Prószéky Gábor, Váradi Tamás (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIV.

Nyelvtechnológiai kutatások


Szemantikai igecsoportok automatikus kinyerése

Mivel az esetragok funkcióinak kimerítő leírása rendkívül munkaigényes feladat, következő kísérletünk (Gábor–Héja 2007) a szintaktikailag releváns szemantikai igeosztályok automatikus kinyerésére irányult. A kutatás célja tehát azoknak a lexikai-szemantikai tulajdonságokkal meghatározható igeosztályoknak az azonosítása volt, amelyek relevánsak a magyar igei bővítménykeretek leírása szempontjából. Mivel nem állt rendelkezésünkre előzetes csoportosítás, nem felügyelt tanulási módszerhez folyamodtunk. A nem felügyelt csoportosítási, azaz klaszterezési eljárás alapját Schulte im Walde (2000) módszere képezte. A Szeged Treebank (Csendes et al. 2004) 150 leggyakoribb igéjét soroltuk csoportokba hierarchikus agglomeratív klaszterezési eljárással szintaktikai bővítménykereteik alapján. A kísérlet kettős célt szolgált: egyrészt magát a tanulási módszert akartuk tesztelni, vagyis arra kerestük a választ, hogy bővítménykeret-információ alapján kinyerhetők-e szemantikailag koherens osztályok a korpuszból. Amennyiben igen, úgy a kísérlet megerősíti a Semantic Basis Hypothesist, hiszen alátámasztja, hogy a szemantikailag hasonló igék szintaktikailag is hasonló viselkedést mutatnak. Másrészt azt akartuk megtudni, hogy melyek azok a szemantikai jelentéskomponensek, amelyek köré az alapvető igeosztályok szerveződnek. Előfeltevésünk szerint a leggyakoribb igékből előálló csoportok tükrözni fogják a legalapvetőbb igei jelentéskomponenseket.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A mai számítógépeken futó legtöbb alkalmazás találkozik az emberi nyelvek beszélt vagy írásos formájának valamelyikével: leveleink, híreink, könyveink, tudományos publikációink valamilyen emberi nyelven íródnak, és a gépek ezeket a szövegeket segítenek létrehozni, kijavítani, lefordítani vagy éppen keresni bennük. Ezeknek a tevékenységeknek a leírására a human language technologies elnevezést használja a nemzetközi szakirodalom. Magyarul ez a fogalom nyelvtechnológia néven vonult be a szakmai köztudatba. Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok 24. kötete a nyelvtechnológia legújabb hazai kutatásait állítja a középpontba.

A tanulmányok reprezentatív áttekintést szándékoznak adni a magyar nyelvtechnológia jelenleg használt módszereiről és legújabb eredményeiről: a kötet a hazai gépi nyelvészet történetének áttekintésével indul, majd egy-egy írás foglalkozik a szóalaktan, a főnévi csoportok, a tulajdonnevek, a hatóköri relációk, a birtokos és a koreferenciális szerkezetek gépi kezelésével, az igék lexikai reprezentációjával és az analógiás tanulással. Felvillantjuk a modern nyelvtechnológiának a szociolingvisztikában, a metaforikus nyelvhasználat gépi kezelésében, az emberŚgép kommunikáció különféle vonatkozásainak vizsgálatában és a nyelvtörténeti kutatásban való felhasználását is. A kötetet egy a szorosan vett nyelvtechnológiával közvetlenül szomszédos terület, a hangzó anyagok gépi feldolgozásával és létrehozásával foglalkozó beszédtechnológia két kutatási összefoglalója zárja.

A pontosan ötven évvel ezelőtti első hazai számítógépes nyelvészeti konferencia egyik fontos szereplője s az azóta eltelt ötven év jelentős részében az Általános Nyelvészeti Tanulmányok sorozat egyik szerkesztője, Szépe György közvetlenül kötetünk megjelenése előtt hunyt el. Munkánkkal az ő emléke előtt is tisztelgünk.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-proszeky-varadi-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxiv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave