, a magyar jog szerint
        • 2.1. A munkajogi felelősség rendszere
        • 2.2. A munkavállalói felelősség korábbi és új szabályainak kritikai jellegű összehasonlítása
      • 3. A munkavállaló felelőssége a saját szervezésű, közvetlenül nem irányított munkavégzés során okozott kárért
      • 4. A kizárólagos őrizetben álló vagyontárgyakért fennálló munkavállalói felelősség
      • 5. A munkavállalói biztosíték
      • 6. A kártérítési, illetve a hiánymegtérítési igény érvényesítése
      • 7. A munkavállalót terhelő kártérítést befolyásoló külső tényezők
    • chevron_right3. § A munkáltatót terhelő kártérítési felelősség
      • 1. A munkajogi kárfelelősség szabályozásának elvei és rendszere
      • 2. A munkáltatónak a munkavállaló irányában fennálló speciális veszélyes üzemi jellegű felelőssége az új Mt. hatálybalépése után
      • 3. A munkáltatónak a munkavállaló által a munkahelyre bevitt tárgyaiért fennálló felelőssége
      • 4. Közös enyhítő szabály a 2. és 3. pontban foglalt felelősségi alakzatra
      • 5. A munkáltató kifelé jelentkező felelőssége a munkavállaló által okozot károkért, valamint felelőssége a munkavállalót kívülállók részéről érő károkért
    • chevron_right4. § A közalkalmazotti és köztisztviselői felelősség
      • 1. A fegyelmi felelősség
      • 2. A közszolgáló speciális kártérítési felelőssége
      • 3. A foglalkoztató felelőssége
      • 4. Kitekintés a nyugat-európai közszolgálati felelősségre
    • Jegyzetek
    • A témához tartozó források és irodalom
  • chevron_rightXII. fejezet: A munkaviszony (munkaszerződés) megszűnése és megszüntetése
    • chevron_right1. § A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének szabályai a nyugat-európai munkajogban
      • 1. A munkaviszony megszűnésének és megszüntetésének esetei általában
      • chevron_right2. A rendes felmondás
        • 2.1. A rendes felmondás intézményének főbb vonásai
        • chevron_right2.2. A munkáltató részéről történő rendes felmondás
          • 2.2.1. A felmondásvédelmi intézmények, az indokolási kötelezettség és a felmondás korlátai
          • 2.2.2. A felmondási okok
          • 2.2.3. Felmondási idő
          • 2.2.4. Végkielégítés
      • chevron_right3. A gazdasági okból történő csoportos létszámleépítés
        • 3.1. Az irányelvi szabályozás
        • chevron_right3.2. A tömeges felmondás szabályai az EU-tagállamok és más nyugati országok jogában
          • 3.2.1. A tömeges felmondás létszámkritériuma országonként
          • 3.2.2. A munkáltatói értesítés, a konzultációba bevonandó érdekképviselet, valamint a leépítés mikéntje
          • 3.2.3. A konzultációs tárgyalások időtartama az egyes országokban
      • 4. A munkavállaló részéről történő rendes felmondás
      • chevron_right5. A rendkívüli felmondás
        • 5.1. Főbb jellemzők
        • 5.2. A rendkívüli felmondásra okot adó körülmények
      • chevron_right6. A rendes és a rendkívüli felmondás jogszerűtlen gyakorlása
        • 6.1. Általános áttekintés
        • 6.2. Az egyes tagállami szabályok
      • 7. A munkáltató cég jogutód nélküli megszűnése, a csődeljárás, a munkáltató, valamint a munkavállaló halála
      • 8. A munkáltató munkaviszony-megszűnéssel kapcsolatos munkaerő-piaci és igazolási kötelezettségei
    • chevron_right2. § A munkaviszony megszűnése és megszüntetése az új magyar jogi szabályozásban
      • 1. A munkaviszony megszűnése
      • chevron_right2. A munkaviszony megszüntetése
        • 2.1. Az áthelyezés és a közös megegyezés, valamint a jogviszonyváltás kérdése
        • chevron_right2.2. A rendes felmondás
          • 2.2.1. Rendes felmondás a munkáltató részéről
          • 2.2.2. A munkavállaló részéről történő rendes felmondás
        • 2.3. Gazdasági okokból történő munkáltatói felmondás
        • 2.4. A rendkívüli felmondás
      • 3. A munkaviszony megszűnésének, illetve megszüntetésének eljárásjogi szabályai
      • chevron_right4. A munkaviszony jogellenes megszüntetése és következményei
        • 4.1. A munkáltató részéről történő jogellenes megszüntetés
        • 4.2. A munkavállaló részéről történő jogellenes megszüntetés
    • chevron_right3. § A közalkalmazotti és a köztisztviselői jogviszony megszűnése
      • 1. Elvi kérdések
      • 2. A tételes szabályozás néhány problémája
      • 3. A közalkalmazotti és a köztisztviselői jogviszony megszűnésével kapcsolatos egyes problémák
      • 4. Az áthelyezés
      • 5. A vezetői megbízatás megszűnésének speciális szabályai
      • 6. Csoportos létszámleépítés a közszolgálatban
      • 7. A köztisztviselői jogviszony jogellenes megszüntetése
      • 8. Összegző megállapítások
    • chevron_right4. § Munkaviszony-megszűnés és a gazdasági okokból történő tömeges felmondás alakulása a posztkommunista államokban
      • 1. A munkaviszony megszűnése és megszüntetése általában
      • 2. A gazdasági okokból történő tömeges felmondás
    • Jegyzetek
    • A témához tartozó források és irodalom
  • chevron_rightXIII. fejezet: A munkaviszonyból eredő munkajogi viták
    • chevron_right1. § A munkajogi viták rendezése az Európai Közösség tagországaiban
      • 1. Általános bemutatás
      • 2. Részletes bemutatás
      • 3. Következtetések a magyar jogalkotás számára
    • 2. § A kollektív és az individuális munkaügyi jogviták rendezésének új hazai szabályozása
    • chevron_right3. § Közszolgálati jogvita és etikai eljárás
      • 1. Közszolgálati jogvita
      • 2. Etikai eljárás
    • 4. § A munkaügyi jogviták a közép-kelet-európai posztkommunista régióban
    • 5. § Az Európai Törvényszék
    • Jegyzetek
    • A témához tartozó források és irodalom
  • chevron_rightXIV. fejezet: Vállalkozási és megbízás jellegű munkaviszonyok
    • 1. § Általános jellemzés
    • chevron_right2. § A részmunkaidős és a határozott időtartamra szóló munkajogviszony
      • 2.1. Alapvetés
      • 2.2. A részmunkaidős foglalkoztatatás alapformája
      • 2.3. A határozott időre szóló munkaviszony
    • 3. § A vezetőalkalmazotti-menedzseri szerződés
    • 4. § A bedolgozói (házi) jogviszony
    • chevron_right5. § A képernyős házi távmunka
      • 1. A távmunka lényege és formái
      • 2. A főbb jogi problémák a távmunkával kapcsolatban
    • 6. § A munkaerő-kölcsönzés
    • 7. § Az iskolaszövetkezet és a tagja közötti munkaviszony
    • 8. § Több munkáltató által létesített munkajogviszony
    • 9. § Egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munka
    • 10. § Az átalányelszámolásos munkaviszony
    • 11. § A tagsági alapon álló munkavégzés
    • 12. § A részesművelés
    • 13. § Csoportos munkavállalási formák
    • 14. § A köztulajdonban álló munkavállalóval fennálló munkaviszony
    • 15. § A közigazgatási szervnél köztisztviselői feladatokat ellátó munkavállalók
    • chevron_right16. § Az önfoglalkoztatás intézménye a nyugat-európai és a magyar munkajogban
      • 1. Az önfoglalkoztatás mibenléte és kialakulása
      • 2. Az önfoglalkoztatás intézményének szabályozása és alkalmazása az EU régi tagállamaiban
      • 3. Az önfoglalkoztatás intézményének szabályozása és gyakorlata de lege lata és de lege ferenda hazánkban
    • Jegyzetek
    • A témához tartozó források és irodalom
  • chevron_rightXV. fejezet: A munkavédelem és a munkaegészségügy európai és magyar szabályrendszere
    • 1. § A munkavédelem és a munkaegészségügy általános európai uniós előírásai
    • 2. § Az egyedi irányelvek és magyar jogforrási párjuk
    • chevron_right3. § A munka- és a balesetvédelem kodifikált általános magyar szabályozásának a vezérfonala
      • 1. Általános kérdések és a munkavédelem jogi alapelvei
      • 2. Az állam munkavédelmi feladatai
      • 3. A munkáltatók és a munkavállalók jogai és kötelezettségei a biztonságos munkavégzés követelményeinek a megvalósításában
      • 4. Munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés
      • 5. A munkavédelmi előírások harmonizációs célzatú 2004. évi szigorítása
      • 6. A munkavédelmi előírások betartásának kérdése a gyakorlatban
    • Jegyzetek
    • A témához tartozó források és irodalom
• chevron_rightIII. rész: Munkaügyi kapcsolatok – kollektív munkajog
  • chevron_rightXVI. fejezet: A kollektív munkajog rendszere és célja
    • chevron_right1. § A kollektív munkajog rendszere a nyugat-európai szabályozásban
      • 1. A kollektív munkajog és rendszerének kialakulása
      • 2. A kollektív munkajog mai rendszere a nyugat-európai szabályozásban
    • 2. § A kollektív munkajog rendszere az új magyar jogi szabályozásban
    • 3. § A kollektív munkajog szabályozásának célja
    • Jegyzetek
    • A témához tartozó források és irodalom
  • chevron_rightXVII. fejezet: A koalíciós szervezetek és a koalíciós tárgyalások joga
    • chevron_right1. § Az idevonatkozó jogi szabályozás a fejlett nyugat-európai piacgazdasági rendszerekben
      • 1. A koalíció fogalma és a koalíció szabadsága
      • 2. A koalíciós szervezetek országos és helyi szerveződésének struktúrája, a koalíciós tárgyalások szervezeti rendszere
    • 2. § A koalíciós szervezetek jogállásának szabályozása a közép-kelet európai államokban
    • chevron_right3. § A munkavállalói és a munkáltatói érdekvédelmi szervezetek, valamint az érdekegyeztetési és a kollektív tárgyalási rendszer hazai szabályozása
      • 1. A szakszervezetek és a munkáltatói érdek-képviseleti szervezetek általában és a munka világában
      • chevron_right2. A közszolgálatban dolgozók érdekvédelmi szervezetei
        • 2.1. Közalkalmazotti szakszervezet
        • 2.2. Közszolgálati (köztisztviselői) szakszervezet
      • chevron_right3. Az érdekegyeztetés rendszere a gazdasági munkajogban
        • chevron_right3.1. Az országos munkaügyi érdekegyeztetés helyzete különböző időszakokban
          • 3.1.1. Az országos érdekegyeztetés 1992 és 2008 között
          • 3.1.2. Az országos érdekegyeztetés a 2009. évi CXX. törvény elfogadása után
          • 3.1.3. Az országos érdekegyeztetés a ma hatályos 2011. évi XCIII. törvény alapján
        • 3.2. Az ágazati és a területi érdekegyeztetés
      • chevron_right4. Érdekegyeztetési mechanizmus a közszolgálat területén
        • 4.1. A közszolgálati érdekegyeztetés struktúrája
        • chevron_right4.2. Közszolgálati országos, ágazati és területi, valamint munkahelyi érdekegyeztetés
          • 4.2.1. A korábbi Országos Közszolgálati Hivatalnoki Érdekegyeztető Tanács (OKÉT)
          • 4.2.2. A korábbi ágazati közszolgálati érdekegyeztetés
        • chevron_right4.3. Közalkalmazotti érdekegyeztetési rendszer
          • 4.3.1. Közalkalmazottak Országos Érdekegyeztető Tanácsa, illetve Országos Közalkalmazotti Érdekegyeztető Tanács (KOMT)
          • 4.3.2. Közalkalmazottak országos ágazati (alágazati) érdekegyeztetési fóruma (bizottsága)
        • 4.4. Önkormányzati (közalkalmazotti) (területi, illetve helyi) Érdekegyeztetési Fórum
        • 4.5. Szakszervezetek Érdekegyeztető Fóruma (SzÉF)
      • 5. A közszolgálati és a munkajogi érdekegyeztetés találkozása
    • Jegyzetek
    • A témához tartozó források és irodalom
  • chevron_rightXVIII. fejezet: A kollektív szerződés
    • chevron_right1. § A kollektív szerződés a nyugat-európai munkajogban
      • chevron_right1. A tarifaszerződés és az egyéb kollektív megállapodások elhatárolása, valamint a kollektív szerződés fogalma
        • 1.1. A tarifa- (kollektív) szerződés, mint a szociális partnerek megállapodása
        • chevron_right1.2. A kollektív (tarifa) szerződés jogdogmatikai fogalma
          • 1.2.1. A kollektív szerződés normatív tartalma
          • 1.2.2. A kollektív szerződés kötelmi tartalma
      • 2. A tarifaszerződés mögött álló jogforrási rendezés
      • 3. A kollektív szerződés megkötésének speciális szabályai
      • 4. A tarifaszerződés tartalma
      • 5. A tarifaszerződést megkötő felek és a reprezentativitás kérdése
      • 6. A tarifaszerződés hatálya, valamint kiterjesztésének és korlátozásának kérdése a nyugat-európai szabályozásban
      • 7. A kollektív megállapodás mint neokorporativizmus
      • 8. Összegző jellemzés a nyugat-európai koalíciós tárgyalási és tarifaszerződés-kötési rendszerről
      • 9. Európai kollektív szerződés
    • 2. § Az érdekegyeztetés és a tarifaszerződés a közép-kelet-európai régióban
    • chevron_right3. § A kollektív szerződés a magyar munkajogban
      • 1. A kollektív szerződés a reálszocializmus időszakának magyar munkajogi szabályozásában
      • chevron_right2. A kollektív szerződés az új magyar Munka Törvénykönyve szerint
        • 2.1. Általános elvi jogdogmatikai kérdések
        • 2.2. A szerződéskötési jogosultság problémaköre
        • 2.3. A kollektív szerződés kiterjesztésének a kérdése
        • 2.4. A kollektív szerződés hatályának rendezése
        • 2.5. A kollektív szerződés megkötésének módja, alakszerűsége
        • 2.6. A kollektív szerződésben meghatározandó kérdések ideális tartalma
      • 3. A kollektív szerződés a közszolgálat területén
    • Jegyzetek
    • Felhasznált források és a vonatkozó irodalom
  • chevron_rightXIX. fejezet: A kollektív munkaügyi viták rendezése
    • 1. § A kollektív munkaügyi vita fogalma és helye a munkaügyi viták intézményrendszerén belül
    • chevron_right2. § A kollektív munkaügyi viták rendezése a fejlett nyugat-európai államokban
      • 1. Általános kitekintés
      • chevron_right2. Egyeztetési és döntőbizottsági eljárás
        • chevron_right2.1. A kevésbé kötött liberális rendszerek
          • 2.1.1. Németország
          • 2.1.2. A Dán Királyság
          • 2.1.3. Olaszország
        • chevron_right2.2. A kevésbé liberális kötött rendszerek
          • 2.2.1. Belgium
          • 2.2.2. A francia jogi megoldás
          • 2.2.3. A luxemburgi és a holland szabályozás
          • 2.2.4. A görögországi szabályozás
          • 2.2.5. Közös vonások
        • 2.3. A „köztes” rendszerek
      • chevron_right3. A bírósági eljárás
        • 3.1. A jogi és érdekvita szerinti megkülönböztetést figyelembe vevő országok
        • chevron_right3.2. A bírósági út igénybevételét alig megkötő országok
          • 3.2.1. Dán Királyság
          • 3.2.2. Egyesült Királyság
        • 3.3. Kötelező bírósági egyeztetés
    • 3. § Rövid kitekintés a munkaügyi érdekviták amerikai rendezésére
    • 4. § A kollektív munkaügyi viták rendezése a közép-kelet európai régió poszkommunista államaiban
    • chevron_right5. § A kollektív munkaügyi viták magyar rendezése
      • 1. A gazdasági munka világában
      • 2. Közszolgálati érdekvita
    • Jegyzetek
    • A témához tartozó források és irodalom
  • chevron_rightXX. fejezet: A munkaküzdelem jogi szabályozásának kérdései
    • chevron_right1. § A munkaküzdelem jogi szabályozása az Európai Közösség tagországaiban
      • chevron_right1. Fogalmak meghatározása
        • 1.1. A sztrájk fogalma
        • 1.2. A kizárás
        • 1.3. A bojkott
      • chevron_right2. A sztrájk és a kizárás formái
        • 2.1. A sztrájk formái
        • 2.2. A kizárás formái
      • 3. A sztrájk és a kizárás jogi megítélése és szabályozottsága
      • 4. A sztrájk és a munkáskizárás jogosultságainak hatásai – a jogszerűség megítélésének kérdése
      • chevron_right5. A munkaküzdelem munka- és szociális jogi kihatása
        • 5.1. A munkaküzdelem kihatása a munkaszerződésre és a munkaviszonyra
        • chevron_right5.2. A sztrájk kihatása a társadalombiztosítási szolgáltatásokra
          • 5.2.1. A betegség- és rokkantságbiztosítás
          • 5.2.2. A nyugdíjbiztosítás
          • 5.2.3. A munkanélküliség elleni biztosítás
          • 5.2.4. A családi pótlék
          • 5.2.5. A sztrájksegély
        • 5.3. A jogellenes munkaküzdelem szankciói
      • 6. Összegző értékelés az új magyar kodifikáció számára
    • 2. § A munkaküzdelem joga a közép-kelet-európai régióban
    • chevron_right3. § A munkabeszüntetés és a munkáskizárás az új magyar jogban
      • 1. A sztrájkjog
      • 2. A kizárás (lock out)
    • Jegyzetek
    • A témához tartozó források és irodalom
  • chevron_rightXXI. fejezet: Üzemi alkotmányjog: Üzemi tanács – üzemi megállapodás
    • chevron_right1. § Az üzemitanács-rendszer a nyugat-európai államokban
      • 1. Az üzemi alkotmány gondolata és az üzemitanács-rendszer lényege
      • chevron_right2. A szakszervezeti képviselettől elhatárolt és a munkáltatótól elkülönülő (Németország, Hollandia és Ausztria) és együttes döntési rendszerrel párosuló üzemitanács-rendszer (Németország, Ausztria, Hollandia, Spanyolország, Portugália, Svédország és Finnország)
        • chevron_right2.1. Az üzemi alkotmányú képviselet szervezeti rendszere
          • 2.1.1. Az üzemi tanács megalakítása
          • 2.1.2. Az üzemi tanács szervezete
        • chevron_right2.2. Az üzemi tanács működése
          • 2.2.1. Az ügyviteli rend
          • 2.2.2. Az üzemi tanács ülései és határozatai
        • 2.3. Az üzemi tanács működésének kísérő tényezői
        • chevron_right2.4. Az üzemi tanácstagok jogállása és munkavégzési kötelezettsége
          • 2.4.1. A tanácstag jogállása és státuszvédelme
          • 2.4.2. Munkaidő-kedvezmény, munkavégzés alóli mentesítés
          • 2.4.3. Az üzemi tanácsnak a vállalatvezetésben való részvételi jogai a német–osztrák jog szerint
          • 2.4.4. Az üzemi tanács valódi döntési jogköre
        • chevron_right2.5. Az üzemi tanács vállalatvezetésben való részvételi jogai a holland jog szerint
          • 2.5.1. Egyetértési, együttes döntési jog
          • 2.5.2. Az állásfoglalási jogosultságok
          • 2.5.3. A felvilágosítás és információ iránti jog
          • 2.5.4. Véleményezési, ajánlási, felülvizsgálati és információszerzési jog
          • 2.5.5. Technikai és szociális kérdések
        • 2.6. Az üzemi megállapodás és az üzemi egyezség
        • 2.7. Svédország
        • 2.8. E típushoz tartozó rendszerek közös vonásai
      • chevron_right3. A munkáltatótól és a szakszervezeti képviselettől nem elhatárolt, elsősorban csak konzultációs joggal rendelkező üzemi tanácsi rendszerek (Belgium, Franciaország, Görögország, Finnország, Svájc)
        • chevron_right3.1. A belga üzemi tanácsi rendszer
          • 3.1.1. Jogi szabályozottság és felépítés
          • 3.1.2. Az üzemi tanács jogosítványai
        • chevron_right3.2. A francia üzemi tanácsi rendszer
          • 3.2.1. Általános jellemzés
          • 3.2.2. A személyzeti képviselet
          • 3.2.3. Az üzemi tanács
          • 3.2.4. A vállalati szakszervezeti szekció
        • 3.3. A görög, a svájci és a finn üzemi tanácsi rendszer
        • 3.4. E típus rendszereinek közös jellemzői
      • chevron_right4. Üzemi bizottsággal ötvözött paritásos képviseletű üzemitanács-rendszerek, szakszervezeti és munkáltatói közreműködéssel (Luxemburg, Dánia, Olaszország, Norvégia)
        • chevron_right4.1. A luxemburgi üzemi képviseleti rendszer
          • 4.1.1. Általános jellemzés
          • 4.1.2. A személyzeti képviseleti rendszer
          • 4.1.3. A személyzeti képviselet hatásköre és az üzemi, vállalati vezetésben való közreműködés jogosítványai
          • 4.1.4. A személyzeti képviselet mandátuma és tagjainak jogai
          • 4.1.5. A szakszervezetek hatása a személyzeti képviselet működésére (szakszervezeti akcióintézkedés)
          • 4.1.6. A közös üzemi tanács
        • chevron_right4.2. A dán üzemi képviseleti rendszer
          • 4.2.1. Általános jellemzés
          • 4.2.2. A paritásos bizottságok
          • 4.2.3. Az üzemi tanácsok
          • 4.2.4. Az üzembiztonsági rendszer
          • 4.2.5. A dán üzemi képviseleti rendszer rövid értékelése
        • chevron_right4.3. Az olasz üzemi tanácsi rendszer
          • 4.3.1. Általános jellemzés
          • 4.3.2. Az üzemi bizottság
          • 4.3.3. Az üzemi tanács
        • 4.4. A norvég üzemi tanácsi rendszer
        • 4.5. Az e típushoz tartozó rendszerek főbb jellemzői
      • 5. Az üzemi tanács idő előtti leváltásának módja
      • 6. Az üzemi megállapodás a szakszervezeti részvétellel működő üzemi tanácsok esetében
      • 7. A nyugat-európai üzemitanács-rendszerek összegző áttekintése
      • chevron_right8. Az európai üzemi tanács
        • 8.1. Általános jellemzés
        • 8.2. Az EU üt. szervezete és működése
        • 8.3. A tájékoztatás és a konzultáció más eljárásai
        • 8.4. Az új szabályozás és gyakorlati átültetésének problémái
      • 9. Az üzemi-munkahelyi képviselet sajátos amerikai megoldása
    • 2. § Az üzemi-vállalati munkavállalói érdekképviselet a közép-kelet-európai államokban
    • chevron_right3. § Az üzemitanács-rendszer kiépítése Magyarországon
      • chevron_right1. Az üzemi tanács hatásköre
        • 1.1. A kodifikációs javaslatok
        • 1.2. Az üzemi tanács hatáskörének alakulása a munkatörvénykönyvi kodifikációk során
        • 1.3. Az üt. általunk javasolt hatáskörrendezése
      • 2. Üzemitanács-választás
      • 3. Az üzemi tanács szervezete
      • 4. Az üzemi tanács és tagjának visszahívása
      • 5. Az üzemi tanács működése
      • 6. Az üzemi megállapodáskötés lehetséges gyakorlata
      • 7. Az üzemi tanács szabályozásának jogforrási kérdése
      • chevron_right8. A közszolgálati tanács intézménye
        • 8.1. A közalkalmazotti tanács
        • 8.2. Köztisztviselői intézményi tanács
        • 8.3. Európai közszolgálati/közalkalmazotti tanács
    • Jegyzetek
    • A témához tartozó források és irodalom
• chevron_rightIV. rész: Összefoglaló értékelés
  • XXII. fejezet: Az Európai Közösség államai és Nyugat-Európa
  • chevron_rightXXIII. fejezet: Az új magyar munkajogi kodifikációs törekvések összegző értékelése
    • Jegyzetek
  • chevron_rightXXIV. fejezet: A munkajog világméretű átrendeződése a globalizáció hatására
    • Jegyzetek
• chevron_rightDeutsche Zusammenfassung
  • chevron_rightTeil 1: Ursprungssystem und Grundprinzipien der arbeitsrechtlichen Regelungen
    • Ausgangspunkt systematischer Fragen und geschichtlicher Erfahrungen
    • Soziale und individuelle Neuerungen
  • chevron_rightTeil 2: Das individuelle Arbeitsrechtsverhältnis
    • Diesbezügliche Institutionen
    • Das Rechtsquellensystem der individuellen Arbeits-, und öffentlichen Dienstregelung
    • Subjekte der Arbeitsverhältnisse
    • Der Arbeitsvertrag
    • Die änderbaren Elemente der Arbeitsverträge in den westeuropäischen Ländern
    • Rechte und Pflichten der Arbeitgeber und Arbeitnehmer
    • Arbeitszeit und Ruhezeit inkl. Urlaubszeit
    • Der Arbeitslohn
    • Das arbeitsrechtliche Verantwortungssystem
    • Die Auflösung des Arbeitsverhältnisses
    • Die individuellen Rechtsstreitigkeiten zwischen Arbeitgeber und Arbeitnehmer
    • Außerordentliche Arbeitbeziehungen
    • Arbeits- und Gesundheistsschutz
  • chevron_rightTeil 3: Arbeitsbeziehungen und kollektives Arbeitsrecht
    • System und Zweck des kollektiven Arbeitsrechtes
    • Koalitionsorgane und die Koalitionsverhandlungen
    • Betrachtungen zu den Tarifverträgen
    • Die kollektive arbeitsrechtliche Debatte
    • Rechtsregelungen für den Arbeitskampf
    • Betriebsrat und Betriebsvereinbarung
    • chevron_rightZusammenfassung der ost-eurpaischse Arbeitsrechtsentwicklung
      • Umgestaltung der Arbeitsrechtsregelungen in den früheren kommunistischen Ländern
      • Zusammenfassung und Gegenüberstellung – vergleichend und wertend –
• The European and Hungarian Comparative Labour and Civil Service Law (resumie)
• chevron_rightMELLÉKLETEK
  • A kötetben előforduló magyar törvények
  • A kötetben hivatkozott EU Irányelvek
  • Az Európai Unió régi tagállamainak főbb munkajogforrásai
  • A munkajog szerkezeti sémája

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018

ISBN: 978 963 454 280 3

A jegyzet anyaga a BME Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar tantervéhez igazodva, a Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszéken oktatott „Légterek, repterek” tantárgy repülőtér-tervezési és üzemeltetési kérdéseit foglalja magába, mégpedig a nemzetközi követelmények szellemében. A tantárgy e része bevezetést nyújt a polgári, nemzetközi repülőterek különböző szempontok szerinti kategorizálásához, megismertet a repülőterek légiforgalmi felületeivel, az akadálykorlátozás szigorú feltételeinek szükségességével és megoldásaival, részletesen bemutatja a repülések (a le- és felszállások) biztonságos végrehajtásához nélkülözhetetlen légiforgalmi földi fénytechnikai rendszereket, az alkalmazott földi látjeleket, jelöléseket, jelzéseket, látásos segédeszközöket, és nem utolsósorban az azokkal a repülőtéri szolgálatokkal szemben támasztott lényeges követelményeket, amelyeket egy repülőtéren – ismét csak a repülésbiztonság szavatolása érdekében – biztosítani kell. A jegyzet mindezt szakmai szempontból messzemenő pontossággal, ugyanakkor olvasmányos, sok szemléltető ábrával, táblázattal, magyarázattal kiegészített formában adja át a Hallgatóknak azzal a céllal, hogy a légiközlekedési iparág e komplex szegmensét megismerhessék, és később, már közlekedésmérnökként kellő alázattal szolgálhassák a légiközlekedést.

Hivatkozás: https://mersz.hu/mudra-repuloterek-tervezese-es-uzemeltetese//