Prószéky Gábor, Váradi Tamás (szerk.)

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIV.

Nyelvtechnológiai kutatások


Tanulságok, összegzés

Mivel kutatásunk célja elsősorban a fogalmi metaforák szövegekben való automatikus azonosítására irányult, nem tértünk ki a talált példák grammatikai elemzésére és a szövegek típusainak a különböző metaforákkal való összefüggéseire sem. Első ránézésre azonban úgy tűnik, vizsgálatunk eredményei megerősítik az előzőekben bemutatott korpusznyelvészeti elemzések eredményeit, főként a kollokációkat és a metaforikus kifejezések nyelvi formáját illetően. Erre utal az is, hogy míg az asszociációs kísérlet segítségével összeállított listák jósló ereje nagyon gyenge volt, addig a tartományokra jellemző szavak szövegből való célzott összeválogatása hozta a legjobb eredményt. Ez azt jelenti, hogy nem bármilyen asszociáció vezet metaforához, hanem csak bizonyos szavak, kifejezések együttes előfordulása. Például a pazarol és idő vagy a gerjeszt és harag szavak egy mondaton belül szinte mindig metaforát eredményeznek. Ezenkívül a grammatikai forma fontosságát érintő adatokat is említhetünk: AZ ERŐFORRÁSOK ÉTELEK konceptuális metaforánál a referenciakorpusz alapján a forrástartományt leginkább igék jellemzik (pl. fogyaszt, felfal, táplál); ezzel szemben az asszociációs módszerrel összegyűjtött szavak többsége főnév (pl. edény, fagylalt, reggeli). Ez megint csak a Deignan (2005) által kapott eredményt támasztja alá: a metaforikus kifejezések jelentős hányadában a forrástartományt képviselő szavak többnyire igeként vagy melléknévként jelennek meg. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a metaforikus beszédben általában az absztrakt entitásokat próbáljuk leírni, s így a konkrét forrástartományból leginkább viselkedést, tulajdonságot, cselekvést leíró szavakat veszünk át. Az asszociációs kísérlet egyik gyenge pontja tehát az lehetett, hogy bármilyen szót figyelembe vettünk, függetlenül annak szófajától.

Általános Nyelvészeti Tanulmányok XXIV.

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2018


A kiadvány regisztrációval szabadon elérhető.

A mai számítógépeken futó legtöbb alkalmazás találkozik az emberi nyelvek beszélt vagy írásos formájának valamelyikével: leveleink, híreink, könyveink, tudományos publikációink valamilyen emberi nyelven íródnak, és a gépek ezeket a szövegeket segítenek létrehozni, kijavítani, lefordítani vagy éppen keresni bennük. Ezeknek a tevékenységeknek a leírására a human language technologies elnevezést használja a nemzetközi szakirodalom. Magyarul ez a fogalom nyelvtechnológia néven vonult be a szakmai köztudatba. Az Általános Nyelvészeti Tanulmányok 24. kötete a nyelvtechnológia legújabb hazai kutatásait állítja a középpontba.

A tanulmányok reprezentatív áttekintést szándékoznak adni a magyar nyelvtechnológia jelenleg használt módszereiről és legújabb eredményeiről: a kötet a hazai gépi nyelvészet történetének áttekintésével indul, majd egy-egy írás foglalkozik a szóalaktan, a főnévi csoportok, a tulajdonnevek, a hatóköri relációk, a birtokos és a koreferenciális szerkezetek gépi kezelésével, az igék lexikai reprezentációjával és az analógiás tanulással. Felvillantjuk a modern nyelvtechnológiának a szociolingvisztikában, a metaforikus nyelvhasználat gépi kezelésében, az emberŚgép kommunikáció különféle vonatkozásainak vizsgálatában és a nyelvtörténeti kutatásban való felhasználását is. A kötetet egy a szorosan vett nyelvtechnológiával közvetlenül szomszédos terület, a hangzó anyagok gépi feldolgozásával és létrehozásával foglalkozó beszédtechnológia két kutatási összefoglalója zárja.

A pontosan ötven évvel ezelőtti első hazai számítógépes nyelvészeti konferencia egyik fontos szereplője s az azóta eltelt ötven év jelentős részében az Általános Nyelvészeti Tanulmányok sorozat egyik szerkesztője, Szépe György közvetlenül kötetünk megjelenése előtt hunyt el. Munkánkkal az ő emléke előtt is tisztelgünk.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kenesei-proszeky-varadi-altalanos-nyelveszeti-tanulmanyok-xxiv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave